Kérdezzen tőlünk!

Az Európai Központi Bank (EKB) az euroövezet központi bankja. Fő célunk az árstabilitás fenntartása, amit elsősorban úgy érünk el, hogy megfelelő kamatlábakat határozunk meg.

További feladatunk a bankok felügyelete az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében.

Kisokos: Mi a központi bank? Az EKB és az eurorendszer bemutatása három percben Az SSM bemutatása három percben

Cselekedeteinket az átláthatóság, a függetlenség és az elszámoltathatóság elvei vezérlik.

Kisokos: Miért független az EKB? Az EKB ismerteti az elszámoltathatóságot

Jelenleg 24 hivatalos uniós nyelv van, amelyek bármelyikén kapcsolatba léphetnek velünk, azt a nyelvet használjuk, amely a legjobban megfelel az adott célközönségnek és körülményeknek. Az EKB a jogi aktusokat az összes uniós hivatalos nyelven közzéteszi, munkanyelve pedig az angol.

A honlap nyelvhasználati elvei

Az EKB az uniós országok központi bankjainak közös tulajdona. Az egyes országoknak az EKB tőkéjéből való részesedése a népességszámot és a bruttó hazai terméket (GDP) tükrözi; a két tényező egyenlő súllyal bír. Az eurót használó országok több tőkét fizetnek be, mint azok, ahol még nem vették át az eurót. Az úgynevezett tőkejegyzési kulcs a felsorolt tényezők eredője, meghatározza az egyes nemzeti központi bankok befizetését.

Kisokos: Ki az EKB tulajdonosa?

Az EKB – más intézményekhez hasonlóan – termelhet nyereséget, és keletkezhet vesztesége. A nettó nyereségen, illetve veszteségen az euroövezet nemzeti központi bankjai osztoznak meg. A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az EKB alapokmánya értelmében a nyereség legfeljebb 20%-a tartalékként felhalmozható, míg a fennmaradó részt az euroövezeti nemzeti központi bankok között fel kell osztani a befizetett részesedésük arányában. Az esetleges veszteség az EKB általános tartalékából, az adott évi bevételéből vagy az egyes nemzeti központi bankoknak jutó összegekből fedezhető.

Kisokos: Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok nyeresége, ill. vesztesége: miből származik?

Az EKB monetáris politikája minden olyan intézkedést magában foglal, amellyel az árstabilitási célunk elérése érdekében befolyásolhatjuk a hitelfelvétel költségét. Elsődleges monetáris politikai eszközünk az EKB irányadó kamatainak együttese. Bármilyen kamatmódosítás kihat az euroövezeti gazdaság egészében az egyéb kamatokra, többek között az egyéneknek és a vállalatoknak kínált kereskedelmi banki hitelkamatokra. A kamatváltozások befolyásolják az áruk és szolgáltatások iránti keresletet, és ez – bizonyos időeltolódással – kihat az inflációra. Szükség esetén egyéb eszközöket is bevetünk, hogy könnyebben elérjük az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célunkat.

A legfrissebb monetáris politikai döntések Árstabilitási célunk és a stratégiai felülvizsgálat Kisokos: Mi a monetáris politika?

Az EKB elsődleges céljaként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke az árstabilitást írja elő. Úgy véljük, hogy az árstabilitás fenntartásának legjobb módja középtávon a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért 2%-os infláció megcélzása.

A stabil árak beruházásra ösztönzik a vállalatokat, és megkönnyítik az embereknek kiadásaik megtervezését. A fizetőeszközbe vetett bizalom fennmaradását is elősegítik azáltal, hogy állandó szinten tartják a bizonyos euroösszegért megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségét.

Kisokos: Miért fontos az árak stabilitása? Miért 2%-os az inflációs célunk?

Az árstabilitás hatékony fenntartásához megbízható inflációs mérőszámra van szükségünk. Ehhez több száz olyan termék árát megfigyeljük, amelyekre az emberek jellemzően költenek (pl. élelmiszer, ruha, energia), valamint a szolgáltatások (pl. mobiltelefon-csomagok, vonatjegy, lakbér). Ezek a költségek együttesen tükrözik, hogy hogyan változnak az árak az egész gazdaságban.

Átfogó képet a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) ad, amely véleményünk szerint a fogyasztói árak inflációjának legjobb mérőszáma, és megmutatja, hogyan változnak a háztartások által vásárolt fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai az euroövezetben.

A „harmonizált” jelző azt jelenti, hogy az összes uniós tagállamban ugyanazt a módszertant alkalmazzák, ami lehetővé teszi bármely két ország adatainak összehasonlítását. 

A HICP-t az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok harmonizált statisztikai módszerek használatával állítják össze.

Az infláció mérése és a stratégiai felülvizsgálat

Most, hogy az infláció közelebb jutott a 2%-os célunkhoz, kamatot csökkentünk, de olyan szinten tartjuk őket, amely biztosítja, hogy az infláció visszatérjen a célhoz, és ott is maradjon. Ez azért fontos, mert a magas infláció megnehezíti az emberek és a vállalkozások életét.

Kisokos: Csökkentettük a kamatokat. Miért tettünk így, és mit jelent ez az embereknek?

Az euróért felelős központi bankként megbízatásunk az árak stabilan tartása. Túl gyors áremelkedés idején – azaz amikor túl magas az infláció –, az EKB irányadó kamatainak megemelésével az inflációt középtávon vissza tudja terelni a 2%-os célhoz. Ezért az infláció levitele érdekében 2022 júliusában kamatemelésbe fogtunk, amit 2023 szeptemberéig folytattunk. Mivel az áremelkedés már nem olyan erős, fokozatosan elkezdtük csökkenteni a kamatokat, de még nem értük el a megcélzott inflációs szintet.

Bővebben a monetáris politikáról Kisokos Monetáris politika

Az európai bankfelügyelet célja szavatolni, hogy az európai bankrendszer biztonságos és szilárd, fokozni a pénzügyi integrációt és stabilitást, valamint biztosítani a következetes felügyeletet.

Az EKB kisokosa: az európai bankfelügyelet

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Európa bankfelügyeleti rendszere. Tagjai az EKB felügyeleti ága (EKB-bankfelügyelet), valamint az SSM-ben részt vevő országok nemzeti felügyeletei.

Az SSM bemutatása három percben

Arra ösztönözzük, hogy visszaélés-bejelentő oldalunkon tegyenek bejelentést, ha felmerül a gyanú, hogy a felügyelt bankok, nemzeti bankfelügyeletek vagy maga az EKB negsértett a bankok prudenciális felügyeletére vonatkozó uniós jogszabályt. Az EKB megfelelő védelmet biztosít a jogsértést bejelentőknek és a gyanúsítottaknak is, és garantálja az üggyel kapcsolatos személyes adatok védelmét.

Úgy gondoljuk, hogy életbe vágó az információk hozzáférhetősége. A lehető legnagyobb átláthatóságra törekszünk, ugyanakkor védjük a feladatteljesítés módjára vonatkozó adatok titkosságát.

Azt tanácsoljuk, hogy először tekintse meg az Önt érdeklő bank honlapját, mivel a bankok általában éves, negyedéves vagy egyéb elszámoltathatósági jelentéseikben közölnek bizonyos információkat.

Az egyes felügyelt bankokra vonatkozó titkos információkat az európai jogban (pl. a tőkekövetelményekről szóló irányelvben) meghatározott számos szakmai titoktartási követelmény védi. Mindazonáltal az EKB lehetőség szerint a nyílt tájékoztatás mellett teszi le a voksát. A sajtóközlemények, előadások, interjúk és kiadványok közzététele mellett betekintést adunk a nyilvános dokumentumtárba. A nyilvánosság részletes szabályok mentén tekinthet bele az anyagokba (lásd a 2004. március 4-i EKB/2004/3 határozatot).

A közvetlenül az EKB felügyelete alá tartozó bankokat jelentős pénzintézetnek, míg a közvetve felügyelt bankokat kevésbé jelentős pénzintézetnek nevezzük.

A felügyelt bankok jegyzéke

A felügyeleti szakértők vizsgálják a bankokra ható kockázatokat, ellenőrzik, hogy rendelkeznek-e megfelelő kockázatkezelési eszközökkel. Az úgynevezett felügyeleti felülvizsgálattal és értékeléssel (SREP) következetesen értékelik a bankok kockázati profiljait azért, hogy dönteni tudjanak az esetleg szükséges felügyeleti intézkedésekről.

Bővebben a SREP-ről

A felügyeletek stressztesztekkel értékelik, hogy a bankok milyen sikeresen birkóznak meg a pénzügyi és gazdasági sokkhatásokkal. A vizsgálati eredmények segítségével azonosítják az adott bank sérülékeny pontjait, hogy felügyeleti párbeszéd útján idejekorán megoldást találjanak.

Bővebben a stressztesztekről

A pandémia és az Ukrajna elleni orosz invázió közelmúltbeli epizódjai nyomán középpontba került a kérdés, hogy a kritikus szolgáltatások kellően védve vannak-e a kibertámadásoktól és az üzemszünet veszélyétől. Az EU pénzügyi szektorának megerősítése és digitális rezilienciájának javítása érdekében az EKB megvizsgálja a bankok informatikai kockázatoknak való kitettségét, és értékeli kockázatkezelési kapacitásaikat. Ezt az EKB kiberbiztonsági incidensbejelentési keretén keresztül végzi, de felhasználja a bankok által évente kitöltött informatikai kockázati kérdőív válaszait is. Az EKB 2024-ben tematikus stresszteszttel vizsgálta a kiberrezilienciát, hogy felmérje a bankok sikeres kibertámadásra való reagálási és egyensúly-visszanyerő képességét.

Erről szól a felügyeleti blogunk egyik bejegyzése: A bankok kibertámadásokkal szembeni rezilienciájának javítása – az EKB egyik kiemelt prioritása Informatikai és kiberbiztonsági kockázat – főbb megfigyelések

Az EKB szankcióval, azaz pénzbírsággal sújthatja azokat a közvetlenül felügyelt jelentős bankokat, amelyek megszegik a hatályos uniós jogszabályokat, EKB-határozatokat vagy -rendeleteket. Amennyiben az uniós irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályokat sértik meg, természetes személy a jogsértő vagy nem pénzbeli szankciót kell kiszabni, az EKB felkérheti az illetékes nemzeti felügyeletet (az illetékes nemzeti hatóságot vagyis INH-t) az adott eljárás lefolytatására. Az INH a hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően határozhat a megfelelő bírságról.

Az EKB felügyeleti szerepkörében kiszabott bírságokat az EKB honlapján tesszük közzé.

Felügyeleti szankciók Bővebben a szankciókról

Tekintse meg a bankfelügyeletünk honlapját!

Az euro létrehozása nagy vívmány, mivel megkönnyíti és pénzügyileg biztonságosabbá teszi az európai polgárok számára a külföldi utazást, tanulást és munkavállalást. Az európai integráció egyik fő állomása a Maastrichti Szerződés, amely előkészítette az utat a közös valuta létrehozásához.

Hogyan profitálnak az európaiak az euróból?

Az EKB jelenleg vizsgálja a digitális euro bevezetésének lehetőségét. Ezt az elektronikus pénzt az eurorendszer bocsátaná ki, és jegybankpénz lévén kockázatmentes lenne. Jelenleg a készpénz az egyetlen kis összegű fizetésre használható jegybankpénz. A digitális euro további euróban történő fizetési lehetőséget adna, de nem helyettesítené, hanem kiegészítené a készpénzt. Egy az egyben át lehetne váltani más pénzformára, például bankjegyekre.

GYIK a digitális euróról

A digitális euro ötvözné a digitális fizetőeszközök hatékonyságát a jegybankpénz biztonságával. Elősegítené, hogy az Európai Unió független maradjon az euroövezeten kívül kibocsátott és ellenőrzött digitális fizetési módoktól. Biztosítaná továbbá a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást, és segítene fenntartani a digitális korban a fizetésforgalomba vetett bizalmat.

Miért van szükségünk digitális euróra? Bővebben a digitális euróról

A kriptoeszközök alapvetően különböznek a jegybankpénztől: áruk rendkívül volatilis, ami miatt nehezen használhatók fizetőeszközként vagy elszámolási egységként, nem rendelkeznek belső értékkel, és nem áll mögöttük közintézmény. Hasonló probléma áll fenn a „stablecoin”, vagyis a stabil kriptopénz esetében is: megbízhatósága alapvetően a kibocsátótól és a fedezeti eszközöktől függ. Emellett a kriptoeszközök értéke attól függ, hogy a kibocsátó időben előrehaladva is meg tudja-e őrizni a stabilitásukat. A digitális euro ezzel szemben központi bank által kibocsátott jegybankpénz lenne, amelynek a kialakítása során messzemenően szem előtt tartanánk a polgárok igényeit, a privátszféra védelmét és a kockázatmentességet.

Bővebben a digitális euróról

Az eurorendszer szakértői számos alapkövetelményt meghatároztak, amelyet figyelembe vesznek a digitális euro kialakítása során. Ilyen például a hozzáférhetőség, a teherbírás, a hatékonyság, az adatbiztonság, a privátszféra védelme és a jogkövetés. A digitális euro kialakításánál fontos szempont, hogy kompatibilis legyen a már meglevő fizetési szolgáltatásokkal, megkönnyítve a páneurópai fizetésforgalmat és egyéb felhasználói szolgáltatásokat.

Mi jellemezné a digitális eurót? Bővebben a digitális euróról

Az eurorendszernek nem érdeke az egyéni felhasználók fizetési adatainak begyűjtése, a fizetési magatartás nyomon követése vagy az adatok kormányzati szervekkel és egyéb közintézményekkel való megosztása.

A felhasználóknak a digitális euróhoz fűződő szolgáltatások első igénybevételénél vélhetően azonosítaniuk kell majd magukat, de változatlanul garantálható a fizetési tranzakciók magas szintű adatvédelme.

A digitális euro és az adatvédelem Bővebben a digitális euróról

Az eurobankjegyek az európai egység kézzelfogható, látható jelképei. A rendszeres bankjegyfejlesztés részeként, húsz évvel az euro bevezetése után ideje, hogy felülvizsgáljuk a bankjegyek formatervezését.

2021 decemberében az EKB-ban megkezdtük az új bankjegytémákkal kapcsolatos elképzelések vizsgálatát az eurobankjegyek újratervezésének első lépéseként. Célunk, hogy az európaiak kapcsolódni tudjanak a közös valutához, és hogy az új bankjegyek és biztonsági elemeik kialakítása során az elérhető legjobb és legfenntarthatóbb technológiákat alkalmazzuk.

Az újratervezésnek két egymást követő szakasza van: az új téma kiválasztása és új dizájntervek kidolgozása. A nagyközönség is bekapcsolódik, mind az EKB, mind külön kutatócég végez közvélemény-kutatást.

A jelenlegi tervek szerint az EKB Kormányzótanácsa 2026-ban dönt az eurobankjegyek új dizájnelemeiről.

Bővebben az újratervezési folyamatról

Bár 500 €-s bankjegyet már nem bocsátunk ki, továbbra is törvényes fizetőeszköz marad, megtartja fizető- és értékőrző funkcióját. Az 500 €-s a többi eurobankjegy-címlethez hasonlóan örökre megőrzi az értékét, és korlátlan ideig beváltható az euroövezet bármely nemzeti központi bankjában.

Az eurobankjegyeket ábrázoló képek nem szakmai célokra előzetes engedély nélkül felhasználhatók, feltéve, hogy betartják az összes meglévő szabályt, amely biztosítja, hogy az utánzatot semmilyen körülmények között se lehessen összekeverni a valódi bankjeggyel (lásd az EKB/2013/10 határozat 2. cikkét). Ez a jogi aktus is elősegíti, hogy ne rendüljön meg az euróba vetett bizalom.

Ha szakmai célokra szeretne nagy felbontású eurobankjegyképeket felhasználni, vegye fel velünk a kapcsolatot az euro-banknotes-images@ecb.europa.eu e-mail-címen. Megvizsgáljuk a kérését, és jóváhagyás után megküldjük a kért elektronikus képeket.

A transzeurópai, automatizált, valós idejű, bruttó elszámolású átutalási (TARGET) szolgáltatásokat az eurorendszer fejlesztette ki és működteti, Európa-szerte biztosítva a készpénz, az értékpapírok és a fedezetek szabad áramlását.

A pénzügyi piaci infrastrukturális szolgáltatások közé tartozik a T2 rendszer (központi bankok és kereskedelmi bankok nagy összegű fizetések kiegyenlítése), a TARGET2-Securities (T2S) platform (értékpapírok kiegyenlítése), a TARGET azonnali fizetési rendszer (TIPS) (a kis összegű fizetésekhez) és az eurorendszer fedezetkezelési rendszere. Ezeket a szolgáltatásokat jegybankpénzben számolják el.

Az EKB és a nemzeti központi bankok sem az euroövezeten belül, sem nemzetközi szinten nem tájékoztathatnak az egyes banki átutalások státuszáról.

Bővebben a TARGET-szolgáltatásokról

A TARGET azonnali fizetési rendszerét (TIPS) az EKB és a nemzeti központi bankok állította fel 2018-ban mint transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer (TARGET) szolgáltatást. Segítségével a pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei a nap 24 órájában kezdeményezhetnek valós időben pénzátutalást. A TIPS-nek köszönhetően az azonnali fizetési tranzakciók mostantól gyorsan és biztonságosan lebonyolíthatók.

Bővebben a TIPS-ről

Mi a készpénzstratégiánk? Miért fontos a készpénz? Mivel fizetnek szívesen az euroövezetben élők?

Itt megtalálja a választ ezekre a kérdésekre

Miért olyan fontosak a fizetési rendszerek?

Látogasson el honlapunk fizetésforgalommal és piacokkal foglalkozó menüpontjához

Komoly érdekünk fűződik ahhoz, hogy foglalkozzunk a megbízatásunk körébe tartozó területeket érintő éghajlati kockázatokkal. Az éghajlatváltozás ugyanis megterheli a gazdaságot, kihat az árak stabilan tartására irányuló célunkra. Emellett a bankfelügyelet módját és a saját klímakockázati kitettségünk kezelését is befolyásolja.

Kisokos: Miért számít az EKB-nak a klímaváltozás?

Honlapunkon rendszeresen tájékoztatunk arról, hogy az EKB hogyan közelíti meg az éghajlatváltozás problémáját:

Az éghajlatváltozás és az EKB Az éghajlatváltozás és a bankfelügyelet Környezetvédelem az EKB-ban