** Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az alábbi megjegyzések az EKB 2021. évi tevékenységére vonatkoznak, és Ukrajna orosz inváziója előtt lettek véglegesítve. Az EKB készen áll rá, hogy az összes szükséges lépést megtegye a pénzügyi stabilitás megőrzéséért, és hogy betöltse az árstabilitás biztosítására szóló megbízatását. **

A 2021-es évben az euroövezet a pandémiás veszélyhelyzetből a szilárdabb helyreállás pályájára tért át. A gazdaság erős ütemben regenerálódott a reál-GDP 5,3%-os bővülésével párhuzamosan, bár a növekedés az év vége felé lelassult, ahogy a koronavírus (Covid19) omikron variánsának hulláma újabb korlátozások bevezetését kívánta meg. Az élénkülés munkahelyeket is teremtett, így a munkanélküliségi ráta az év végére rekord alacsony értékre esett vissza.

A helyreállás azonban nem volt súrlódásmentes, ahogy a gazdaság gyors ütemben újraindult. Noha az euroövezetben 2021 igen alacsony inflációval kezdődött, később az infláció meredeken megemelkedett a pandémia okozta kínálati korlátok, a világkereslet újraélénkülése és az energiaárak megugrása miatt. Az éves infláció 2021-ben átlagosan 2,6% volt, szemben a 2020-as csupán 0,3%-kal.

Az EKB 2021-ben befejezte monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát. Ennek eredményeként stratégiánkat az új feladatoknak megfelelően aktualizáltuk, és szabálykönyvet kaptunk a mostani komplex helyzet kezeléséhez. A Kormányzótanács középtávra 2%-os inflációs célt fogadott el, amely egyszerű és könnyen értelmezhető. A cél szimmetrikus, vagyis a bármelyik oldalán megjelenő eltérések egyaránt nemkívánatosak, emellett pedig szilárd, hiszen az egész Kormányzótanács megállapodásának eredménye.

A tanács abban is megállapodott, hogy az EKB milyen módon valósítsa meg a vállalt szimmetriát. Amikor a gazdaság megközelíti az irányadó kamatlábak effektív alsó határát, különösen erélyes vagy kitartó monetáris politikai intézkedésekre van szükség, hogy elkerüljük az inflációs céltól való negatív eltérések bebástyázódását. Az új stratégiát tükrözte a kamatokra vonatkozó újrakalibrált előretekintő útmutatásunk is, amely a második félévben a gazdasági folyamatokra adott szakpolitikai válaszunkat orientálta.

Miközben a helyreállás törékeny, az infláció pedig visszafogott volt, bőséges monetáris politikai támogatást adtunk azért, hogy az inflációt visszahozzuk a célunkhoz közelebbi szintre. Az infláció emelkedésével párhuzamosan politikánkban továbbra is türelmet és kitartást tanúsítottunk, hogy elkerüljük a kínálat-vezérelte sokkokra reagáló túl korai szigorítást. Kiigazítottuk a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlások ütemét a kilátások alakulásának és a finanszírozási feltételekről alkotott értékelésünknek megfelelően.

A Kormányzótanács decemberre úgy ítélte meg, hogy a gazdaság élénkülése és a középtávú inflációs célunk felé tett előrelépés lehetővé teszi, hogy az eszközvásárlásaink ütemét a soron következő negyedévekben lépésről lépésre lassítsuk. A tanács bejelentette, hogy a PEPP szerinti nettó eszközvásárlások 2022 márciusában leállnak, a többi eszközvásárlási program mértékét pedig fokozatosan csökkenti.

A stratégiai felülvizsgálat részeként az EKB közzétett egy ambiciózus éghajlatváltozási cselekvési tervet, emellett pedig készült egy részletes útvonalterv is, amely megmutatja, hogyan illesszük be az éghajlatváltozási szempontokat a monetáris politikai keretrendszerünkbe. Ezen belül arra törekszünk, hogy makroökonómiai modellezésünk megfelelőbben tükrözze a változó éghajlat következményeit, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos új kockázatelemzési mutatókat dolgozunk ki. Az EKB 2021-ben megnyitott éghajlatváltozási központja fontos szerepet fog játszani a bank ezirányú tevékenységeinek összehangolásában. Továbbá az Éves jelentés mostantól külön fejezetben tájékoztat az EKB fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységéről és kezdeményezéseiről.

Az EKB jelentősen átalakította a kommunikációját is. A Kormányzótanács júliusban mutatta be új típusú monetáris politikai közleményét, amely közérthetőbb módon tájékoztat a monetáris politikai döntéseiről. Az új közleményt kiegészíti a nagyközönségnek szóló vizuális változat, a „monetáris politikai közlemény röviden”, amely az EKB döntéseit közérthetően, átlátható vizuális formában ismerteti, és az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető.

Az euro támogatottsága magas: a 2021. június-júliusi Eurobarométer felmérésben az euroövezeti válaszadók 79%-a támogatta a közös valutát. Az eurónak azonban a digitális korban is helyt kell állnia, ezért a Kormányzótanács 2021-ben elindította a digitális euro lehetséges létrehozására irányuló munkaprogram 24 hónapos vizsgálati szakaszát. Ugyanakkor a készpénz változatlanul fontos szerepet fog betölteni az emberek életében. Decemberben az EKB bejelentette, hogy az eurobankjegyek újratervezésére készül, és a folyamat során a polgárok észrevételeire támaszkodik. Várhatóan 2024-ben választjuk ki a végleges dizájnterveket.

Az elkövetkező években tehát több változás is vár az euróra. Egy valami azonban megingathatatlan: az EKB elkötelezettsége a közös valuta és az árstabilitás mellett.

Frankfurt am Main, 2022. április

Christine Lagarde

elnök

Az esztendő számokban

1 A javuló gazdasági kilátásokat továbbra is beárnyékolta a járvány alakulása

2021-ben a világgazdaságban erőteljes fellendülés volt tapasztalható, elsősorban a gazdaságok Covid19 elleni növekvő átoltottsági arányok közepette zajló újranyitásának, valamint a határozott és jól időzített szakpolitikai támogatásnak köszönhetően. Ugyanakkor a fellendülés valamennyire egyenetlen volt a fejlett és a feltörekvő piacgazdaságok körében. A globális infláció nőtt, ami főként az energiaárak meredek emelkedését tükrözte, valamint néhány szektorban a kínálatot meghaladó keresletet, a pandémiával kapcsolatos tényezőkből eredő ellenszél, továbbá egyéb kínálati és szállítási szűk keresztmetszetek mellett. Az előző évben tapasztalt addigi legnagyobb visszaesést követően 2021-ben az euroövezetben a reál-GDP-növekedés erőteljesen fellendült. E javuló munkaerőpiacokkal járó helyreállást megfelelően időzített és eltökélt monetáris, valamint fiskális politikai intézkedések támogatták. Mindazonáltal az év folyamán jelentős maradt a gazdasági bizonytalanság, továbbá markáns különbség volt a két legnagyobb szektor, az ipar és a szolgáltatások között. Az év elején a növekedést befolyásolták a lezárási intézkedések és az utazási korlátozások, amelyek negatív hatást gyakoroltak a szolgáltatások kínálatára és keresletére. Később, a globális kereslet kivételesen erőteljes fellendülését követően a kínálati oldali szűk keresztmetszetek kialakulása és a magasabb energiaköltségek korlátozták az ipari szektor termelését. 2021-ben a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért euroövezeti infláció a 2020-as 0,3%-ról meredeken, 2,6%-ra nőtt. Az első néhány hónapban mérsékelt szinteken maradt, mielőtt az év folyamán megélénkült, és decemberben 5,0%-ot ért el. Az árak emelkedése nagy mértékben tükrözte az energiaárak meredek és széles körű megugrását, a kereslet és kínálat egyensúlyhiányait a gazdaságok újranyitását követően, továbbá technikaibb jellegű tényezőket, például a németországi átmeneti héacsökkentés visszafordítását. 2021-et követően, rövid távon magas inflációra számítottak, ami 2022 folyamán enyhül. Az Ukrajnában zajló orosz megszállás azonban jelentősen felerősítette az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságot.

1.1 Erőteljes globális kilábalás a válságból – egyenetlen előrehaladással

2021-ben a világgazdaság a válságból való erőteljes fellendülésen ment keresztül, de az előrehaladás egyenetlen volt (lásd az 1.1 ábrát). A 2020-ban tapasztalt évi 3,1%-os visszaesés után a járvány újabb hullámai ellenére a globális reál-GDP 2021-ben 6,2%-kal nőtt. A gazdaságok újranyitása, a jól időzített szakpolitikai támogatás és a Covid19 elleni emelkedő átoltottsági arányok voltak a gazdasági tevékenység feléledésének fő mozgatórugói, miközben a globális kínálati szűk keresztmetszetek hátráltatták a növekedést. A fellendülés globális volt, de országonként eltérő. Markánsabb volt a fejlett gazdaságokban és mérsékeltebb a feltörekvő piacgazdaságokban, ahol korlátozottabb volt a vakcinaellátás, és kevésbé voltak képesek támogató szakpolitikai intézkedések megtételére. Ráadásul a globális gazdasági növekedés lendülete az év vége felé lelassult, elsősorban a fertőzések újabb hulláma, a megújult korlátozások, valamint a tartós kínálati szűk keresztmetszetek miatt.

1.1 ábra

Globális reál-GDP-növekedés

(éves százalékos változások, negyedéves adatok)

A világkereskedelem ugyancsak erőteljesen fellendült, de 2021 második felében csökkent a lendülete (lásd az 1.2 ábrát) A globális kereslet erőteljes fellendülése mindenek előtt a fogyasztásban kezdődött – főként inkább az áruk, mint a szolgáltatások (pl. utazás és turizmus) fogyasztásában, ahol több volt a korlátozás. Az év második felében az árukereskedelem meghaladta a válság előtti szintjét, bár bővülése lassult a tartós kínálati szűk keresztmetszetek közepette. Összhangban a korlátozások enyhítésének fokozatos ütemével, a kontaktintenzívebb szolgáltatáskereskedelem lassabban állt helyre, és 2021-ben a járvány előtti szintje alatt maradt.

1.2 ábra

A globális kereskedelem növekedése (importvolumenek)

(éves százalékos változások, negyedéves adatok)

2021-ben jelentősen nőtt a globális infláció, mind a fogyasztóiár-index alapján mért inflációt, mind például az olyan inflációs mutatókat tekintve, amelyek nem tartalmazzák az élelmiszert és az energiát (lásd az 1.3 ábrát). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a fogyasztóiár-index alapján mért infláció 6,6%-ra nőtt, míg az energiát és élelmiszert nem tartalmazó infláció 4,6%-ra emelkedett. A legtöbb országban az emelkedés főként a korlátozott kínálat és az erősen fellendülő kereslet között a pandémiával kapcsolatosan meglevő eltérések miatti magasabb energiaárakat és más nyersanyagárakat tükrözte. Az Egyesült Államokban, ahol a reál-GDP 2021 második negyedévében érte el a válság előtti szintjét, az inflációs nyomások különösen az év vége felé erősödtek és bővültek. Az inflációs nyomások néhány feltörekvő piacgazdaságban is széles körűvé váltak.

1.3 ábra

OECD fogyasztói árakon számított inflációs ráták

(éves százalékos változások, havi adatok)

2021-ben az olajárak a pandémia idején tapasztalt 10 USD/hordó körüli mélypontról 86 USD/hordós csúcsra emelkedtek, míg a nemzetközi referenciamutatóként szolgáló Brent nyersolaj ára az év végén 79 USD volt. A gazdasági fellendülés eredményeként az olajkereslet a járvány előtti szintek irányába emelkedett. 2021 második felében a magas gázárak is oda vezettek, hogy a gázt más energiaforrásokkal, például olajjal helyettesítették. Ugyanakkor az olajkínálat elmaradt a kereslettől – részben az Egyesült Államok palaolajiparának kapacitási korlátai és az OPEC+ által végrehajtott viszonylag mérsékelt termelésnövelések miatt.

2021 folyamán az euro nomináleffektív árfolyama 3,6%-kal leértékelődött. Bilaterális alapon ez főként az euro amerikai dollárral szembeni 7,7%-os leértékelődésére volt visszavezethető, amely az Egyesült Államok és az euroövezet monetáris politikai irányultságának eltérő alakulását tükrözte. Az euro ugyancsak leértékelődött az angol fonttal szemben, de erősödött a japán jenhez képest.

2021 végén a globális növekedés kilátásait továbbra is beárnyékolta a pandémia bizonytalan alakulása, miközben a világban az oltások terén egyenetlen volt az előrelépés. A koronavírus omikron variánsának megjelenése, a fertőzések feltámadása és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések ismételt szigorítása egyaránt kockázatot jelentettek a globális gazdasági fellendülés ütemét illetően, csakúgy mint a tartósabb kínálati szűk keresztmetszetek lehetősége.

1.2 Az euroövezet gazdaságának gyors helyreállása^[1]

A 2020-as 6,4%-os (addigi legnagyobb) visszaesést követően az euroövezet reál-GDP-je 2021-ben 5,3%-kal nőtt (lásd az 1.4 ábrát). Az év folyamán a növekedés dinamikáját továbbra is jelentősen alakította a kibontakozó Covid19 járvány és a nagyfokú, bár csökkenő gazdasági bizonytalanság. Az első negyedévben a növekedést még mindig befolyásolták a lezárási intézkedések és az utazási korlátozások, amelyeknek különösen a szolgáltatások fogyasztására volt negatív hatása. A kilábalás az ipari szektorban kezdődött, ahol általában erős növekedési rátákat regisztráltak. Ahogy a gazdaságok újranyitása elkezdődött, és a korlátozások enyhültek a második és harmadik negyedévben, a szolgáltatási szektor elkezdett felzárkózni, egyengetve egy szélesebb körű fellendülés útját. Ugyanakkor a globális kereslet kivételesen erős növekedése az év második felében a különböző piacokon a kínálat és kereslet összhangjának hiányát eredményezte. Mindez – többek között – az energiaköltségek meredek emelkedéséhez vezetett, ami – a járvány bizonyos mértékű újabb fokozódásával együtt – mérsékelte a fellendülés erejét, és növelte az inflációs nyomásokat.

1.4 ábra

Euroövezeti reál-GDP és a kereslet hozzájárulásai

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Miközben ezek a folyamatok minden euroövezeti országban általánosak voltak, az országok némileg eltérő mértékben tudtak kilábalni a pandémiából. Ennek oka nagyrészt az, hogy a járvány alakulása országonként eltérő volt, de mindez gazdaságszerkezeti különbségeket is tükröz, például a globális ellátási láncoknak való kitettséget, valamint az olyan kontaktintenzív szektorok fontosságát, mint a turizmus. 2021 végére az euroövezet kibocsátása 0,2%-kal haladta meg a 2019. utolsó negyedévi szintjét (lásd az 1.5 ábrát). Ugyanakkor az egyes országokban az alapfolyamatok eltérőek voltak az év során, és az év végére a legnagyobb euroövezeti gazdaságok közül csak Franciaország haladta meg a járvány előtti kibocsátási szintjét.

1.5 ábra

Euroövezeti reál-GDP, magánfogyasztás és beruházások

(index: 2019. IV. n.év = 100)

2021-ben az euroövezet gazdasági növekedésének fellendülését megfelelően időzített és határozott expanzív monetáris és fiskális politikák támogatták. Néhány intézkedés abban is segítette a gazdaságot, hogy alkalmazkodjon a járvány által előidézett és még mindig tartó szerkezeti változásokhoz. Az EKB 2021-ben is bőséges monetáris politikai támogatást nyújtott a pandémia hatásának mérséklése érdekében. A laza monetáris politika, ideértve a bőséges likviditást, biztosította a reálgazdaságba irányuló hiteláramlást. Ami a fiskális politikákat illeti, az euroövezeti kormányok 2021-ben is lényeges költségvetési támogatást nyújtottak, hogy mérsékeljék a válság hatásait rövidített munkaidős rendszerek, egészséggel kapcsolatos megnövelt kiadások, cégeket és háztartásokat célzó egyéb támogatási formák, valamint jókora hitelgarancia-keretek révén. Uniós szinten megkezdődött a Next Generation EU program végrehajtása, és elfogadásra került az „Irány az 55%!” csomag, hogy minden országra kiterjedően hozzájáruljon egy erősebb, zöldebb és egyenletesebb fellendüléshez.

2021-ben a magánfogyasztás 3,5%-kal nőtt, és különösen a második és harmadik negyedévben ugrott meg erőteljesen – főként a Covid19-hez kötődő korlátozások könnyítése következtében. A tavasztól kezdődően, az átoltottsági arányok emelkedésével gyorsan erősödött a fogyasztói bizalom, és csökkent a fertőzéstől való félelem, miközben javult a háztartások helyzete, ami főként pozitív munkajövedelmi folyamatokat tükrözött (lásd az 1.6 ábrát). A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének állami támogatását fokozatosan visszavonták. A nettó fiskális transzferek rendelkezésre álló reáljövedelem növekedéséhez való hozzájárulása 2021 folyamán negatívvá vált, ahogy a munkahelymegtartó programokban részt vevő emberek száma és az egyéb fiskális támogatások csökkentek. Az erős bér- és foglalkoztatásnövekedésnek köszönhetően a munkajövedelem, amely más jövedelemforrásokhoz képest jellemzően magasabb fogyasztási hajlandósággal jár, járult leginkább hozzá a rendelkezésre álló reáljövedelem emelkedéséhez 2021-ben. A rendelkezésre álló reáljövedelem növekedését támogatta még az üzemi eredmény, továbbá a vegyes és a tulajdonosi jövedelem, amelyek hozzájárulása pozitívvá vált az év folyamán, míg a negatív kereskedelmi feltételek alakulása visszafogta azt. A járvány által 2020-ban előidézett megugrást követően a háztartások megtakarítási rátája 2021-ben csökkent, bár a járvány előtti szintje felett maradt, tekintettel a járvány megfékezésére irányuló, az év folyamán még mindig érvényben levő intézkedésekre és a sokáig érezhető bizonytalanságra. Ez azt jelentette, hogy az erős fellendülés ellenére 2021 végén a magánfogyasztás a járvány előtti szintje alatt maradt.

1.6 ábra

Euroövezeti magánfogyasztás és a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének bontása

(éves százalékos változások, hozzájárulás százalékpontban)

A (nem építési beruházásokkal megközelített) üzleti beruházások 2021 első felében lendületet vettek, amint a járvány megfékezésére irányuló intézkedések lazultak és a gazdaság ismét megnyílt, összefüggésben a továbbra is kedvező finanszírozási feltételekkel. Ugyanakkor a – meghosszabbodott szállítási határidőkben és inputárakban tükröződő – kínálati szűk keresztmetszetek az év közepétől kezdődően nyomasztólag hatottak a fellendülésre, hátráltatva az üzleti beruházásokat. Később a szárnyaló energiaárak és a pandémia feltámadása az év vége felé ugyancsak fékezte az üzleti beruházásokat. 2021 végén az üzleti beruházások ismét lendületre kaptak, ám jelentősen elmaradtak a 2019 utolsó negyedévében mért szinttől (lásd az 1.5 ábrát). Ezzel szemben a lakóingatlan- (vagy lakáscélú) beruházások 2020 negyedik negyedévére már meghaladták a válság előtti szintjüket. A következő negyedévekben az anyag- és munkaerőhiány visszafogta az építési tevékenység jövedelmezőségét. Mindazonáltal a kedvező finanszírozási feltételek és a jövedelemtámogató intézkedések, valamint a felhalmozott megtakarítások jelentős állománya fenntartotta a lakások iránti keresletet. 2021 végén a lakáscélú beruházások jóval meghaladták a válság előtti szintet.

2021 végén az euroövezeti kereskedelem elérte a járvány előtti szintet, és a nettó kereskedelem az egész évet tekintve pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az importoldalon a készlet-újrafeltöltési ciklus által vezérelt robusztus növekedést fékezte az erős árdinamika, különösen az energia-importárak megugrása következtében. A feldolgozóiparnak köszönhetően 2020 végén erőteljesen fellendült exportot kétsebességes kilábalás jellemezte. Miközben áruoldalon a lendület a második negyedévtől kezdődően mérséklődött, mivel kínálati és szállítási szűk keresztmetszetek sújtották a legfontosabb exportiparágakat, a szolgáltatásexportnak jót tett az olyan gyakori személyes érintkezéssel járó tevékenységek újranyitása, mint a turizmus. 2021 negyedik negyedévének végére mind az import, mind az export meghaladta válság előtti szintjét.

A kibocsátás növekedése 2021-ben is egyenetlen volt az egyes szektorokat tekintve (lásd az 1.7 ábrát). Mind az ipar, mind a szolgáltatások pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor az ipar járult hozzá leginkább a reál bruttó hozzáadott érték emelkedéséhez.

1.7 ábra

Az euroövezet reál bruttó hozzáadott értéke gazdasági tevékenységenként

(bal oldali panel: éves százalékos változások, hozzájárulás százalékpontban; jobb oldali panel: index: 2019. IV. n.év = 100)

A munkaerőpiac észrevehető fellendülést mutatott az euroövezeti konjunktúra helyreállása mellett, de általában gyengébb maradt, mint a pandémiát megelőzően. A munkanélküliségi ráta fokozatosan csökkent, a 2021. januári 8,2%-ról a decemberi 7,0%-ra, amely a válság előtti szintek alatt volt (lásd az 1.8 ábrát).^[2] Ezenkívül, miközben a munkahelymegtartó programok továbbra is fontos szerepet játszottak az elbocsátások korlátozásában, segítve így a humán tőke megőrzését, az ilyen programok igénybe vétele csökkent.^[3] Ugyanakkor más munkaerő-piaci mutatók gyengébbek maradtak a járvány előtti szintjeikhez képest. A ledolgozott órák 2021. negyedik negyedévére vonatkozóan 1,8%-kal voltak a 2019. utolsó negyedévi szint alatt, miközben a 2021. harmadik negyedévi munkaerőpiaci részvétel mintegy 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb (ami körülbelül 0,4 millióval kevesebb dolgozónak felel meg) (lásd az 1.9 ábrát). A munkaerő gyengébb növekedését részben a visszafogott nettó euroövezeti bevándorlás magyarázta. A folyamatban levő munkaerő-piaci kiigazítás eltérő volt a dolgozók egyes csoportjai között, részben azt a tényt tükrözve, hogy néhány szektort súlyosabban érintették a járvány megfékezésére irányuló intézkedések és az önkéntes közösségi távolságtartás. A pandémia előtti állapothoz képest 2021 harmadik negyedévében az alacsony képzettségűek munkaerő-állománya körülbelül 4,2%-kal, a középfokú végzettségűeké pedig 1,7%-kal volt kisebb, míg a magasan képzetteké mintegy 6,8%-kal nőtt.^[4]

1.8 ábra

Munkanélküliség és munkaerő

(bal skála: negyedéves százalékos változások, százalékpontos hozzájárulás; jobb skála: a munkaerő százalékos aránya)

1.9 ábra

Foglalkoztatás, ledolgozott órák és munkaerő-piaci részvétel

(bal skála: index: 2019. IV. n.év = 100; jobb skála: a munkaképes korú népesség százalékos aránya)

A betöltetlen álláshelyek magas arányai, amelyek kezdetben főként a lezárási intézkedések megszüntetése után újranyitó szektorokra korlátozódtak, a konjunktúra fellendülésének előrehaladtával más szektorokra is kiterjedtek. A foglalkoztatás növekedése 2021 második és harmadik negyedévében erősödött, és a feldolgozóipari szektor kínálati szűk keresztmetszeteiből eredő néhány hátráltató tényező ellenére a negyedik negyedévben is erőteljes és széles körű maradt. Így a foglalkoztatás közel került a pandémia előtti szintekhez az iparban, az építőiparban és a kevésbé kontaktintenzív szolgáltatási szektorokban. A foglalkoztatás szintje a kontaktintenzív szektorokban viszonylag alacsony maradt a járvány előtti szintekhez képest.

1.3 Fiskális politikai intézkedések kihívást jelentő időkben

2021-ben az euroövezet államháztartásán már második éve uralkodtak a Covid19 járvány hatásai. A kormányok különösen az év első felében vezettek be további nagyarányú támogatást válaszul a járvány újabb hullámaira és a gazdasági fellendülés támogatásának kötelezettségétől vezérelve. Az eurorendszer szakértőinek 2021. decemberi makrogazdasági előrejelzései szerint az euroövezet államháztartási hiánya a gazdasági tevékenység erős javulásának köszönhetően 2021-ben valószínűleg mégis csökkent (lásd az 1.10 ábrát) a 2020-as 7,2%-ról a GDP 5,9%-ára. A fiskális támogatás magas szintjeinek 2021-ben megvalósított folytatását tükrözte a Next Generation EU (NGEU) támogatásaival kiigazított fiskális politikai irányultság,^[5] amely a 2020-as igen expanzív politikát követően 2021-ben nagyjából semleges volt.

1.10 ábra

Euroövezeti államháztartási egyenleg és fiskális politikai irányultság

(a GDP százalékában)

GDP-arányosan a válsággal kapcsolatos és fellendülést ösztönző intézkedések az euroövezetben az előző évi 4,1%-ról 2021-ben 4,4%-ra nőttek (lásd az 1.11 ábrát) E növekedés a vállalatoknak szánt állami transzferek jelentősen nagyobb összege, valamint intenzívebb egészséggel kapcsolatos támogatás és állami beruházások miatt következett be. Ugyanakkor e növekedéseket nagyban ellensúlyozta a rövidített munkaidős rendszerek csökkenő kihasználása. Míg 2020-ban az ilyen rendszerek jelentették az állami támogatás legfontosabb eszközét, ezeket fokozatosan csökkentették 2021-ben, ahogy a korlátozó intézkedések enyhültek, és a gazdasági tevékenység átfogó élénkülésével megkezdődött a munkaerőpiacok fellendülése. A kibocsátás javulása ugyancsak magyarázza, hogy az euroövezet GDP-arányos adósságállománya miért csökkent kis mértékben 97%-ra 2021-ben, az előző évi jelentős növekedést követően.

1.11 ábra

A válsággal kapcsolatos és gazdaságélénkítő intézkedések az euroövezetben

(a GDP százalékában)

Az elmúlt két évben a kormányok fiskális szükségletekre adott válaszai elsősorban nemzeti politikák révén történtek, de növekvő mértékben az EU egészére kiterjedő kezdeményezéseken keresztül is. Európa közös szakpolitikai válaszának sarokkövét 2020 júliusában határozták meg, amikor az EU meghirdette a Next Generation EU-t (NGEU), amely az EU egészére kiterjedő befektetési és reformprogram. Az NGEU pénzügyi támogatást kínál az EU tagállamainak, konkrét beruházási és reformprojekteknek a 2021–2026-os időszakban történő megvalósításától függően. Ennek érdekében folyó árakon számítva legfeljebb 807 milliárd eurónyi finanszírozási volument mozgósít, amelyből 401 milliárd € (az euroövezet GDP-jének 3,5%-a) céloz euroövezeti országokat, a maradék pedig más EU-tagállamokat. A messze legnagyobb NGEU-program, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzeszközeinek mintegy fele hitelek, fele pedig vissza nem térítendő támogatások formájában érhető el. Ugyanakkor a gyakorlatban várhatóan a támogatási rész fog dominálni, mivel minden euroövezeti országnak az a szándéka, hogy teljes mértékben kihasználja a támogatását, miközben eddig csak néhányan kértek hiteleket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó transzferek figyelemre méltó jellemzője, hogy azok az országok, amelyeket leginkább sújtott a pandémia, vagy amelyek viszonylag alacsony egy főre jutó GDP-vel bírnak, nagyobb részesedésre jogosultak (az országonkénti jogosultságokat lásd az 1.12 ábrán). Különösen abban az esetben, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket jól valósítják meg, ennek a jellemzőnek hozzá kell járulnia a gazdasági növekedés járvány által tovább súlyosbított országok közötti eltéréseinek mérsékléséhez az euroövezetben.

1.12 ábra

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz tartozó jogosultságok és az euroövezeti országok által kért finanszírozás 2021 végéig

(a 2020. évi GDP százalékában)

1.4 Az infláció heterogén hatások által vezérelt fellendülése

2021-ben az euroövezetben az általános HICP‑infláció átlagosan 2,6% volt, vagyis meredeken nőtt a 2020. évi 0,3%-os átlaghoz képest (lásd az 1.13 ábrát). Az emelkedés nagyban tükrözte az energiaárak feltűnő növekedését. Ezenkívül a korlátozott kínálatot néhány szektorban meghaladó kereslet is növelte az inflációs nyomásokat a járványügyi korlátozások mérséklését, valamint a globális és hazai gazdaságok erőteljes fellendülését követően. A 2020. decemberi évi -0,3%-os inflációról a 2021. decemberi 5,0%-ra való ugrás mind a meredekségét, mind az éves növekedési ráták nagyságrendjét illetően példátlan volt 2021 végén (az emelkedés mögött meghúzódó tényezőkről az 1. keretes írás szolgál további részletekkel). Ráadásul a tényleges inflációs adatok ismétlődő emelkedéséről szóló meglepetésekkel járt együtt. Előre tekintve, az infláció 2021-es növekedése mögötti tényezők a várakozások szerint jórészt erejüket veszítették volna, az infláció rövid távon magas maradt volna, és 2022 folyamán mérséklődött volna. Viszont 2022 februárjában Oroszország megszállta Ukrajnát, ami jelentősen növelte az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságot.

2021-ben az általános infláció élénküléséhez elsősorban az energia komponens járult hozzá. Ugyanakkor a nyártól kezdődően más összetevők hozzájárulása is hangsúlyosabb lett. A járvány miatti lezárások és más korlátozások enyhítése, valamint az expanzív fiskális és monetáris politikák lehetővé tették a kereslet helyreállását, különösen a fogyasztói szolgáltatásokat élénkítve. Ugyanakkor az erős globális kereslet és a kínálati szűk keresztmetszetek, valamint az energiaárak felnyomták az importált és a hazai előállítású áruk költségét. Ez tükröződött az energián kívüli ipari termékek (NEIG) és szolgáltatásár-komponensek inflációhoz való magasabb hozzájárulásában az év hátralevő részében (lásd az 1.13 ábrát). Az inflációt az év második felében bizonyos mértékig az előző évi németországi átmeneti héacsökkentés hatása is fenntartotta.

1.13 ábra

Az általános infláció és összetevői

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Mivel az éves változási ütemek az előző év alacsony kiindulási pontját is tükrözik, a 2021-es árdinamika szemlélhető az általános HICP‑indexek, valamint az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP alakulása szempontjából is. Az árszint emelkedése 2021 folyamán meredekebb volt, mint a járvány előtti években, amikor az inflációs eredmények az EKB inflációs célja alatt voltak (lásd az 1.14 ábrát).

1.14 ábra

Általános HICP, valamint az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP

(szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek, 2019. IV. n.év = 100)

Az árdinamika és az azt meghatározó tényezők mérése különös kihívást jelentett 2021-ben, nemcsak a járvány gazdasági hatása miatt, hanem bizonyos járvánnyal kapcsolatos technikai tényezők miatt is, amelyek befolyásolták az infláció mérését. E tényezők közül az első volt a fogyasztási súlyok szokásos éves kiigazítása a HICP összeállításához.^[6] Ezek általában apró kiigazítások, de válaszul a járványra és az érvényben levő különböző korlátozásokra 2020-ban a fogyasztási szerkezet feltűnően megváltozott. Például az utazással kapcsolatos HICP‑tételek a 2020-as mérsékelt idegenforgalmi szezonok következtében kisebb súlyt kaptak a 2021-es HICP‑kosárban. Összességében a súlyok változásai jelentős – gyakrabban inkább lefelé, mint felfelé irányuló – hatásokat gyakoroltak az éves inflációs rátákra 2021 egyes hónapjaiban. A 2021-es év egészére vonatkozóan a teljes becsült hatás 0,2 százalékpontnyi negatív hatás volt (lásd az 1.13 ábrát). A második technikai tényező az volt, hogy 2020 és 2021 több hónapjában számos HICP‑tételre (pl. éttermek és utazás) vonatkozóan a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások miatt a szokásos források révén nem lehetett árakat gyűjteni, és ezeket imputált árakkal váltották fel, azaz más módszerekkel szerezték be.^[7] A harmadik technikai tényező az volt, hogy 2020-ban és 2021-ben a szezonális leárazási időszakok kimozdultak a szokásos hónapokból, ami az energián kívüli ipari termékek éves árváltozásának jelentős volatilitását vonta maga után a ruha és lábbeli komponensek miatt.

Tekintettel e technikai tényezőkre, némi óvatosság az energia és élelmiszerek nélküli HICP‑infláció alakulásának értelmezésekor is indokolt. Az alapinfláció különféle mutatói, ideértve kizáráson alapuló mutatókat, statisztikai mutatókat és ökonometriailag becsült mutatókat, ugyancsak emelkedtek az év során (lásd az 1.15 ábrát).^[8] Az év végén e mutatók alapján az inflációs ráták 2,4% és 3,9% között voltak. Ezenkívül az árdinamika 2020-ban általában mérsékelt volt, ezért felfelé irányuló bázishatásokat von maga után a változás mértékeiben 2021-ben. E szempontot figyelembe véve a 2021-es inflációs folyamatok vizsgálatának alternatív módja a két évvel korábbi ugyanazon hónap árváltozási ütemeire való hivatkozás, elosztva e változások mértékét kettővel, hogy tükrözze az évenkénti átlagos változást. E ráta vizsgálata eredményesen minimalizálja a járványidőszak elején tapasztalt igen alacsony inflációból fakadó torzításokat. Ezen az alapon számítva az energia és az élelmiszerek nélküli HICP‑infláció 2021 decemberében 1,4%-ot tett ki, és így durván a fele volt a közzétett 2,6%-os növekedési ütemnek (lásd az 1.15 ábrát). Ugyanakkor ez az adatsor is emelkedik 2021 utolsó hónapjaiban egy legutóbb 2013-ban, az alacsony inflációval jellemzett, Covid19 előtti évtized korai éveiben látott rátára.

1.15 ábra

Az alapinfláció mutatói

(éves százalékos változások)

2021-ben a költségnyomások fontos szerepet játszottak a fogyasztói árakon számított infláció alakulásában. A rendszerbeli nyomások jelentősen nőttek az árazási lánc minden szakaszában, a legfeltűnőbben a koraiakban és a közbenső termékek áraiban, ami a kínálati szűk keresztmetszetek hatását tükrözte, valamint – különösen 2021 második felében – bizonyos mértékig az energiaárak emelkedését is. Az importált áruk áremelkedései valamennyivel magasabbak voltak, mint 2020-ban, aminek részben az euro leértékelődése volt az oka. A költségnyomások élelmiszereken kívüli áruk termelői áraira gyakorolt hatása – amely az energián kívüli ipari termékek árdinamikájának fontos mutatója – mérsékeltebb volt, mint az árazási lánc korábbi szakaszaiban, de így is historikus csúcsot ért el. A belföldi költségnyomások átfogó mutatója a GDP-deflátor növekedése, amely 2021-ben átlagosan 2,0%-ot tett ki, azaz meghaladta az előző évi átlagot. Erős bázishatások és az állami támogató intézkedések hatása némi volatilitáshoz vezetett a fajlagos munkaköltségekkel és a fajlagos nyereséggel kapcsolatos költségkomponensekben. Ahogy egyre kevésbé támaszkodtak a munkahelymegtartó programokra, és a legtöbb alkalmazott visszatért a teljes havi fizetéshez, az egy alkalmazottra jutó javadalmazás növekedése a 2020-as -0,6%-ról 2021-ben átlagosan 4,0%-ra emelkedett. Ugyanakkor, tekintettel a ledolgozott többletórákra, nőtt az egy főre eső termelékenység, így ez az erőteljes növekedés nem tükröződött a fajlagos munkaköltségekben. Ennek megfelelően az állami támogatási rendszerek hatása továbbra is nehezítette az olyan bérmutatók értelmezését, mint az egy alkalmazottra jutó javadalmazás és a ledolgozott munkaórára jutó bér (lásd az 1.16 ábrát). Az ilyen intézkedések kevésbé befolyásolják a kialkudott bérek növekedését, amely mérsékelt maradt; a 2020-as 1,8%-ról 2021-ben átlagosan 1,5%-ra csökken.^[9] Ugyanakkor ez tükrözhetett a bértárgyalási fordulókban a járvánnyal kapcsolatban bekövetkezett késedelmeket is.

1.16 ábra

Munkaerőköltség-mutatók

(éves százalékos változások)

2021 folyamán 1,9%-ra nőttek a hivatásos előrejelzők hosszabb távú inflációs várakozásai, amelyek 2020 végén 1,7%-on álltak (lásd az 1.17 ábrát). Az EKB hivatásos előrejelzői felmérése (SPF) válaszadóinak küldött különleges kérdőív eredményei szerint az új monetáris politikai stratégia kommunikációja segített a várakozások e kiigazításának támogatásában.^[10] A hosszabb távú inflációs kompenzáció piaci alapú mutatói – különösen az öt év múlva várható ötéves, inflációhoz kötött swapkamatláb – hasonló pályát követtek, és 2021 folyamán fokozatosan emelkedtek. Az év vége felé ez a mutató éppen csak a 2%-os szint alatt lebegett, októberben rövid időre meghaladva azt. A befektetők által megkövetelt inflációs kompenzációban levő inflációs kockázati prémiumok becslései arra utalnak, hogy az inflációs kockázati prémiumok 2021-ben több év után először minden lejáraton pozitívvá váltak. Az inflációs kompenzáció ennek megfelelő kiigazítása azt mutatja, hogy az inflációs kompenzáció piaci alapú mutatóiba ágyazott eredeti hosszú távú inflációs várakozások emelkedése mérsékeltebb volt.^[11]

1.17 ábra

Inflációs várakozások felméréseken alapuló mutatói és inflációs kompenzáció piaci alapú mutatói

(éves százalékos változások)

A monetáris politikai stratégia felülvizsgálata megállapította, hogy a saját használatú lakás költségeit szükséges belefoglalni a HICP‑be. 2021-ben jelentős előrelépést sikerült elérni a vonatkozó mutatók kifejlesztésében. Ugyanakkor még többet szükséges tenni, például a fogyasztási komponens jobb elkülönítésével a becslésekben szereplő ingatlanvásárlások befektetési komponensétől.^[12] Egy, a HICP‑kosarat a tulajdonos által lakott lakás kiadásaival kombináló kísérleti indexet az európai statisztikai rendszer már 2023-ban elérhetővé tehetne, és ezt követhetné egy hivatalos index körülbelül 2026-ban. Ez idáig csak kísérleti becslések állnak rendelkezésre e költségekre vonatkozóan, amelyek a 2020-as 2,6%-kal szemben 2021 első három negyedévében valószínűleg átlagosan évi 4,8% növekedést mutattak, és így lényegesen dinamikusabbak voltak, mint a HICP‑ben szereplő bérleti díjak. 2021-ben a bérlők HICP bérleti díjai 1,2%-kal emelkedtek, szemben a 2020. évi 1,3%-kal. A lakástulajdonosok lakhatási költségeinek nagyobb emelkedése részben a becslés jellegét tükrözi: az index tartalmaz egy összetevőt, amely az új lakások vásárlásával kapcsolatos, és szorosan igazodik a lakásárakhoz. A lakásárakat vizsgálva, az EKB lakóingatlanár-mutatójának növekedése a 2020-as 5,4%-ról 2021 első három negyedévében éves összehasonlításban átlagosan 7,5%-ra emelkedett. Az élénk lakáspiac a HICP‑dinamikában néhány kisebb tételben tükröződött. Például a járványügyi korlátozások 2021 tavaszának végén bekövetkezett jelentős könnyítéséig az emberek több időt töltöttek otthon. E változás a lakásfelújítási kereslet emelkedéséhez vezetett, és így megnőttek a lakással kapcsolatos olyan áruk és szolgáltatások árai, mint a karbantartás és javítás, valamint a szőnyeggel és padlóval való burkolás.

1. keretes írás
A HICP‑infláció megugrása mögötti tényezők

Az euroövezet éves fogyasztóiár-index alapján számított HICP‑inflációs rátája 2021 decemberében 5,0%-ot ért el, szemben a 2020. decemberi -0,3%-kal, a teljes 2020. évre számított 0,3%-kal, valamint a járvány előtti öt év 0,9%-os átlagával. Ez a növekedés főként az energiaárak erőteljes emelkedését tükrözte, de az energia és az élelmiszerek nélküli HICP‑infláció erősödését is, mivel néhány szektorban a kereslet megelőzte a korlátozott kínálatot a járványból való globális és euroövezeti kilábalás közepette. A cégek azért is emelhették áraikat, hogy ellensúlyozzák a Covid19-cel kapcsolatos szigorúbb korlátozások idején elszenvedett bevételkieséseket.

A 2020-as alacsony árszintek fontos tényezőket jelentenek az infláció 2021-ben bekövetkezett megugrásának értékelésekor, mivel ezek képezik a 2021-es éves növekedési ráták számításának alapját. Például az olajárak, majd a fogyasztói energiaárak a pandémia kezdetével lezuhantak. 2021 utolsó negyedéve energiainflációjának mintegy fele a 2020. évi alacsony szintnek tulajdonítható.^[13] Az élelmiszeráraknál ez a hatás az ellenkező irányban működött, mivel a pandémiával kapcsolatos 2020. tavaszi csúcsot követően az élelmiszerárak alakulása 2021 első felében viszonylag mérsékelt volt. Bázishatások eredtek a közvetett adók alakulásából is, különösen a németországi héakulcs 2020 júliusa és decembere közötti átmeneti, a válságra reagáló csökkentéséből. A csökkentés visszafordítása 2021 januárjában megemelte az euroövezeti inflációs rátát, de 2021 második felében is felfelé irányuló hatása volt, mivel az egy évvel korábbi szinthez való hasonlítás a csökkentett adókulcsot tükröző árakon alapult.^[14] Miközben az éven belüli árdinamikák nagyobb szerepet játszottak, az éves inflációs rátákra gyakorolt, a 2020-as alacsony bázissal kapcsolatos hatások kombinálva csaknem 2 százalékpontot magyaráznak a fogyasztóiár-index alapján számított HICP‑inflációs ráta 2020 decemberéhez mért 2021. decemberi összesen 5,3%-os növekedéséből (lásd az A) ábrát).

A) ábra

Az általános HICP‑inflációs ráta kumulatív változása 2021-ben a 2020. decemberihez képest

(százalékpont)

Az infláció megugrásának másik tényezője az a tény volt, hogy a fogyasztói energiaárak 2021-ben nemcsak normalizálódtak, hanem folyamatosan és erőteljesen emelkedtek is. A többletemelkedés kezdetben főként a közlekedési célú üzemanyagok áraiban mutatkozott meg, mivel a globális olajkereslet a folyamatban levő fellendüléssel összhangban erősödött, miközben a kínálat némileg visszafogott maradt. Később a nyár folyamán a gáz és a villanyáram ára is megugrott (lásd a B) ábra a) paneljét). Ez nagyobb keresletet, de némileg korlátozott gázkínálatot is tükrözött. Az európai gázkereslet különösen magas volt a 2020/2021-es hideg tél, valamint a 2021-es szélcsendes nyár miatt, amely utóbbi eredményeként a szélenergiát gázzal kellett helyettesíteni.^[15] Ráadásul az év első felében a csővezetékek karbantartási munkái miatt csökkentették a Norvégiából érkező gázszállítást, és a nyár folyamán az EU gázimportja Oroszországból viszonylag alacsony volt. A globális fellendülés szintén növelte a gáz iránti keresletet, különösen Kínában. A fogyasztók energiakiadásaik nagyobb hányadát (körülbelül 40%-át) költik közlekedési célú üzemanyagokra, mint gázra (mintegy 30%) és villanyáramra (körülbelül 20%), és általában az üzemanyagok árának alakulása határozza meg leginkább az energiainflációt. Ugyanakkor a gáz és a villanyáram árának 2021. őszi emelkedése e tételeknek az euroövezeti energiainflációhoz való historikusan magas hozzájárulását eredményezte (lásd a B) ábra b) paneljét).

B) ábra

Az energiára vonatkozó infláció alakulása

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

a) Az energia és fő összetevőinek éves HICP‑inflációs rátája

b) A fő összetevők hozzájárulása az energia éves inflációs rátájához

Az infláció megugrásának harmadik fő tényezőjét a gazdaság újranyitásával összefüggésben kialakuló árnyomások jelentették a pandémiával kapcsolatos korlátozások időszakát követően. Mind globálisan, mind belföldön jelentősen fellendült a kereslet, néhány szektorban meghaladva a korlátozott kínálatot. Ennek eredményeként globális szinten kínálati hiányok alakultak ki, és a szállítási költségek 2020 végén és 2021 elején meredeken emelkedtek.^[16] 2021 során az euroövezeti termelői árak folyamatosan nőttek, nemcsak a közbenső termékek, hanem a fogyasztási cikkek esetén is. Nincs közvetlen és stabil kapcsolat a termelői és a fogyasztói árak között, de a tartós fogyasztási cikkek fogyasztói árainak különösen 2021 második felében bekövetkezett fokozatos emelkedése észrevehető volt (lásd a C) ábrát).^[17] Az árdinamika különösen erős volt az új és használt autók, kerékpárok és motorkerékpárok, valamint különféle elektronikai cikkek, például számítástechnikai termékek és televíziók, azaz minden olyan termék esetén, amelyekre valószínűleg kihatottak a gyártási – például a félvezetőkkel kapcsolatos – hiányok, vagy a globális fuvarozási és szállítási láncok szűk keresztmetszetei.

C) ábra:

HICP‑infláció dekompozíciója az energia és az élelmiszerek nélkül

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

A pandémiás korlátozások által leginkább befolyásolt szektorok egyikét a gyakori személyes érintkezéssel járó szolgáltatások képezték. A korlátozások fokozatos könnyítésével e tételek árdinamikája erősödni kezdett. Például az utazással kapcsolatos szolgáltatások (úgymint szállás, légi közlekedés és szervezett nyaralások) éves változási ütemének növekedése különösen feltűnő volt a nyaralószezon elején 2021 nyarán (lásd a C) ábrát).^[18] E növekedés – hasonlóan az energiaárakéhoz – részben az előző év alacsony áraival való összehasonlítást is tükrözte. Ezenkívül az éttermi árak dinamikája is fokozatosan erősödött a 2021. tavaszi újranyitást követően. A gyakori személyes érintkezéssel járó szolgáltatások magasabb inflációs rátái nemcsak a kereslet hirtelen megújulását, hanem a magasabb költségeket és lecsökkent kapacitást is tükrözték, amelyek a pandémiával kapcsolatos követelményekből, valamint munkaerőhiányból fakadtak, mivel egyes cégeknek nehézségei voltak a lezárások idején elbocsájtott dolgozók újbóli alkalmazásával.

Végül, az infláció volatilitását 2021-ben számos más specifikus tényező befolyásolta az 1.4 szakasz főszövegében leírtak szerint. Például a ruhaneműk és lábbelik árdinamikájára kihatott a szezonális kiárusítások időzítésének alakulása, továbbá 2021-re vonatkozóan szokatlanul nagy volt a HICP‑tételek súlyainak változása, ami különösen jelentős hatást gyakorolt az energiát és élelmiszert nem tartalmazó HICP‑inflációra (lásd a C) ábrát).

Mindent egybevetve, 2021-ben a HICP‑infláció főként a Covid19-járvánnyal és a gazdasági fellendüléssel összefüggésben kialakuló speciális tényezőkhöz kötődött. A válság példátlan jellege és az infláció fellendülés alatti megugrása mögötti tényezők sajátossága különösen magas fokú bizonytalanságot és kihívásokat von maga után az előttünk álló időszak inflációs folyamatainak becslését illetően.

1.5 A folytatódó határozott szakpolitikai Intézkedések hatására a hitel- és finanszírozási feltételek támogatóak maradtak

2021-ben a járvány elleni küzdelemben történt előrelépésekkel együtt a fiskális, monetáris és prudenciális politikából származó ösztönzés támogatta a gazdasági tevékenység élénk fellendülését (lásd az 1.2 szakaszt). Az év második felében a befektetők is magasabb kompenzációt kezdtek követelni az infláció dinamikájának való kitettség miatt, felülvizsgálva hosszú távú inflációs várakozásaikat és a kockázati prémiumokat, ami a hosszú lejáratú kamatlábak emelkedéséhez vezetett (lásd az 1.18 ábrát). Mindezeket tekintetbe véve az EKB ismételten megerősítette alkalmazkodó monetáris politikai irányvonalát, valamint elkötelezettségét a kedvező finanszírozási feltételek fenntartása mellett az euroövezetben. Ez – legalább részben – segített megóvni az euroövezeti hozamokat a globális piaci folyamatoktól, ahol a vártnál magasabb infláció azt eredményezte, hogy a piaci szereplők számos fejlett országban a monetáris politika előzetesen vártnál korábbi szigorítását árazták be. Továbbá az EKB támogató monetáris politikai irányultságáról szóló kommunikációja és a folytatódó nagyszabású eszközvásárlások segítettek megelőzni az államkötvény-hozamfelárak emelkedését, tehát az államkötvény-hozamok alakulása közel maradt a megfelelő kockázatmentes kamatlábakéhoz. Ennek eredményeként a tízéves államkötvényhozamok euroövezeti GDP-vel súlyozott átlaga 2021-ben folyamatosan emelkedett, és december 31-én 0,27%-on állt, vagyis 51 bázisponttal magasabban, mint a 2020. végi szintje (lásd az 1.18 ábrát). Általánosabban fogalmazva, az euroövezetben a finanszírozási feltételek támogatóak maradtak.

1.18 ábra

Hosszú lejáratú hozamok az euroövezetben és az Egyesült Államokban

(százalék/év, napi adatok)

A monetáris és fiskális támogatás iránti folyamatos elkötelezettség mellett 2021-ben a gazdasági tevékenység fellendülése hozzájárult a részvényárfolyamok egyenletes emelkedéséhez az euroövezetben, amit igen erőteljes és reziliens hosszú távú nyereségre vonatkozó várakozások vezéreltek. E trend szeptember közepe és október közepe között átmenetileg megszakadt, mivel a Szövetségi Tartalékbankrendszer általi eszközvásárlások lehetséges fokozatos csökkentésére vonatkozó piaci várakozások világszerte mérsékelték a részvénypiacok dinamikáját. Szektorszinten az euroövezeti banki részvényárfolyamok, amelyek 2020-ban estek, lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a nem pénzügyi részvényárfolyamok. 2021. december 31-én az euroövezeti nem pénzügyi vállalati részvényárfolyamok átfogó indexe mintegy 19%-kal haladta meg 2020. végi szintet, miközben az euroövezeti banki részvényárfolyamok emelkedése lényegesen magasabb volt, meghaladva a 30%-ot (lásd az 1.19 ábrát).

1.19 ábra

Részvénypiaci indexek az euroövezetben és az Egyesült Államokban

(index: 2020. január 1. = 100)

A szélesebb értelemben vett pénzmennyiség-növekedés folyamatos, erőteljes monetáris bővülést jelzett 2021-ben. Ennek üteme közelebb volt a hosszabb távú átlaghoz, mint 2020-ban, azaz a pandémia első évében, amikor meredeken emelkedett (lásd az 1.20 ábrát). A pénzteremtést az M1 szűkebb értelemben vett aggregátum vezérelte, tükrözve az egynapos bankbetétek cégek és háztartások általi kitartó felhalmozását, jóllehet az mérsékeltebb volt, mint 2020-ban. Összhangban a fogyasztói bizalom és kiadások fellendülésével, a háztartások betéteinek állományváltozásai visszatértek a járvány előtti átlaghoz. Magasabb megtakarítások fenntartásának vágyára utal az a tény, hogy a 2020-as erős betétnövekedést nem ellensúlyozta egy átlag alatti növekedéssel jellemezhető időszak. Ezt tükrözik az EKB fogyasztói várakozási felmérésére adott válaszok is. Ugyancsak erősek maradtak a vállalati betétek állományváltozásai, utalva a likviditási pufferek cégek általi további erősítésére. Az eurorendszer eszközvásárlásai jelentették a pénzkínálat növekedésének legnagyobb forrását, amelyet a magánszektornak nyújtott hitelek követtek. A monetáris, fiskális és felügyeleti hatóságok jól időzített és arányos intézkedései a Covid19 válság alatt továbbra is kedvező feltételek mellett biztosították a hiteláramlást az euroövezet gazdaságának.

1.20 ábra

Az M3 és a magánszektornak nyújtott hitelek

(éves százalékos változások, szezonális és naptári hatásokkal kiigazítva)

Az év folyamán a banki hitelezési feltételek általában támogatóak voltak. Az euroövezeti banki hitelezési felmérés azt jelezte, hogy a bankok által cégeknek és háztartásoknak nyújtott hitelek standardjai (vagyis a belső iránymutatások vagy hitel-jóváhagyási kritériumok), amelyek szigorodtak az euroövezetben az előző évben, 2021 második negyedévétől kezdődően lényegében változatlanok voltak. Ez a bankok által érzékelt kockázatok csökkenését tükrözte, tekintettel a gazdasági fellendülésre, valamint a folyamatos monetáris és fiskális politikai támogatásra, akár hitelgaranciák révén is. A bankok arról is beszámoltak, hogy az EKB eszközvásárlási programjai, a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata, valamint a betéti rendelkezésre állás negatív kamatlába támogatta a hitelezést. Ugyanakkor, a beszámolók szerint, az eszközvásárlási programok és a betéti rendelkezésre állás negatív kamatlába mérsékelte a jövedelmezőségüket.

Az euroövezeti bankok finanszírozási költségeinek alacsonyan tartásával a szakpolitikai támogató intézkedések segítettek lefelé irányuló nyomást gyakorolni a hitelkamatlábakra, és meggátolták a finanszírozási feltételek széles körű szigorítását. 2021 folyamán a banki hitelkamatlábak nagyjából stabilak maradtak a historikus mélypontjaik körül. Miközben a lakáshitelek növekedése erőteljes volt, a fogyasztási hitelezés gyenge maradt, mivel a pandémia idején felhalmozott megtakarítások rendelkezésre álltak fogyasztási kiadások céljára. A cégek számára a bőséges készpénztartalékok, a felhalmozott eredmény közelmúltbeli fellendülés által támogatott növekedése, valamint egyéb finanszírozási források – különösen tulajdonosi hitelek és kereskedelmi hitelek – rendelkezésre állása csökkentette a hitelfelvétel szükségességét. Így a 2020-as erőteljes növekedést követően a nem pénzügyi vállalatok bankoktól való hitelfelvétele és nettó hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátása mérséklődött, annak ellenére, hogy a hitelfinanszírozás reálköltsége 2021 negyedik negyedévében új historikus mélypontot ért el. A világjárvány első évének 7,1%-a után a cégeknek nyújtott bankhitelek éves növekedési üteme 2021-ben 4,3%-ra esett vissza, miközben a vállalkozások finanszírozáshoz jutásáról szóló felmérés szerint a járvány előtti szintekre csökkent azon cégek aránya, amelyek hiteligényléskor tapasztalt akadályokról számoltak be. A nem pénzügyi vállalatok részvényekre és egyéb részesedésekre is támaszkodhattak finanszírozási eszközként. Összességében, a nem pénzügyi vállalatok külső forrásbevonásai 2021-ben tovább nőttek. (lásd a 1.21. ábrát).

1.21 ábra

Nem pénzügyi vállalatok nettó külső forrásbevonása az euroövezetben

(éves állományváltozások, milliárd €)

2 Monetáris politika: folyamatos támogatás és új stratégia

Az EKB által 2021-ben alkalmazott átfogó monetáris politikai intézkedések sorozata és ezek újraszabályozása meggátolta a finanszírozási feltételek prociklikus szigorítását, továbbá csökkentette a likviditás- és hitelszűke veszélyét azzal, hogy bőséges likviditást tartott a bankrendszerben és védte a gazdaságba történő hiteláramlást. A monetáris politikai válasz döntő stabilizáló erő volt a piacok számára, valamint támogatást nyújtott a gazdaság és az inflációs kilátások számára. Az eurorendszer mérlegének mérete 2021 végén 8,6 billió eurós historikus csúcsot ért el, ami az egy évvel korábbihoz képest 1,6 billió eurós növekedésnek felel meg. 2021 végén a monetáris politikával kapcsolatos eszközök az eurorendszer mérlegében szereplő összes eszköz 80%-át tették ki. Az óriási mérleggel kapcsolatos kockázatokat továbbra is csökkentette az EKB kockázatkezelési keretrendszere.

2.1 Az EKB monetáris politikai válasza továbbra is döntő támogatást nyújtott a gazdasági kilábalás és az inflációs kilátások számára

Támogató finanszírozási feltételek fenntartása

2021 elején az euroövezetbeli gazdasági folyamatokat még mindig mélyen érintette a folyamatban levő Covid19 járvány. Jóllehet az oltási kampányok megkezdése mérföldkövet jelentett a koronavírus elleni harcban, a fertőzések újbóli megugrása és a vírusvariánsok megjelenése azt jelentette, hogy számos euroövezeti országban a vírus terjedésének csökkentését célzó intézkedések meghosszabbítására vagy szigorítására volt szükség. Ez fennakadásokat okozott a gazdasági tevékenységben, és beárnyékolta a rövid távú kilátásokat. A gyenge kereslettel, valamint a munkaerő- és termékpiacok jelentős pangásával összefüggésben az infláció igen alacsony maradt. Mindent egybevetve, a beérkező adatok az év elején igazolták a Kormányzótanács korábbi alapvető értékelését, mely szerint a járványnak rövid távon erős hatása lesz a gazdaságra, és az infláció elhúzódóan gyenge lesz. Tágabb értelemben, az euroövezetben a finanszírozási feltételek általában támogatóak voltak. Jóllehet a kockázatmentes kamatlábak enyhén emelkedtek a Kormányzótanács 2020. decemberi ülését követően, a szuverén és vállalati hitelkockázati felárak reziliensek voltak, a kötvénypiaci feltételek – ideértve a vállalati kötvényeket – kedvezőek maradtak, és a banki hitelkamatok közel voltak történelmi mélypontjaikhoz mind a háztartások, mind a cégek számára.

Tekintettel a fentiekre, nélkülözhetetlen maradt a bőséges monetáris politikai támogatás, és a Kormányzótanács 2021 januárjában a 2020. decemberi alkalmazkodó monetáris politikai irányultság megerősítése mellett döntött, hogy megőrizze a kedvező finanszírozási feltételeket a járvány idején.^[19] Ennek célja a bizonytalanság mérséklése és a bizalom erősítése volt, ösztönözve a fogyasztói kiadásokat és az üzleti beruházásokat, támogatva a gazdasági tevékenységet, és így megőrizve a középtávú árstabilitást. Nevezetesen, a legalább 2022 márciusának végéig meghosszabbított 1850 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) szerinti nettó eszközvásárlások hozzájárultak a kedvező finanszírozási feltételek megőrzéséhez a gazdaság minden szektora számára, míg a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata (CHLRM-III) vonzó finanszírozási forrás maradt a bankok számára, támogatva a banki hitelezést cégek és háztartások részére. A PEPP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések folyamatos újbóli befektetése és az eszközvásárlási program (EVP) szerinti folyamatos havi nettó 20 milliárd eurós eszközvásárlások ugyancsak támogatták a finanszírozási feltételeket azzal, hogy jelezték az eurorendszer jelenlétét a piacokon a járványidőszakban és azon túl.

Miközben az év első hónapjaiban a vírusvariánsok terjedése és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések ezzel kapcsolatos meghosszabbítása és szigorítása egyre inkább kihatott a gazdasági tevékenységre, az általános infláció országspecifikus és technikai tényezőknek (ideértve bázishatásokat), valamint az energiaárak feltűnő megugrásának köszönhetően a negatív szintekről meredeken emelkedni kezdett. Ugyanakkor a munkaerő- és termékpiacok továbbra is gyenge keresletével és jelentős pangásával összefüggésben a mögöttes árnyomások mérsékeltek maradtak. A hosszabb távú kockázatmentes kamatlábak és az államkötvényhozamok a Kormányzótanács decemberi ülése óta tovább emelkedtek. Mivel ezek a piaci kamatlábak más tőkepiaci instrumentumok (például vállalati és bankkötvények) árazásában, továbbá háztartásoknak és cégeknek nyújtott bankhitelek árazásában használt kulcsfontosságú referencia-kamatlábak, az e kamatlábakból eredő sokkok később hajlamosak befolyásolni a szélesebb értelemben vett finanszírozási feltételeket. Ezért a piaci kamatlábak jelentős és kitartó emelkedése a finanszírozási feltételek idő előtti szigorodásával járhat a gazdaság minden szektora számára. Ez kihívást jelentett volna a Kormányzótanács által 2020 decemberében és 2021 januárjában vállalt azon kötelezettségre nézve, hogy a járványidőszakban megőrzi a kedvező finanszírozási feltételeket, és megakadályoz minden olyan szigorítást, amely összeegyeztethetetlen a pandémia által az előrejelzett inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatásnak való ellenállással. A finanszírozási feltételek szigorítása növelte volna a bizonytalanságot és csökkentette volna a bizalmat, tovább korlátozva a gazdasági tevékenységet és veszélyeztetve a középtávú árstabilitást.

Márciusban, mivel a finanszírozási feltételek szigorodtak, miközben az inflációs kilátások nem javultak, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy az év első hónapjaihoz képest a következő negyedévben jelentősen nagyobb ütemben hajt végre nettó vásárlásokat a PEPP keretében. A többi decemberi szakpolitikai intézkedést ismételten megerősítették.^[20] Áprilisban a nettó vásárlások üteme és a többi intézkedés változatlan maradt, mivel a beérkező információk megerősítették a finanszírozási feltételek és az inflációs kilátások együttes értékelését, amelyre a márciusi ülésen került sor.

A gazdaság újranyitása és új stratégia

Az év közepe felé a Covid19 fertőzések alakulása és az oltási kampányok előrehaladása lehetővé tették az euroövezet gazdaságának újranyitását. Az új vírusvariánsok megjelenése ellenére az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mérséklődőben volt. Az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó makrogazdasági prognózisai az infláció további emelkedését jelezték 2021 második felére, mielőtt az infláció 2022-ben ismét csökkenne az átmeneti tényezők várható fokozatos gyengülésével. A mögöttes inflációs nyomások fokozatos emelkedését várták a teljes előrejelzési horizonton, és az energiát és élelmiszert nem tartalmazó harmonizált fogyasztóiár-indexre (HICP) vonatkozó előrejelzéseket felfelé módosították. Az előrejelzés szerint azonban a teljes előrejelzési horizonton az általános infláció továbbra is a Kormányzótanács által kitűzött cél alatt marad, és az alapinfláció is 2% alatt marad. Miközben a finanszírozási feltételek a cégek és a háztartások számára stabilak maradtak, a piaci kamatlábak tovább emelkedtek a Kormányzótanács június 10-i ülését megelőző időszakban. Ez részben a javuló gazdasági kilátásoknak volt köszönhető, de a Kormányzótanács a szélesebb értelemben vett finanszírozási feltételek bármilyen szigorítását idő előttinek, valamint a folyamatban levő fellendülésre és az inflációs kilátásokra nézve kockázatosnak tartotta.

Mivel a rövid távon túli inflációs kilátások továbbra is elmaradtak a járvány előtt prognosztizált középtávú pályától, valamint figyelembe véve a szigorúbb finanszírozási feltételek kockázatát, júniusban a Kormányzótanács úgy döntött, hogy az év első hónapjaihoz képest jóval nagyobb ütemben folytatja a PEPP szerinti nettó eszközvásárlásokat, továbbá megerősítette valamennyi egyéb szakpolitikai intézkedését.

Július 8-án a Kormányzótanács befejezte monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát (lásd a 2.4 szakaszt). Az új stratégia a Kormányzótanács monetáris politikai irányvonalának megszövegezésében tükrözendő két kulcstényezőt foglalt magába: az első egy új, szimmetrikus 2%-os középtávú inflációs cél elfogadása, míg a második egy feltételes kötelezettség az effektív alsó korlát vonzatainak figyelembevételére, amikor a monetáris politika vitele strukturálisan alacsony névleges kamatlábak környezetében történik, ami különösen erélyes vagy állhatatos monetáris politikai intézkedéseket követelne, amikor a gazdaság közel van az alsó korláthoz. Ezért új célja elérése érdekében és összhangban monetáris politikai stratégiájával, júliusi monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács felülvizsgálta az EKB irányadó kamatlábaira vonatkozó előretekintő iránymutatását, szakpolitikai pályáját az inflációs kilátásokkal kapcsolatos három specifikus feltételhez kötve. A Kormányzótanács közölte, hogy az EKB irányadó kamatlábai várhatóan a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak, amíg azt nem látja, hogy az infláció jóval az előrejelzési időszak vége előtt eléri a 2%-ot, és tartósan ott marad az időszak hátralevő részében, és amíg úgy nem ítéli meg, hogy az alapinfláció terén elért előrehaladás elegendő ahhoz, hogy összhangban legyen az infláció középtávon 2%-on történő stabilizálódásával. A Kormányzótanács közölte, hogy mindez egy átmeneti időszakot vonhat maga után, amikor az infláció mérsékelten meghaladja a célt.

A júliusi ülést megelőzően a piaci kamatlábak csökkentek, miközben a finanszírozási feltételek a legtöbb cég és háztartás számára kedvező szinteken maradtak. Jóllehet az infláció tovább emelkedett, a várakozások szerint mindez átmeneti volt, és a középtávú kilátások mérsékeltek maradtak. A gazdasági fellendülés az euroövezetben sínen volt, bár a koronavírus delta variánsának terjedése fokozódó bizonytalanság forrását jelentette. A kedvező finanszírozási feltételek megőrzését elengedhetetlennek tartották ahhoz, hogy a gazdaság fellendülése tartós bővüléssé váljon, és ellensúlyozni lehessen a járvány inflációra gyakorolt negatív hatását. Ezért a Kormányzótanács továbbra is arra számított, hogy a PEPP szerinti nettó vásárlások jelentősen nagyobb ütemben történnek, mint az év első hónapjaiban. Ezenkívül megerősítette a többi szakpolitikai intézkedést.

Egy szilárd gazdasági fellendülés felé történő elmozdulás és – végül – az infláció 2%-os célhoz való visszatérésének támogatása

Szeptemberre az euroövezet gazdasági fellendülésének visszapattanási fázisa egyre magasabb szintre jutott, és várható volt, hogy a kibocsátás az év végére eléri a pandémia előtti szintjét. Az anyagok és berendezések átmeneti hiányából fakadó magas költségnyomások, az energiaáraknak a vártnál tartósan magasabb hozzájárulása, valamint a németországi, 2020 decembere és júliusa közötti ideiglenes héacsökkentés hatásai miatt az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó új makrogazdasági prognózisa felfelé módosította a 2021-es inflációs előrejelzést. Ugyanakkor 2023-ra még mindig jóval 2% alatti inflációt láttak előre, bár kissé felfelé módosították, hogy tükrözzék a jobb növekedési kilátásokat és a gazdasági pangás mértékének gyorsabb csökkenését. Az inflációs várakozások piaci alapú mutatói továbbra is felfelé mozogtak, és sokkal magasabban voltak, mint a járványidőszak mélypontjai, viszont az EKB 2%-os, HICP inflációra vonatkozó középtávú célja alatt maradtak. A cégek, háztartások és az állami szektor finanszírozási feltételei kedvezőek maradtak, és a banki hitelkamatok történelmi mélypontokon tartózkodtak.

A középtávú inflációs kilátások enyhe javulása alapján és tekintettel a finanszírozási feltételek uralkodó szintjére, szeptemberben a Kormányzótanács úgy ítélte meg, hogy a kedvező finanszírozási feltételeket a PEPP szerinti nettó eszközvásárlások előző két negyedévhez képest kissé alacsonyabb ütemével is fenn lehet tartani. A Kormányzótanács megerősítette a többi intézkedését.

A Kormányzótanács októberi ülésének idején az euroövezet gazdasága folytatta az erős fellendülést. Ugyanakkor a növekedés lendülete némileg mérséklődött, különösen mert az anyag-, berendezés- és munkaerőhiány néhány szektorban hátráltatta a termelést. Az infláció elsősorban az energiaárak megugrása következtében tovább nőtt, de azért is, mert a kereslet fellendülése megelőzte a korlátozott kínálatot. A várakozások arról szóltak, hogy az infláció rövid távon tovább emelkedik, de a következő év folyamán csökkenni fog. A piaci kamatlábak szeptember óta emelkedtek. Mindazonáltal a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezőek voltak a gazdaság számára, különösen mert a cégeknek és háztartásoknak nyújtott bankhitelek kamatai historikusan alacsony szinteken maradtak. Ezért a Kormányzótanács ismételten megerősítette szeptemberi irányvonalát, változatlanul hagyva a PEPP szerinti nettó vásárlás mértékét és valamennyi további intézkedését.

Az év végére a pandémiával kapcsolatos – különösen az omikron variáns megjelenése miatti – újabb korlátozások és bizonytalanság, a továbbra is fennálló anyag-, berendezés- és munkaerőhiány, valamint a jelentősen magasabb energiaárak visszafogták a gazdasági tevékenységet. A növekedés lassulása az utolsó negyedévben és a várakozás, hogy ez 2022 első felében is folytatódik, lefelé irányuló módosítást eredményezett az eurorendszer szakértőinek a 2022. évi növekedésre vonatkozó decemberi előrejelzésében. Mindazonáltal a várakozások úgy szóltak, hogy a növekedés 2022 folyamán ismét erősen fellendül. Az infláció novemberben is a prognosztizáltnál nagyobb ütemben nőtt, de a várakozások 2022-re csökkenést jeleztek. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci és felmérés alapú mutatói némileg közelebb mozdultak a 2%-hoz. Ettől, valamint a gazdaság teljes kapacitáshoz való visszatérésétől és a munkaerőpiac gyorsabb béremelkedést támogató további javulásától azt várták, hogy segít az alapinfláció növekedésében és középtávon az általános inflációnak a Kormányzótanács céljára emelésében. Ezért szeptemberhez képest mind az általános, mind az alapinflációra vonatkozó decemberi szakértői előrejelzéseket felfelé módosították, bár a 2024-es 1,8%-kal a HICP‑inflációs cél alatt maradtak. Decemberben a gazdaság finanszírozási feltételei kedvezőek maradtak, a piaci kamatlábak a Kormányzótanács októberi ülése óta lényegében stabilak voltak, és a banki hitelkamatok historikusan alacsony szinteken maradtak a cégek és a háztartások számára.

Decemberi ülésén a Kormányzótanács úgy ítélte meg, hogy a gazdasági fellendülés és a középtávú inflációs cél irányában tett előrelépés lehetővé teszi az eszközvásárlások ütemének lépésről lépésre történő csökkentését az elkövetkező negyedévek során. Ugyanakkor továbbra is szükség lesz monetáris alkalmazkodásra, hogy az infláció középtávon 2%-on stabilizálódjon, és a bizonytalansággal jellemzett környezet rámutatott a rugalmasság és a különféle opciók közötti választás lehetősége fenntartásának szükségességére a monetáris politika gyakorlásában. Ezt szem előtt tartva a Kormányzótanács ezért a következő döntéseket hozta:

Először, a Kormányzótanács a PEPP szerinti nettó eszközvásárlások ütemének 2022. első negyedévi csökkentését, továbbá a nettó vásárlások 2022. végi abbahagyását tartotta valószínűnek.

Másodszor, meghosszabbította a PEPP újrabefektetési horizontját. A Kormányzótanács kifejezte azon szándékát, hogy legalább 2024 végéig folytatni fogja a program alapján vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újrabefektetését. Mindenesetre a PEPP-portfólió jövőbeli alakulását úgy fogják irányítani, hogy elkerüljék a helyes monetáris politikai irányultsággal való összeütközést.

Harmadszor, amint a Kormányzótanács hangsúlyozta, a járvány megmutatta, hogy stresszhelyzetben az eszközvásárlások megtervezésének és lefolytatásának rugalmassága segített a monetáris politika meggyengült transzmissziójának ellensúlyozásában, és hatékonyabbá tette a Kormányzótanács szakpolitikai céljának elérése érdekében tett erőfeszítéseket. Ezért a Kormányzótanács megbízatásán belül, stresszhelyzetben, a rugalmasság a monetáris politika része marad minden olyan esetben, amikor a monetáris politikai transzmisszióra irányuló fenyegetések veszélyeztetik az árstabilitás elérését. Különösen, ha a pandémiával összefüggésben kiújul a piaci fragmentáltság, a PEPP szerinti újrabefektetések időzítés, eszközosztály és joghatóságok tekintetében bármikor rugalmasan kiigazíthatóak. Ebbe beletartozhat a Görög Köztársaság által kibocsátott kötvények vásárlása a visszavásárlások megújításán túl és azokat meghaladó mértékben azért, hogy az adott joghatóságban elkerülhető legyen a vásárlás félbeszakadása, amely gyengítheti a monetáris politikának a görög gazdaságba irányuló transzmisszióját, miközben a gazdaság kilábalófélben van a járvány következményeiből. A PEPP szerinti nettó vásárlások is folytatódhatnak, amennyiben azt szükségessé teszi a járvánnyal kapcsolatos negatív sokkok kivédése.

Negyedszer, az eszközvásárlások lépésről történő csökkentésének megfelelően, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a monetáris politika irányultsága összhangban maradjon az infláció középtávú célon való stabilizálódásával, a Kormányzótanács az EVP szerinti 2022. második negyedévi havi nettó 40 milliárd eurós és harmadik negyedévi 30 milliárd eurós vásárlási ütemről döntött. 2022 októberétől kezdődően az EVP szerinti nettó eszközvásárlásokat havi 20 milliárd eurós szinten tartják, amíg ezt az irányadó kamatlábak lazító hatásának megerősítése kívánja. A Kormányzótanács várakozása szerint a nettó eszközvásárlások röviddel az előtt befejeződnek, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait.

A Kormányzótanácsnak kifejezte azon szándékát, hogy továbbra is maradéktalanul újra befekteti az EVP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést egy hosszabb időszakon keresztül azt követően, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait, de mindenesetre ameddig szükséges annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a nagymértékű monetáris alkalmazkodás.

Az EKB irányadó kamatlábainak szintje és az irányadó kamatlábak jövőbeli pályájára vonatkozó előretekintő iránymutatás megerősítést kapott.

A Kormányzótanács azt is közölte, hogy továbbra is figyelemmel követi a banki finanszírozási feltételeket, és biztosítja, hogy a CHLRM-III szerinti műveletek futamidejének lejárta ne hátráltassák a monetáris politika akadálytalan transzmisszióját. Emellett rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek miként járultak hozzá a monetáris politika alapállásához. A Kormányzótanács közölte, hogy korábbi bejelentésének megfelelően a CHLRM-III szerint alkalmazott különleges feltételek 2022. júniusi megszűnését valószínűsíti. Emellett megvizsgálja a tartalékkamatozásra vonatkozó kétszintű rendszer megfelelő kalibrálását is azért, hogy a negatívkamatláb-politika a bőséges likviditásfelesleggel jellemezhető környezetben ne korlátozza a bankok közvetítői kapacitását. Végezetül a Kormányzótanács ismét megerősítette, hogy készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy az infláció középtávon az EKB 2%-os célértékénél stabilizálódjon.

Összegezve, 2021 folyamán fennmaradt a jelentős monetáris politikai alkalmazkodás, hogy ellenálljon a pandémia inflációs kilátásokra gyakorolt negatív hatásának. Az átfogó intézkedéssorozat újraszabályozása segítette a kedvező finanszírozási feltételek fenntartását. Az intézkedések hatásosan fékezték az államkötvényhozamokat (lásd a 2.1. ábrát), amelyek a finanszírozási költségek alapját jelentik a háztartások, cégek és bankok számára. Ezenkívül a banki finanszírozási költségeket is igen kedvezően tartották (lásd a 2.2. ábrát). Továbbá biztosították, hogy a háztartások és a cégek számára előnyösek legyenek e támogató finanszírozási feltételek, miközben a hitelkamatok új történelmi mélypontot értek el és az év során 1,31%, illetve 1,36%-on álltak (lásd a 2.3. ábrát). Az infláció az év második felében jelentősen emelkedett, miközben a gazdaság lényegében tovább haladt fellendülési pályáján. Tekintettel az elért gazdasági fellendülésre és a középtávú inflációs cél irányában tett előrelépésre, a Kormányzótanács az eszközvásárlások 2022 elejétől kezdődő, lépésről lépésre történő csökkentéséről döntött. Mindent egybevetve, a monetáris politikai válasz 2021-ben kedvező finanszírozási feltételeket biztosított, támogatva a folyamatos gazdasági fellendülést, valamint az inflációnak a Kormányzótanács céljához való közeledését.

2.1 ábra

Euroövezeti GDP-vel súlyozott tízéves államkötvény hozam és tízéves overnight index swap kamatláb

(százalék/év)

2.2 ábra

A hitelből történő finanszírozás összetett költsége a bankok számára

(betét és fedezetlen piaci alapú hitelfinanszírozás összetett költsége, százalék/év)

2.3 ábra

Összetett banki hitelkamatlábak nem pénzügyi vállalatok és háztartások számára

(százalék/év)

2.2 Az eurorendszer mérlegének folytatódó növekedése kitartó kihívások közepette

2021-ben az eurorendszer folytatta a Covid19 járványra adott válaszként bevezetett intézkedések végrehajtását, nevezetesen a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP), a pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket (PELTRO-k) és a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek újraszabályozott harmadik sorozatát (CHLRM-III), valamint az EVP szerinti eszközvásárlásokat. Ezen intézkedések miatt az eurorendszer mérlege 2021-ben 23%-kal (1,6 billió €) nőtt, és mérete az év végére 8,6 billió eurós új historikus csúcsot ért el.

2021 végén az eurorendszer mérlegében a monetáris politikához kötődő eszközök 6,9 billió eurót tettek ki. Ezen eszközök közé tartoztak az euroövezeti hitelintézeteknek nyújtott hitelek, amelyek az összes eszköz 26%-át tették ki (összhangban a 2020. végi százalékaránnyal), valamint a monetáris politikai céllal vásárolt eszközök, amelyek az összes eszköz 55%-át képviselték (növekedve a 2020. végi 53%-ról) (lásd a 2.4 ábrát). A mérlegben szereplő egyéb pénzügyi eszközök főként az eurorendszer által tartott külföldi devizákból és aranyból, valamint euróban denominált nem monetáris politikai portfóliókból álltak.

A forrásoldalon a hitelintézetek tartalékállományainak és a betéti rendelkezésre állás partnerek általi igénybevételének teljes összege (a 2020. végi 3,5 billió euróról) 4,3 billió euróra nőtt, és 2021 végén a források 50%-át képviselte (összhangban a 2020. végi százalékaránnyal). A forgalomban levő bankjegyek (a 2020. végi 1,4 billió euróról) a historikus növekedési trendet meghaladó ütemben 1,5 billió euróra nőttek, és 2021 végén a pénzbeli kötelezettségek 18%-át tették ki (szemben a 2020. végi 21%-kal). A tőke- és átértékelési számlákat is tartalmazó egyéb források (a 2020. végi 2,1 billió euróról) 2,7 billió euróra nőttek, és (a 2020. végi 29%-ról emelkedve) az egész 32%-át tették ki (lásd a 2.4 ábrát). Az egyéb források növekedése főként a kormányzati betétek 516 milliárd euróról 590 milliárd euróra emelkedéséből eredt, amely (csökkenve a 2020. végi 25%-ról) az egyéb források 22%-ának felelt meg, valamint a Nemzetközi Valutaalap különleges lehívási jogainak ellenpárjából, amely (a 2020. végi 55 milliárd euróról) 179 milliárd euróra nőtt, és az egyéb források 7%-át tette ki (szemben a 2020. végi 3%-kal).

2.4 ábra

Az eurorendszer konszolidált mérlegének alakulása

(milliárd €)

Annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegye a hitelintézetek tartalékai kamatozásának kétszintű rendszerét, az EKB 2020 júliusában úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a vonatkozó aggregált eurorendszeri és nemzeti szintű adatokat. Ez jobb betekintést biztosít a tartalékállományok alakulásába is, amelyek a legnagyobb forrástételt jelentik az eurorendszer mérlegében. Nevezetesen, az eurorendszer jelenleg a kötelező tartalékok tartalékolási időszakainak átlagait, a folyószámla-állományokat és a többlettartalékokat teszi közzé nemzeti szinten. Ugyancsak rendszeresen közzéteszik a kétszintű rendszerre vonatkozó mentességről, a mentesített és nem mentesített többlettartalékokról és a fel nem használt engedményről szóló eurorendszeri és nemzeti adatokat.

EVP és pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) portfóliólejárat, valamint megoszlás eszközosztályok és joghatóságok között

Az EVP négy eszközvásárlási programot foglal magában: a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközalapú értékpapírok vásárlási programját (ABSPP), a közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó programot (PSPP) és a vállalati szektort érintő vásárlási programot (CSPP). A PEPP 2020-ban került bevezetésre a világjárványra válaszul. Az EVP szerint elfogadható minden eszközkategória elfogadható a PEPP szerint is. 2021-ben az eurorendszer tovább folytatta az EVP és a PEPP szerinti eszközvásárlásokat. A vásárlások zökkenőmentesen zajlottak, összhangban a vonatkozó és uralkodó piaci feltételekkel.

2021 végén az EVP-állományok 3,1 billió eurót tettek ki (amortizált bekerülési értéken). Az EVP-állomány legnagyobb részét a PSPP tette ki 2,5 billió euróval, azaz a 2021. végi teljes EVP-állomány 80%-ával, és ez az arány megegyezett a 2020. végivel. A PSPP-ben a vásárlások joghatóságoknak történő elosztását az EKB tőkejegyzési kulcsa határozta meg állományi alapon. Ezenkívül néhány nemzeti központi bank az EU nemzetek feletti intézményei által kibocsátott értékpapírokat is vásárolt, ideértve a Next Generation EU helyreállítási terv finanszírozása érdekében 2021-ben kibocsátott kötvényeket. 2021 végén – némi eltérésekkel az egyes joghatóságok között – a PSPP-állomány súlyozott átlagos lejárata 7,3 év volt, ugyanannyi, mint 2020 végén. Az év végén az ABSPP 1%-át (28 milliárd euro), a CBPP3 9,5%-át (298 milliárd euró), míg a CSPP 10%-át (310 milliárd euro) tette ki a teljes EVP-állománynak. A magánszektorbeli vásárlási programok közül 2021-ben a CSPP járult hozzá leginkább az EVP-állományok növekedéséhez, 61 milliárd euro nettó vásárlással. A CSPP- és CBPP3-vásárlások egy referenciamutató alapján történnek, amely minden elfogadható forgalomban levő vállalati, illetve fedezett kötvény piaci kapitalizációját tükrözi.

