- MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY
SAJTÓÉRTEKEZLET
Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke
Frankfurt am Main, 2024. április 11.
Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. A kapott információk általánosságban megerősítik a középtávú inflációs kilátásokról alkotott előző értékelésünket. Tovább esett az infláció, aminek fő oka az élelmiszerek és az iparcikkek áremelkedésének alacsony üteme. Az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma lazulóban van, a bérnövekedés üteme fokozatosan mérséklődik, a vállalatoknál a munkaerőköltségek megemelkedésének egy részét a nyereség felszívja. A finanszírozási feltételek restriktívek maradtak, a korábbi kamatemeléseink pedig továbbra is visszafogják a keresletet, ami megkönnyíti az infláció leszorítását. Ugyanakkor erőteljes a belföldi ároldali nyomás, ami magasan tartja a szolgáltatások inflációját.
Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Vélekedésünk szerint az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek számottevően hozzájárulnak a folyamatban levő dezinflációhoz. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy irányadó kamataink megfelelően restriktívek maradjanak addig, ameddig szükséges. Ha az inflációs kilátásokról, az inflációs alapfolyamat dinamikájáról és a monetáris politikai transzmisszió erősségéről alkotott aktualizált értékelésünk tovább növeli az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció kitartóan a célunk felé konvergál, helyes lépésnek bizonyulhat a monetáris politikai restrikció aktuális szintjének csökkentése. Mindenesetre továbbra is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor, és nem köteleződünk el előre egy bizonyos kamatpálya mellett.
A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.
Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.
A gazdasági teljesítmény
A gazdaság az első negyedévben változatlanul gyengén teljesített. Miközben a szolgáltatásokra fordított kiadások reziliensen alakulnak, a feldolgozóipari cégek gyenge kereslettel szembesülnek, a termelés pedig még mindig visszafogott, különösen az energiaigényes ágazatokban. A felmérések szerint az idei év folyamán a szolgáltatási ágazat vezérelte fokozatos élénkülésre számíthatunk. Az élénkülést várhatóan támogatja a reáljövedelem-emelkedés, amely az alacsonyabb inflációból, a magasabb bérekből és a cserearány-javulásból származik. Emellett az euroövezeti kivitel élénkebb növekedésére számítunk a következő negyedévekben, ahogy a világgazdaság helyreáll, és a kiadások még jobban áttolódnak a kereskedelmi forgalomban részt vevő javak irányába. Végezetül, a monetáris politika idővel várhatóan kevésbé húzza vissza a keresletet.
A munkanélküliségi ráta az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szinten tartózkodik. Ugyanakkor a feszes munkaerőpiac fokozatosan tovább lazul, ahogy a munkaadók kevesebb álláshelyet hirdetnek meg.
A kormányzatoknak érdemes folytatniuk az energiával kapcsolatos támogató intézkedések kivezetését, hogy elősegítsék a dezinfláció fenntartható előrevitelét. Az EU módosított gazdaságirányítási rendszerének tökéletes és haladéktalan megvalósítása segíti majd a kormányzatokat abban, hogy a költségvetési hiányt és az adósságmutatókat tartósan lefaragják. Az országos fiskális és strukturális programokkal gazdaságunk termelékenységének és versenyképességének fokozására kell törekedni, amivel segít középtávon az ároldali nyomás enyhítésében. Európai szinten a „Next Generation EU” program hatékony, gyors megvalósítása és az egységes piac megerősítése megkönnyítené az innováció fellendítését, valamint élénkítené a zöld és a digitális átállás terén megvalósuló beruházásokat. A bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítését szolgáló eltökéltebb, konkrétabb lépések elősegíthetik a lakossági szektorban ehhez szükséges masszív lakossági beruházások mobilizálását, ahogy azt a Kormányzótanács a 2024. március 7-i közleményében hangsúlyozta.
Az infláció
Az infláció tovább csökkent az Eurostat gyorsbecslése szerint a februári 2,6%-os éves ütemről márciusban 2,4%-ra. Az élelmiszerek inflációja márciusban 2,7%-ra esett vissza a februári 3,9%-ról, az energiainfláció pedig márciusban −1,8%-on tartózkodott az előző havi −3,7% után. Az iparcikk-infláció is tovább esett: a februári 1,6%-ról márciusban 1,1%-ra. A szolgáltatások inflációja azonban márciusban 4,0%-on továbbra is magas volt.