2021 végén az PEPP-állományok 1,6 billió eurót tettek ki (amortizált bekerülési értéken). A fedezett kötvények állománya kevesebb, mint 1%-ot (6 milliárd €), a vállalati szektor állománya 3%-ot (44 milliárd €), az állami szektor állománya pedig 97%-ot (1531 milliárd €) tett ki.

Az állami szektor értékpapírjainak PEPP szerinti vásárlásaira vonatkozóan a benchmark allokáció – állományi alapon – országonként az EKB tőkejegyzési kulcsa. Ugyanakkor a vásárlások rugalmas módon zajlottak, ami ingadozásokhoz vezetett a vásárlások időbeli, valamint eszközosztályok és joghatóságok közötti megoszlásában. 2021 végén a PEPP-ben az állami szektor értékpapír-állományának súlyozott átlagos lejárata 7,6 év volt, némi eltérésekkel az egyes joghatóságok között.

Az eurorendszer újra befektette az EVP- és PEPP-portfóliókban tartott lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A magánszektorbeli értékpapírok beváltása 2021-ben 82 milliárd eurót, míg a közszektor értékpapírok PSPP és PEPP keretében történő beváltása 362 milliárd eurót tett ki. A PSPP, a CSPP és a CBPP3 keretében vásárolt eszközöket továbbra is elérhetővé tették értékpapír-kölcsönzés céljára, hogy támogassák a kötvény- és repopiaci likviditást. A PEPP-állományok értékpapír-kölcsönzés céljára is rendelkezésre állnak az EVP szerintivel azonos feltételek mellett. 2021 novemberében a Kormányzótanács 150 milliárd euróra növelte a készpénzfedezet ellenében történő értékpapír-kölcsönzés limitjét, tükrözve az eurorendszer értékpapír-állományának jelentős növekedését.

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek alakulása

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek állománya 2021 végén 2,2 billió euró volt, ami 409 milliárd eurós növekedést jelent 2020 vége óta. E növekedés a CHLRM-III sorozatban 2021-ben elosztott 449 milliárd eurónyi összeg nettó hatását tükrözi. A 139 milliárd eurónak megfelelő korai önkéntes CHLRM-III visszafizetésnek, valamint a CHLRM-II sorozat lejáró 15,7 milliárd eurójának és a PELTRO-k lejáró 23,2 milliárd eurójának (nem számítva a 2021-ben elosztott összeget) korlátozott hatása volt a teljes állományra. Az eurorendszer folyamatban levő refinanszírozási műveleteinek súlyozott átlagos futamideje a 2020. végi mintegy 2,4 évről 2021 végére körülbelül 1,74 évre csökkent.

Az EKB fedezetkönnyítő intézkedései

A Kormányzótanács által 2020 áprilisában elfogadott fedezetkönnyítő intézkedések 2021-ben is érvényben voltak. Ezek közé tartozott a fedezetként elfogadható hitelkövetelés-típusok számának növekedése (ideértve a pandémiára adott válaszként az euroövezeti országokban elfogadott garanciarendszer előnyét élvező hiteleket), a fedezetértékelési levonások („haircut”-ok) 20%-os rögzített tényezővel való csökkentése, az elfogadhatóság – bizonyos feltételek melletti – fenntartása azon eszközökre vonatkozóan, amelyek a pandémia kezdetén megfeleltek a hitelminőségi követelményeknek, továbbá egy felmentés a Görög Köztársaság által kibocsájtott piacképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok minimális minősítési követelménye alól. Ezek a 2022 júniusáig meghosszabbított átmeneti intézkedések továbbra is az EKB világjárványra adott monetáris politikai válaszának lényegi elemét képezték.

Az elfogadható forgalomképes eszközök összege 695 milliárd euróval nőtt, és 2021 végén 16,4 billió eurót tett ki (lásd a 2.5. ábrát). A növekedést jórészt a központi kormányzat által kibocsátott értékpapíroknak volt köszönhető, amelyek továbbra is a legnagyobb eszközosztályt alkották (8,9 billió euró). A többi eszközosztályba tartoztak a vállalati kötvények (1.8 milliárd euró), a fedezett bankkötvények (1.6 milliárd euró) és a biztosíték nélküli bankkötvények (1.6 milliárd euró). A regionális kormányzatok értékpapírjai (598 milliárd euró), az eszközalapú értékpapírok (572 milliárd euró) és más piacképes eszközök (1,2 billió euró) viszonylag kis hányadot tettek ki.

2.5 ábra

Az elfogadható forgalomképes fedezetek alakulása

(milliárd euro)

2021-ben a mobilizált fedezetek összege 243 milliárd euróval nőtt, 2,8 billió eurós szintet érve el az év végén (lásd a 2.6 ábrát). E fejlemény főként (a 915 milliárd € összegű) hitelkövetelésekre, fedezett bankkötvényekre (718 milliárd €), központi kormányzat által kibocsátott értékpapírokra (435 milliárd €) és eszközalapú értékpapírokra (406 milliárd €) volt visszavezethető. A biztosíték nélküli bankkötvények (141 milliárd €), a regionális kormányzatok értékpapírjai (88 milliárd €) és a vállalati kötvények (77 milliárd €) az összes mobilizált fedezet kisebb részét tették ki.

2.6 ábra

A mobilizált fedezetek alakulása

(milliárd euro)

2.3 Az EVP-vel és a PEPP-pel kapcsolatos pénzügyi kockázatok

A korábban kifejtettek szerint az EVP keretében történt nettó vásárlások célja az volt, hogy megerősítsék az EKB irányadó kamatlábainak lazító hatását. Az EVP-t kiegészítette a PEPP, hogy a Covid19-járvány által jelentett, a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát és az euroövezet gazdaságának kilátásait fenyegető súlyos kockázatokat elhárítsa.

Más monetáris politikai eszközökhöz hasonlóan az APP és a PEPP keretében végrehajtott végleges eszközvásárlások is természetüknél fogva pénzügyi kockázatokkal járnak, amelyeket az eurorendszer kezel és ellenőriz. Amikor a szakpolitika végrehajtásának több módja is van, az eurorendszer kockázatkezelési feladatköre kockázathatékonyság elérésére törekszik: a szakpolitikai célok elérése a legkevesebb kockázattal az eurorendszer számára.^[21]

Az EVP-re és a PEPP-re vonatkozóan különleges pénzügyikockázat-ellenőrzési kereteket hoztak létre. Ezek figyelembe veszik a programok szakpolitikai céljait, valamint a megvásárolt különféle eszköztípusok jellemzőit és kockázati profiljait. Mindkét keretrendszer elfogadhatósági kritériumokból, hitelkockázat-értékelésekből és átvilágítási eljárásokból, árazási rendszerekből, referenciaértékekből és limitekből áll. E keretrendszerek vonatkoznak a további eszközök vásárlásaira, a lejáró állományokból származó tőketörlesztések újbóli befektetésére, továbbá az állományokra, amíg az eurorendszer mérlegében szerepelnek.

A kockázatellenőrzési keretrendszerek nemcsak mérséklik a pénzügyi kockázatokat, hanem hozzájárulnak a szakpolitikai célkitűzések teljesítéséhez is azzal, hogy – amennyire az adott célokon belül lehetséges – az eszközvásárlásokat egy diverzifikált, piacsemleges eszközallokáció irányába terelik. Ezenkívül a kockázatellenőrzési keretrendszerek kialakítása figyelembe vesz olyan nem pénzügyi kockázatokat, mint a jogi, működési és reputációs kockázatok.

Ez a szakasz az EVP és PEPP végrehajtását szabályozó jelenlegi pénzügyikockázat-ellenőrzési keretrendszereket ismerteti.^[22] A keretrendszerek kulcselemeit az 2.1. táblázat fogalja össze.

2.1 táblázat

Az EVP és a PEPP kockázatellenőrzési keretrendszer kulcselemei

Végleges eszközvásárlások elfogadhatósági követelményei

Alapvetően csak az eurorendszer hitelműveleteihez fedezetként elfogadott piacképes eszközök fogadhatóak el potenciálisan az APP és PEPP eszközvásárlásokhoz. Az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetelfogadhatósági kritériumait a monetáris politikai eszközökre vonatkozó általános keretrendszer tartalmazza.

Az APP- és PEPP-vásárlásokra való jogosultság érdekében, az eszközöknek magas hitelminőségi kívánalmaknak kell megfelelniük, és legalább egy olyan hitelminősítéssel^[23] kell bírniuk, amely az eurorendszer hitelminősítő rendszerén belül elfogadott külső hitelminősítő intézettől származik, az eurorendszer harmonizált minősítési skáláján 3-as (CQS 3) vagy annál jobb (CQS 1 és CQS 2) hitelminősítési besorolással. A Görög Köztársaság által kibocsájtott piacképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átmenetileg mentesülnek e követelmény alól a PEPP szerinti vásárlások esetén.^[24] Az eszközöknek euróban is denomináltnak kell lenniük, és azokat az euroövezetben kell kibocsátani és elszámolni.

A fenti elfogadhatósági követelményeken túl, specifikus elfogadhatósági kritériumok érvényesek a vásárlási programtól függően. A PSPP, a CSPP és a PEPP esetén például léteznek minimális és maximális lejárati korlátozások. A CSPP esetén a hitelintézetek vagy hitelintézet anyavállalattal rendelkező kibocsátók által kibocsátott eszközök nem elfogadhatóak vásárlás céljára. Ráadásul a CSPP, a CBPP3 éa az ABSPP esetén a felszámolás alatt levő gazdálkodó egységek és a vagyonkezelő szervezetek által kibocsátott vagy azoktól származó eszközök a vásárlásokból ki vannak zárva. A CBPP3-ban az eszközöknek teljesíteniük kell azon feltételt, hogy az eurorendszer hitelműveletei számára elfogadják azokat saját felhasználású fedezetként, azaz fedezetként használhatja őket a kibocsátó hitelintézet.^[25] Eszközalapú értékpapírok esetén a vonatkozó követelések mögötti adósok többségének euroövezetinek kell lenni.

Hitelkockázat-értékelések és átvilágítási eljárások

Eszközalapú értékpapíroknak, fedezett kötvényeknek és a vállalati szektor értékpapírjainak az EVP és a PEPP keretében történő vásárlására vonatkozóan az eurorendszer folyamatosan megfelelő hitelkockázat-értékeléseket és átvilágítási eljárásokat folytat le a megvásárolható állományt illetően. A figyelemmel követés számos kockázati mutató alkalmazásával történik. Ezek az értékelések és eljárások az arányosság elvét követik, és így a kockázatosabb eszközök mélyebb elemzés tárgyát képezik. Indokolt esetben további kockázatkezelési intézkedések lehetnek érvényben, ugyancsak az arányosság elvének megfelelően. Ezen intézkedések közé tartoznak a vásárlások korlátozásai vagy azok felfüggesztése, valamint – rendkívüli esetekben – akár eszközök eladása is, ami a Kormányzótanács általi eseti értékelést kíván. A vállalati szektor eszközeinek az EVP és a PEPP keretében történő vásárlásaihoz az EKB az átvilágítási eljárásaiban figyelembe veszi a vonatkozó éghajlatváltozási kockázatokat.

Árazási keretek

Az EVP és a PEPP árazási keretei biztosítják, hogy a vásárlások piaci árakon történjenek a piaci torzulások minimalizálása és a kockázathatékonyság elérésének elősegítése érdekében. E keretek figyelembe veszik a rendelkezésre álló piaci árakat, az ilyen árak minőségét és a méltányos piaci értékeket. Utólagos árellenőrzések elvégzésére is sor kerül annak megállapítása érdekében, hogy az ügyleti árak tükrözték-e a tranzakciók idején uralkodó piaci árakat.

Negatív esedékességkori hozammal bíró elfogadható adósságpapírok vásárlása minden eszközvásárlási programban megengedett, a szükséges mértékben ideértve a betéti rendelkezésre állás kamatlába alatti hozammal rendelkezőket is.

Referenciamutatók

A referenciamutatók használata biztosítja egy diverzifikált portfólió felépítését, és hozzájárul a kockázatok mérsékléséhez. Fedezett kötvények és a vállalati szektor értékpapírjainak vásárlásához a referenciamutatókat a megvásárolható állomány, azaz az elfogadható eszközök névleges állománya piaci kapitalizációja határozza meg. Az állami szektor értékpapírjainak a PSPP és a PEPP szerinti vásárlásai esetén az EKB tőkejegyzési kulcsa határozza meg a vásárlások országonkénti allokációját állományi alapon. A PEPP szerinti vásárlások rugalmas módon zajlanak, ingadozásokat lehetővé téve a vásárlások időbeli, valamint eszközosztályok és joghatóságok közötti megoszlásában.

Limitek

Az EVP-re limitrendszerek vonatkoznak. A kibocsátási részesedési és kibocsátói limitek beállítása szakpolitikai, működési, jogi és kockázatkezelési szempontokat vesz figyelembe. A limitek eszközosztály szerint vannak finomhangolva, különbséget téve az állami szektor eszközei és a magánszektor eszközei között. A PEPP meghirdetésekor a Kormányzótanács azt közölte, hogy amennyiben valamilyen saját maga által kijelölt limit gátolna olyan intézkedést, amelyet az eurorendszernek meg kell tennie megbízatása teljesítése érdekében, a Kormányzótanács megfontolja e limitek szükséges mértékű felülvizsgálatát, hogy intézkedése arányos legyen a fennálló kockázatokkal.

A PSPP kibocsátási részesedési és kibocsátói limitjeit azért alkalmazzák, hogy védjék a piac működését és az árkialakítást, biztosítsák az arányosságot, korlátozzák a kockázatkoncentrációt, valamint biztosítsák, hogy az eurorendszer nem válik az euroövezeti kormányok domináns hitelezőjévé. A PSPP-ben elfogadható szupranacionális kötvények kibocsátási részesedési limitje a kibocsátott eszköz állományának 50%-a. Minden egyéb PSPP-ben elfogadható kötvény esetében a kibocsátási részesedési limit 33%-ban van meghatározva, de esetenkénti ellenőrzés tárgyát képezi, hogy nem eredményezné-e az eurorendszer minősített többségét kollektív cselekvési záradékok céljára. Máskülönben a kibocsátási részesedési limit 25%. Szupranacionális kibocsátók esetén a kibocsátói limit az adott intézmény által kibocsátott elfogadható eszközök állományának 50%-a; más elfogadott kibocsátók esetén 33%.

Az ABSPP, CBPP3 és a CSPP esetén az eurorendszer kibocsátásonkénti állománya nem haladhatja meg a 70%-ot. A CSPP-ben bizonyos esetekben alacsonyabb kibocsátási részesedési limitek érvényesek, például állami vállalatok által kibocsátott eszközökre, amelyekkel a PSPP szerinti kezelésnek megfelelően foglalkoznak. E kibocsátási részesedési limitek mellett kibocsátói limitek vonatkoznak a CBPP3-ra és a CSPP-re. A CSPP esetén a kibocsátói limitek meghatározása egy kibocsátó csoport piaci kapitalizációjával kapcsolatos benchmark allokáción alapul a vásárlások diverzifikált allokációjának biztosítása érdekében. Ezenkívül alacsonyabb limitek alkalmazhatók, ha a hitelkockázat-értékelési és átvilágítási eljárások eredménye alapján szükséges.

2.4 Az EKB új monetáris politikai stratégiája

Átfogó felülvizsgálatot követően az EKB 2021. július 8-án közzétette új monetáris politikai stratégiáját. A felülvizsgálat figyelembe vette azokat a mélyreható szerkezeti kihívásokat, amelyeken az euroövezet és a világ gazdasága a monetáris politikai stratégia legutóbbi, 2003-as felülvizsgálata óta keresztülment. E kihívások közül megnőtt annak a kockázata, hogy az EKB irányadó kamatlábait korlátozhatja az effektív alsó korlát. Az árstabilitási mandátum teljesülése érdekében a Kormányzótanács egy szimmetrikus 2%-os, középtávon fenntartandó inflációs célt fogadott el, hangsúlyozva, hogy az inflációs céltól való negatív és pozitív eltérések egyaránt nemkívánatosak. Inflációs célja szimmetriájának fenntartása érdekében a Kormányzótanács felismerte az effektív alsó korlát hatásai számításba vételének fontosságát. Nevezetesen, amikor a kamatlábak közel vannak az alsó korláthoz, akkor különösen erélyes vagy állhatatos monetáris politikai intézkedésekre van szükség annak elkerülése érdekében, hogy az inflációs céltól való negatív eltérések rögzüljenek. Ez egy olyan átmeneti időszakot is maga után vonhat, amikor az infláció mérsékelten meghaladja a célt. A Kormányzótanács közölte, hogy az elsődleges monetáris politikai eszközt az EKB irányadó kamatlábai jelentik. Az irányadó kamatlábak effektív alsó korlátjának elismeréséül megerősítette, hogy – amikor helyénvaló – főleg előretekintő iránymutatást, eszközvásárlásokat és hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket is fog alkalmazni. Ezenkívül – szükség esetén – fontolóra vesz új irányadó eszközöket is az árstabilitási célja elérése érdekében. Továbbá azt is megerősítette, hogy a jövőben is a HICP‑t használja az árstabilitás mutatójaként, és egy ütemtervet ajánlott az Eurostatnak a saját használatú lakás költségeinek az indexbe történő felvételéhez. A Kormányzótanács közölte, hogy monetáris politikai döntéseit a vonatkozó tényezők integrált értékelésére fogja alapozni, egyaránt építve közgazdasági elemzésre, valamint monetáris és pénzügyi elemzésre, beleértve döntései és a potenciális mellékhatások arányossági értékelését. Az árstabilitás sérelme nélkül, monetáris politikai döntéseiben a Kormányzótanács tekintettel van a monetáris politika irányítása szempontjából releváns egyéb megfontolásokra is. Ezzel összefüggésben – az EKB megbízatásán belül – elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az eurorendszer teljes mértékben vegye figyelembe az éghajlatváltozás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való áttérés következményeit. A monetáris politikai döntések kommunikációját úgy alakították, hogy tükrözze a felülvizsgált monetáris politikai stratégiát.^[26] Végül, a Kormányzótanács megerősítette, hogy szándékában áll monetáris politikai stratégiája helyességét rendszeresen értékelni, és a következő értékelés 2025-re várható.

Árstabilitási cél: múlt és jelen

A Kormányzótanács 1998-ban fogadta el első monetáris politikai stratégiáját, amely az árstabilitást „a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) 2% alatti éves növekedése”-ként határozta meg. Az infláció 2%-os plafonjának alkalmazását akkoriban a korábbi évtizedekben tapasztalt magas infláció indokolta. A stratégiát 2003-ban vizsgálták felül, amikor a Kormányzótanács egy módosítással egészítette ki a definíciót, tisztázva, hogy célja a 2% alatti, de ahhoz közeli inflációs ráta. E magyarázatot az EKB elkötelezettsége motiválta, hogy elégséges biztonsági különbözetet biztosítson a defláció kockázata ellen a névleges kamatlábak trendszintjére gyakorolt pozitív hatás révén, miközben kezeli a HICP‑ben esetleg meglévő mérési torzítás problémáját és az euroövezeti inflációs különbségek következményeit. A korai évek stratégiája azt is meghatározta, hogy az árakat középtávon stabilizálni kell, valamint, hogy az árstabilitás kockázatait két pillérre kell alapozni – a „közgazdasági elemzésre” és a „monetáris elemzésre”.

A monetáris politikai stratégia 2020–2021-es átfogó felülvizsgálata rámutatott, hogy az utóbbi évtized tartósan alacsony inflációja egymással összefüggő tényezőkben gyökeredzett. Az euroövezet első évtizedétől eltérően az inflációs sokkok a globális pénzügyi válság és utóhatása miatt elsősorban dezinflációs természetűek voltak. Tekintettel az egyensúlyi reálkamatláb – azaz a céllal egyenlő inflációval és a potenciálján működő gazdasággal összhangban levő reálkamatláb – esésére az euroövezetben (és a világon), ezeket a sokkokat kamatláb-politikával nem lehetett könnyen ellensúlyozni. Az alacsony infláció tartóssága is hozzájárult az alacsonyabb inflációs várakozásokhoz, amelyek lehet, hogy az EKB inflációs céljához kevésbé jól horgonyozottakká váltak.

A stratégia 2020–2021-es felülvizsgálatát követően a Kormányzótanács egy középtávú, szimmetrikus 2%-os inflációs célt fogadott el. A 2%-os inflációs cél egyértelmű horgonyt biztosít az inflációs várakozások számára, ami elengedhetetlen az árstabilitás fenntartásához. A felülvizsgálat megállapította, hogy egy pontcél – részben egyszerűsége miatt ˜– hajlamos egy tartománynál jobban teljesíteni az infláció stabilizálásában.^[27] A stratégia előző megszövegezésében a tartomány plafonja egyértelműen 2%-ban volt meghatározva, miközben alsó értéke nem volt számszerűsítve. Ez oda vezethetett volna, hogy a nagyközönség azt érzékeli, hogy az EKB erélyesebben reagál az infláció eltéréseire a felső határon, mivel azok egyértelműen a tartományon kívül vannak.

A Kormányzótanács megerősítette a monetáris politika középtávú orientációját. A középtávú orientáció figyelembe veszi a tényt, hogy a monetáris politika gazdaságba és inflációba történő transzmissziója hosszú és változó késésekre hajlamos. Ezek az időkülönbségek arra utalnak, hogy az infláció céltól való rövid távú eltérései elkerülhetetlenek. A középtávú orientáció biztosítja a szükséges rugalmasságot, hogy eltekintsünk az olyan átmeneti sokkoktól, amelyek maguktól elmúlhatnak, elkerülve így a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás szükségtelen volatilitását.

A Kormányzótanács hangsúlyozta, hogy az inflációs céltól való negatív és pozitív eltérések egyaránt nemkívánatosak, vagyis a cél szimmetrikus. Mindazonáltal a kamatlábak alsó korlátjának megléte aszimmetriákat hozhat létre az árstabilitásra törekvésben, mivel a központi banknak kevesebb mozgástere van a reagálásra, ha az infláció a céltól lefelé tér el, szemben a felfelé való eltérések eseteivel. Így az inflációs céltól való negatív eltérések rögzülésének elkerülése érdekében a szimmetrikus inflációs cél melletti elkötelezettség különösen erős és állhatatos monetáris politikai választ igényel a dezinflációs sokkokra, amikor a kamatlábak az alsó korlát közelében vannak. Ez egy olyan átmeneti időszakot is maga után vonhat, amikor az infláció mérsékelten meghaladja a célt.

Az elsődleges monetáris politikai eszközt az EKB irányadó kamatlábai jelentik. Ugyanakkor az egyensúlyi reálkamatlábak utóbbi évtizedekben bekövetkezett csökkenésének eredményeként a világ központi bankjai nem hagyományos monetáris politikai intézkedésekhez fordultak, hogy az inflációt a céljaik irányába tereljék. Ezért a stratégia felülvizsgálatának egyes részeit ezen intézkedések eredményessége vizsgálatának is szentelték. A felülvizsgálat úgy találta, hogy minden egyes nem hagyományos eszköz (ideértve a negatív kamatlábakat, az előretekintő iránymutatást, az eszközvásárlásokat és a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket) hatékony volt a kibocsátás, a foglalkoztatás és az infláció növelésében. Úgy találta, hogy az intézkedések erősítették egymást, mivel a különböző intézkedések némileg eltérő hatásokat gyakorolhatnak a gazdaságra és a pénzügyi piacokra.^[28] Ezenkívül a felülvizsgálat megállapította, hogy az intézkedések arányosak voltak, figyelembe véve a pénzügyi rendszerre vagy a reálgazdaságra gyakorolt lehetséges mellékhatásokat.

A Kormányzótanács megerősítette, hogy a HICP marad az árak megfelelő mutatója az árstabilitási cél elérésének értékelése céljából. Miközben az árstabilitási cél számszerűsítése az általános inflációval történik, amely a háztartások fogyasztói kosarának legátfogóbb mérőszáma, továbbra is figyelemmel követik a volatilis összetevőket nem tartalmazó alapinfláció mutatóinak széles körét. A stratégiai felülvizsgálat némi további javulás lehetőségét tárta fel az árak mérésében.^[29] Nevezetesen, a Kormányzótanács felismerte, hogy a saját használatú lakással kapcsolatos költségek figyelembe vétele lehetővé tenné, hogy a HICP jobban képviselje a háztartásokra vonatkozó inflációs rátát. Ezért az EKB egy ütemtervet ajánlott az Eurostatnak és a nemzeti statisztikai hivataloknak, hogy építsék be az indexbe a saját használatú lakás költségeit. Felismerve, hogy ez egy többéves projekt, a Kormányzótanács időközben figyelembe veszi a saját használatú lakás költségeinek kezdeti becsléseit tartalmazó inflációs mutatókat a kiegészítő inflációs mutatók átfogóbb készletében.

Az árstabilitásra törekvés más fontos szempontjai

Miközben az eurorendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, az Európai Unió működéséről szóló szerződés – az árstabilitás céljának sérelme nélkül – megköveteli tőle az általános gazdaságpolitikák támogatását az EU-ban azon szándékkal, hogy járuljon hozzá az EU céljainak eléréséhez. Ide tartozik a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, egy erősen versenyen alapuló szociális piacgazdaság, amelynek célja a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi haladás, továbbá a környezet minősége védelmének és javításának magas szintje. Ezenkívül az eurorendszernek hozzá kell járulnia a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikái zavartalan megvalósításához.

Bizonyos mértékig a teljes foglalkoztatottság és az árstabilitás kölcsönös összhangban levő célok. Amikor az infláció és a foglalkoztatás ugyanazon irányba mozog, a monetáris politika képes a foglalkoztatás negatív befolyásolása nélkül stabilizálni az inflációt. Ugyanakkor lehetnek olyan helyzetek, amikor az infláció és a foglalkoztatás átmenetileg ellenkező irányokba mozognak, és amikor a monetáris politika magasabb infláció elhárítása érdekében történő szigorítása a foglalkoztatás további csökkenéséhez vezetne. Egy középtávú orientációjú monetáris politika átlátja az ilyen átmeneti helyzeteket, és elkerüli a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás volatilitását. A kibocsátással és foglalkoztatással kapcsolatos megfontolások figyelembe vételét illetően a Kormányzótanács hangsúlyozta különféle változók mérlegelésének fontosságát és a monetáris politika elosztási következményeit.^[30]

A pénzügyi stabilitás az árstabilitás előfeltétele, és fordítva. Feszült pénzügyi piaci feltételek esetén az árstabilitás fenntartását célzó monetáris politikai intézkedések jellemzően segítenek a pénzügyi stabilitás helyreállításában a monetáris politikai transzmissziós mechanizmus zavarainak kezelésével, valamint a negatív makropénzügyi visszacsatolási hatások és adósság–defláció jelenségek elhárításával. A pénzügyi stabilitási kockázatok felhalmozódásával kapcsolatban a makroprudenciális és mikroprudenciális politikák jelenti az első védelmi vonalat. A makroprudenciális politikák és a monetáris politika gyakran kiegészítik egymást. Például az egyensúlyhiányok kialakulását elkerülő makroprudenciális politikák csökkentik az árstabilitásra nézve negatív hatásokkal járó jövőbeli pénzügyi válságok valószínűségét. A monetáris politika hatással lehet a pénzügyi stabilitási kockázatokra is. Egyrészt az alkalmazkodó monetáris politika csökkentheti a hitelkockázatot az aktivitási szintek és az infláció dinamikájának fokozásával; másrészt az alkalmazkodó monetáris politika ösztönözheti a tőkeáttétel növekedését vagy fokozhatja az eszközárak érzékenységét. A monetáris politikai szigorítás fázisaiban szimmetrikus érvek érvényesek.

Tekintettel a pénzügyi válságok által generált pénzügyi stabilitási kockázatokra, egyértelmű konceptuális ügy az EKB számára, hogy figyelembe vegye a pénzügyi stabilitást a monetáris politikai megfontolásaiban. Ez tükrözi a makroprudenciális politika meglévő korlátait a pénzügyi ciklus különböző fázisaiban, a makroprudenciális politika és a monetáris politika közötti kölcsönhatásokat, továbbá a monetáris politika pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges mellékhatásait. Ugyanakkor fontos elkerülni azt a félreértést, hogy a monetáris politika felelős a pénzügyi stabilitás garantálásáért. A Kormányzótanács nem folytat sem a „széllel szembe menő” szisztematikus politikát (ahol a monetáris politikát szisztematikusan szigorítják, amikor rendszerszintű kockázat halmozódik fel), sem „tisztítást” (ahol a monetáris politikát szisztematikusan lazítják, amikor rendszerszintű kockázat alakul ki). Ehelyett rugalmas megközelítést követ a pénzügyi stabilitási megfontolások figyelembe vételében. Pénzügyi stabilitási aggodalmakra való bármilyen monetáris politikai reakció az uralkodó körülményektől függ, és a középtávú árstabilitásra ható következmények határozzák meg. Ezért a monetáris politikai mérlegelések előkészítését elősegítik a pénzügyi stabilitási megfontolásokra vonatkozó további információk.^[31]

Az új monetáris politikai stratégia figyelembe veszi az éghajlatváltozást. Az éghajlatváltozás a gazdaság és a pénzügyi rendszer szerkezetére és ciklikus dinamikájára gyakorolt hatásán keresztül befolyásolhatja a monetáris politika irányítását.^[32] Felhatalmazásának határain belül a Kormányzótanács elkötelezett a mellett, hogy az eurorendszer – az EU klímacéljaival összhangban – maradéktalanul vegye figyelembe az éghajlatváltozás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való áttérés monetáris politikát és központi banki tevékenységet érintő következményeit. Ezért kiáll egy éghajlattal kapcsolatos ambiciózus cselekvési terv mellett. A cselekvési terv velejárója az elemzési kapacitások bővítése és új statisztikai mutatók kidolgozása az éghajlatváltozás makrogazdasági hatása megértésének javításának érdekében. Ezenkívül a Kormányzótanács átdolgozza a közzétételekkel, kockázatértékeléssel, vállalati szektort érintő eszközvásárlásokkal és a fedezeti keretrendszerrel kapcsolatos monetáris politikai működési keretrendszerének szerkezetét.

Az elemzési keretrendszer és a kommunikáció újratervezése

A múltban az EKB az árstabilitást fenyegető kockázatok elemzését két különböző „pillérre” alapozta: a „közgazdasági elemzésre” és a „monetáris elemzésre”. Ezeket összevetették egymással egy átfogó értékelés kialakítása érdekében. Az új stratégia elismeri annak az előnyeit, ha két elemzési szakterület van, de felismeri az elemzés integrálásának értékét is, tekintettel a monetáris és pénzügyi területeket a szélesebb értelembe vett gazdasággal mindkét irányban összekötő több visszacsatolási csatornára. A közgazdasági elemzés a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az infláció rövid távú alakulására; az eurorendszer és az EKB szakértőinek a kulcsfontosságú makrogazdasági változókra vonatkozó középtávú előrejelzéseire; valamint a gazdasági növekedést és az árstabilitást fenyegető kockázatok széleskörű értékelésére terjed ki. Tekintettel arra, hogy olyan csatornákon keresztül alakult ki, amelyek a globális pénzügyi válság alatt és után keletkeztek, a monetáris és pénzügyi elemzés fontos szerepet oszt a monetáris és pénzügyi mutatók vizsgálatának, különösen a hitel-, bankhitelezési, kockázatvállalási és eszközárazási csatornákon keresztül megvalósuló monetáris politikai transzmissziós mechanizmusra összpontosítva. A Kormányzótanács erre az integrált értékelésre alapozza monetáris politikai döntéseit, ideértve döntései és a lehetséges mellékhatások arányosságának értékelését.

Végül, a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a monetáris politikai döntéseknek a monetáris politikai közlemény, a sajtóértekezlet, az Economic Bulletin és a monetáris politikai beszámolók révén történő közlését úgy dolgozzák át, hogy tükrözze a felülvizsgált monetáris politikai stratégiát. E termékeket kiegészítik a szélesebb közönséget célzó monetáris politikai kommunikáció többrétegű és vizualizált verzióival, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a nagyközönség megértse az EKB intézkedéseit, és bízzon azokban. A Kormányzótanács azt is közölte, hogy a stratégia felülvizsgálata alkalmával tartott meghallgatási események^[33] sikeres tapasztalataiból merítve szándékában áll, hogy a felkereső eseményeket az eurorendszer nagyközönséggel való kapcsolatainak szerves részévé tegye.^[34]

3. keretes írás
Innováció a monetáris politikai kommunikációban

2021-ben új fejezet nyílt az EKB monetáris politikai kommunikációjában. Stratégiája felülvizsgálatának eredményeként az EKB modernizálta monetáris politikája szakmai közönség és a szélesebb nyilvánosság részére történő bemutatásának és magyarázatának módját. Az eurorendszer közös erőfeszítése és a nemzeti központi bankok szakértőinek hozzájárulásai révén elért innovációival az EKB válaszolt a célkitűzéseiről és eszközeiről szóló, különösen a nem szakértő közönség számára hozzáférhetőbb információk iránti fokozódó igényre. A stratégia felülvizsgálatának részét képező, „Az EKB meghallgatja Önöket” elnevezésű rendezvények és nemzeti központi bankok által tartott meghallgatási események alkalmával kapott inputok egyértelműen megmutatták, hogy az emberek azt akarják, hogy az EKB használjon érthetőbb nyelvet és jobban magyarázza el, politikája miért fontos a mindennapi életükben. Bizonyítékok arra is utalnak, hogy még a szakmai közönség is impozánsabbnak találja a tömör és zsargonmentes szövegeket.

Új stílusú monetáris politikai közlemény

2021 júliusával egy új „monetáris politikai közlemény” váltotta fel a „bevezető nyilatkozatot” a monetáris politikai döntések kommunikálása alapvető eszközeként. Az új közlemény rövidebb, érthetőbb nyelvezetet használ, és világosabb narratívát követ. Felvázolja, hogy a Kormányzótanács gazdaságra vonatkozó értékelése miként motiválja az EKB szakpolitikai választásait, és elmagyarázza, minek az elérésére törekszenek.

Amint az A) ábra mutatja, az új monetáris politikai közlemény nagy lépést jelent az EKB erőfeszítéseiben, hogy érthetőbbé tegye politikáját. Az olvashatóság standard mutatói arra utalnak, hogy az új közlemény sokkal kevésbé összetett, és a szöveg megértése már nem igényel mintegy 14 év iskolarendszerű oktatást, azaz egyetemi diplomát.

A) ábra

Az EKB monetáris politikai közleményeinek bonyolultsága

„Monetáris politikai közleményünk röviden”

A monetáris politikai döntések kommunikációjának különleges innovációja a monetáris politikai közlemény megjelenítése: „monetáris politikai közleményünk röviden”. Ez a szélesebb közönséget célzó, az EU minden hivatalos nyelvén elérhető új termék egyszerűsített módon adja át a monetáris politikai közlemény központi üzeneteit. Mesélő technikákat, kapcsolódó képi megjelenítést és közérthető nyelvet használva magyarázza el az EKB legfrissebb döntéseit – vonzó, könnyen érthető formában.

Az EKB azért alkalmazza a kommunikáció ezen új módjait, hogy fejlessze a politikájáról szóló ismereteket és politikája megértését, valamint – végső soron –, hogy táplálja a közbizalmat. Mindez elengedhetetlen nemcsak az EKB mint független intézmény elfogadásához és legitimációjához, hanem azért is, hogy eredményesebbé tegyék a monetáris politikát, és jobban lehorgonyozzák az inflációs várakozásokat. Az EKB fogyasztói várakozási felmérésén alapuló közelmúltbeli kutatások arra utalnak, hogy az új, szimmetrikus 2%-os inflációs cél meghatározásának és kommunikálásának pozitív hatása van az EKB hitelességére. Nevezetesen, az új célról és annak következményeiről tudomással bíró euroövezeti háztartások nagyobb valószínűséggel várják, hogy az EKB középtávon árstabilitást hoz.^[35]

3 Európai pénzügyi szektor: a 2021-es fellendülés mérsékli a rövid távú kockázatokat, de sebezhetőségek halmozódnak fel a jövőre nézve

2021 folyamán a megjavult gazdasági feltételek csökkentették az euroövezeti pénzügyi stabilitás járvánnyal kapcsolatos rövid távú kockázatait, és a vállalati szektor, az állami hitelfelvevők, valamint a bankok elkerülték a szélsőséges kedvezőtlen eseményeket. Ugyanakkor a globális ellátási láncok szakadásai és az emelkedő energiaárak új kihívásokat jelentettek a fellendülés ereje és az inflációs kilátások számára, ami – előre tekintve – ugyancsak befolyásolhatja a pénzügyi stabilitást. Ezzel párhuzamosan számos egyéb sebezhetőség további felhalmozódása következett be, egyre feszítettebb értékelésekkel a lakás- és pénzügyi piacokon, a banknak nem minősülő pénzintézetek folytatódó kockázatvállalásával, továbbá magasabb adósságszintekkel a vállalati és állami szektorokban a pandémia örökségeként. A fellendülés előrehaladtával a makroprudenciális politikai eszmecserék fókuszába a rövid távú támogatás nyújtása helyett a pénzügyi stabilitási sebezhetőségek mérséklése került, különös tekintettel a felmerülő ciklikus és ingatlanpiaci kockázatokra. Ezenkívül folytatódott a bankokra vonatkozó keretszabályozás megerősítéséről és a banknak nem minősülő pénzintézetek makroprudenciális megközelítéséről szóló munka a pénzügyi rendszer hosszú távú ellenálló képességének további fokozása érdekében.

3.1 A pénzügyi stabilitási környezet 2021-ben

2021 folyamán a gazdasági fellendülés erősödött és szélesedett az euroövezeti országokban és gazdasági szektorokban, ami általában jobb rövid távú pénzügyi stabilitási kilátásokkal járt, jóllehet néhány rövid távú pénzügyi stabilitási kockázat megmaradt. Ezek a globális ellátási láncok szűk keresztmetszeteivel és az emelkedő energiaárakkal voltak kapcsolatban, amelyek kezdtek kihatással lenni mind az infláció, mind a gazdasági fellendülés kilátásaira, továbbá a járvány jövőbeli lefolyását övező bizonytalanságokhoz kötődtek. 2021-ben a vállalati nyereségek általános javulást mutattak, de a pandémiával kapcsolatos korlátozásoknak jobban kitett és már korábban jelentősen eladósodott nem pénzügyi cégek törékenyek maradtak, miközben a megemelkedett államadósságszintek fokozták a középtávú adósságfenntarthatósági aggodalmakat. A feszített értékelések jelei néhány pénzügyieszköz-osztályban, valamint az euroövezeti lakóingatlan-piacok élénksége szintén a sebezhetőségek felhalmozódásához vezetett. Végül, a jövedelmezőség és az eszközminőség javulása ellenére az euroövezeti bankokat továbbra is szerkezeti kihívások akadályozták, miközben a banknak nem minősülő pénzintézetek változatlanul megemelkedett hitel- és likviditási kockázattal szembesültek (lásd a 3.1 ábrát).

2021 folyamán a járvány az államok és vállalatok eladósodottságának emelkedéséhez vezetett. Ugyanakkor az államadósság fenntarthatóságát övező aggodalmakat csillapította a folyamatban levő fellendülés, továbbá a kedvező finanszírozási feltételek, amelyek segítettek a megújítási kockázatok csökkentésében. Megjavult nyereségességi kilátások, valamint folytatódó, bár célzottabb állami támogató intézkedések közepette a vállalati szektorban estek a rövid távú fizetésképtelenségi kockázatok. Néhány cég sebezhető maradt, nevezetesen azok, amelyeknek magas adósságszintje volt a pandémia előtt, továbbá a járvány által jobban sújtott szektorokban. Előre tekintve, a megoldatlan csődügyek hátraléka és a szakpolitikai támogató intézkedések fokozatos kivezetése miatt a vállalati fizetésképtelenségek még mindig növekedhetnek, bár kevésbé, mint amitől a járvány kezdeti fázisaiban tartottak. A lakáspiacok gyors bővülése közepette a lakásárak emelkedése 2021 szeptemberében elérte az évi 9%-ot, hozzájárulva néhány országban a túlértékeltség további növekedéséhez. A lakásárak gyorsulása a városi és nem városi területeken egyaránt bekövetkezett áremelkedésből eredt. A hitelezési standardok enyhülésének néhány országban látott jelei, valamint a háztartások eladósodottságának magas és emelkedő szintjei ugyancsak hozzájárultak a fokozott középtávú sebezhetőségekhez ezekben az országokban. Miközben az alacsony kamatlábak lehetővé teszik a hitelfelvevők számára, hogy olcsóbb finanszírozásban állapodjanak meg hosszabb futamidőkre, csökkentve ezzel a megújítási kockázatot és mérsékelve az adósságszolgálattal kapcsolatos aggodalmakat, a magasabb adósság a jövőre nézve sebezhetőséget jelent minden szektorban, különösen, ha emelkednek a finanszírozási költségek, és a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól.

2021-ben a pénzügyi piacokat általában pozitív kockázatérzékelés jellemezte, de az értékeléseket bizonyos szegmensekben még feljebb hajtotta, hogy a befektetők magasabb megtérülésre törekedtek egy alacsony reálhozamokkal jellemzett környezetben. A részvénypiacok tovább fejlődtek a nyereségre vonatkozó várakozások megugrásának és a tartósan kedvező finanszírozási feltételeknek köszönhetően A magas hozamú vállalati értékpapírok rekord magasságú kibocsátása nyomott hitelkockázati felárakkal párosult, a kockázatos eszközök iránti erős befektetői étvágyat jelezve. Ugyanakkor bizonyos eszközosztályok értékelései kifeszítettnek tűntek, mivel a részvénypiacokon zajló gyors emelkedés újabb lendületet kapott a vakcinák sikeres fejlesztéséről szóló hírekkel, és lehet, hogy a tőkeáttétel alkalmazása vezérelte, ami óriási koncentrált veszteségekkel járhatott volna a volatilitás növekedése esetén.

2021-ben – a hitelveszteségekkel kapcsolatos alacsonyabb költségek és hatalmas befektetési banki bevételek közepette – a bankok nyeresége az euroövezetben ismét a járvány előtti szintek közelébe emelkedett. A járvány kezdetén eleinte jellemző félelmekhez képest az eszközminőség jobban tartotta magát, tükrözve a cégeknek szóló állami támogató intézkedéseket és a gazdasági fellendülést. A nemteljesítő hitelek aránya a globális pénzügyi válság előtt látott szintekre esett, mivel a bankok további előrelépést értek el a nemteljesítő hitelek eladásában. A forrásoldalon a bankok fokozták a negatív kamatlábak betétesekre történő áthárítását, miközben a szavatolótőke-arányok összességében kis mértékben csökkentek 2021 első felében. Az euroövezeti bankokkal kapcsolatos piaci hangulat kedvező maradt az Európai Bankhatóság 2021. júliusi stressztesztje eredményeinek, valamint az EKB azon ajánlása megszüntetésének köszönhetően, hogy minden bank tartózkodjon az osztalékfizetéstől vagy korlátozza azt.^[36] Előre tekintve, a jövedelmezőség a gazdasági kilábalás és a járvány pályájától fog függeni, és ismét jelentkezhetnek bizonyos eszközminőséggel kapcsolatos aggodalmak, ahogy az állami támogató intézkedések fokozatos visszavonása folytatódik. Ezenkívül 2021-ben a bankok továbbra is különféle kihívásoknak voltak kitéve az olyan pandémia előtti szerkezeti problémák miatt, mint az alacsony költséghatékonyság, korlátozott bevételdiverzifikálás, túlzott kapacitás és nyomott haszonkulcsok egy alacsony kamatlábakkal jellemzett környezetben.

2021-ben a banknak nem minősülő pénzintézetek, úgymint befektetési alapok, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok, amelyek a reálgazdaság számára fontos finanszírozási forrást képviselnek, tovább növelték gyengébb minőségű kötvényeket tartalmazó állományaikat. Miközben az ilyen értékpapírokból eredő hitelkockázatok rövid távon mérséklődtek a vállalati szektor sebezhetőségeinek csökkenése miatt, a banknak nem minősülő pénzintézetek továbbra is jelentős hitelveszteségeknek voltak kitéve a vállalati szektorbeli feltételek romlása esetén. A befektetési alapok számára a fokozódó hitelkockázatokat növelte a magas likviditási kockázat az alacsony készpénzpufferek és az alacsony likvideszköz-állományok következtében, sebezhetőnek hagyva a szektort nagyszabású befektetőkiáramlások esetén. Az alapok kitettségének időtartama tovább nőtt, sebezhetőbbé téve portfólióikat az értékelési veszteségekkel szemben a globális hozamok lényeges emelkedése esetén. Amennyiben az értékelési veszteségek jelentős visszaváltásokra ösztönöznék őket, az alapok – tekintettel alacsony likviditási puffereikre – eszközök eladására kényszerülhetnének, ami negatív visszacsatolási hurokhoz vezethetne az eszközértékelések és a beváltások között. A biztosítók jövedelmezőségének és hitelminősítéseinek kilátásai 2021-ben javultak, amit támogattak a kereslet, az árazás és a költségcsökkentés kedvező trendjei.

Az egyes szektorokat fenyegető kockázatokon túlmenően 2021-ben az éghajlatváltozás többszörös, jelentős és egyre sürgetőbb kockázatot jelentett a pénzügyi stabilitás számára az euroövezetben. Az év folyamán az EKB által lefolytatott elemzés^[37] egyértelművé tette, hogy az euroövezeti bankokat, alapokat és biztosítókat fenyegető éghajlattal kapcsolatos kockázatok lényegesek lehetnek, különösen, ha az éghajlatváltozást nem mérséklik fegyelmezett módon. Mindannyiuknak kezelniük kell a karbonszegény gazdaságba való átmenetnek való kitettségüket, valamint a szélsőséges időjárással és az éghajlattal kapcsolatos eseményekhez kötődő fizikai kockázatoknak való kitettségüket. Az EKB eddigi elemzései arra utalnak, hogy az ilyen kockázatok különösen koncentráltnak tűnnek bizonyos szektorokban, földrajzi régiókban és egyes bankok körében, súlyosbítva a következményeket a pénzügyi stabilitásra nézve. Ugyanakkor még mindig foglalkozni szükséges az adathiányokkal és módszertani hiányosságokkal az éghajlattal kapcsolatos kockázatok átfogóbb értékelése érdekében.

3.1 ábra

A legfontosabb pénzügyi stabilitási sebezhetőségek az euroövezetben

3.2 Makroprudenciális politika: zökkenőmentes hitelkínálat biztosítása és a sebezhetőségek felhalmozódásának fékezése

A makroprudenciális politikák segíthetnek a fokozódó sebezhetőségek leküzdésében és a pénzügyi szektor ellenálló képességének támogatásában, hozzájárulva ezzel a gazdaság hitellel való folyamatos ellátásához még az olyan vészhelyzetek idején is, mint a pandémia. Ezzel kapcsolatban az EKB feladata, hogy értékelje az európai bankfelügyeletben részt vevő országok nemzeti hatóságai által bankok számára tervezett makroprudenciális tőkeintézkedéseket. Fontos, hogy az EKB-nak szükség esetén módjában áll szigorúbb tőkeintézkedéseket alkalmazni.^[38]

Új monetáris politikai stratégiájában az EKB jobban hangsúlyozza a pénzügyi stabilitási megfontolásokat a monetáris politika mérlegelésekor, ami viszont növeli a makroprudenciális politikai terület fontosságát.^[39] A pénzügyi stabilitás az árstabilitás előfeltétele, mivel a pénzügyi válságok a monetáris transzmissziós mechanizmus gyengülését, valamint a bankok túlzott tőkeáttétel-csökkentését eredményezik, ami negatív kihatással van a gazdasági növekedésre és az inflációs kilátásokra. Hasonlóképpen, miközben a laza monetáris politika számos csatornán keresztül képes támogatni a pénzügyi stabilitást,^[40] rendszerszintű kockázatok felhalmozódásához is vezethet, ami makroprudenciális szempontból figyelemmel követést és megfontolást indokol. A pénzügyi stabilitási kockázatok kezelésével, ideértve a laza monetáris politika nem szándékolt hatásaiból eredő kockázatokat is, a makroprudenciális eljárás lehetővé teszi, hogy a monetáris politika az elsődleges céljára, azaz az árstabilitásra összpontosítson. Az új stratégiával összhangban, a monetáris és pénzügyi elemzés részeként, rendszeres időközönként elvégzik a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti kölcsönhatás mélyreható értékelését, és mérlegelik e kölcsönhatást a Kormányzótanács monetáris politikai ülésein.

Jelenleg a pénzügyi stabilitási kockázatok az ingatlan- és pénzügyi piacokon megfigyelhető egyre kifeszítettebb értékelésekből, a banknak nem minősülő pénzintézetek folytatódó kockázatvállalásából, továbbá mind az állami, mind a magánszektor megemelkedett adósságszintjeiből eredő sebezhetőségekkel vannak kapcsolatban.^[41] A makroprudenciális politikák szigorítása kezelhetné e sebezhetőségek némelyikét, nevezetesen néhány ország ingatlanpiacán, és általánosabb értelemben növelhetné a bankok ellenálló képességét. Ezenkívül a bankokra és a banknak nem minősülő pénzintézetekre vonatkozó keretszabályozás megerősítése, továbbá a klímakockázatok kezelése segíteni fog a pénzügyi rendszer általános hosszú távú ellenálló képességének fokozásában.

Makroprudenciális politika a pandémia idején

A járvány kezdetén, annak érdekében, hogy segítsenek