Tovább esett februárban az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma, ami alátámasztja a fokozatosan enyhülő ároldali nyomás képét. Miközben a belföldi infláció magas maradt, a bérek és a fajlagos nyereségek a 2023 utolsó negyedévében vártnál kevésbé erősen növekedtek, ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltségek magasak maradtak részben a gyenge termelékenységnövekedés következtében. A frissebb mutatók a bérnövekedés további mérséklődésére utalnak.
Az elkövetkező hónapokban az infláció várhatóan a jelenlegi szintek körül ingadozik, majd jövőre a célértékünkre esik vissza, ami a munkaerőköltségek gyengébb növekedésének, a restriktív monetáris politikánk kibontakozó hatásainak, valamint az energiaválság és a pandémia egyre gyengébb hatásának köszönhető. A hosszabb távú inflációs várakozások mérőszámai általánosan stabilak maradtak, a legtöbb 2% körül tartózkodik.
Kockázatértékelés
A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A növekedés kisebb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Szintén fékezheti az euroövezetben a növekedést a gyengébb világgazdaság vagy a tovább lassuló világkereskedelem. Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet jelentős geopolitikai kockázat forrása. Ez odavezethet, hogy megrendül a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma, és a világkereskedelemben zavar keletkezik. Magasabb lehet a növekedés üteme, ha az infláció a vártnál gyorsabban csökken, és az emelkedő reáljövedelmek a vártnál nagyobb mértékben serkentik a kiadásokat, vagy ha a világgazdaság a jelenleg vártnál erőteljesebben bővül.
A felfelé irányuló inflációs kockázatok közé tartoznak, különösen a Közel-Keleten, a kiéleződött geopolitikai feszültségek, amelyek a közeljövőben felhajthatják az energia- és teherszállítási árakat, és megzavarják a világkereskedelmet. Az infláció akkor is magasabb lehet a jelzettnél, ha a bérek a vártnál erősebben emelkednek, vagy ha a profitráták rugalmasabbnak bizonyulnak. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél kisebb is lehet, ha a monetáris politika a vártnál erősebben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik.
Pénzügyi és monetáris feltételek
A piaci kamatlábak a márciusi értekezletünk óta általánosságban stabilan alakulnak, a tágabb finanszírozási feltételek pedig restriktívek maradtak. Az átlagos vállalati hitelkamat a januári 5,2%-ról februárban 5,1%-ra csökkent. A jelzáloghitel-kamatok a januári 3,9%-ról februárban lementek 3,8%-ra.
A még mindig megemelkedett hitelkamatok és a beruházási tervek ezzel kapcsolatos megnyirbálása miatt a vállalatok 2024 első negyedévében tovább csökkentették a hitelkeresletüket, ahogy ez a legfrissebb bankhitelezési felmérésünkből kiderül. A hitelezési standardok szigorúak maradtak, a vállalati hitel esetében kissé tovább szigorodtak, a jelzáloghitel esetében pedig mérsékelten lazultak.
Ebben a környezetben gyenge maradt a hiteldinamika. A vállalatok banki hitelezése marginálisan jobban bővült februárban, éves szinten 0,4%-kal a januári 0,2% után. A háztartási hitelezés növekedési üteme nem változott februárban, éves szinten 0,3%-on tartózkodott. Az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség februárban 0,4%-os, visszafogott ütemben bővült.
Konklúzió
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Vélekedésünk szerint az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek számottevően hozzájárulnak a folyamatban levő dezinflációhoz. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy irányadó kamataink megfelelően restriktívek maradjanak addig, ameddig szükséges. Ha az inflációs kilátásokról, az inflációs alapfolyamat dinamikájáról és a monetáris politikai transzmisszió erősségéről alkotott aktualizált értékelésünk tovább növeli az infláció kitartóan a célunk felé konvergálásába vetett bizalmunkat, helyes lépésnek bizonyulhat a monetáris politikai restrikció aktuális szintjének csökkentése. Mindenesetre továbbra is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor, és nem köteleződünk el előre egy bizonyos kamatpálya mellett.
Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.
Most pedig készen állunk a kérdéseikre.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- media@ecb.europa.eu
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok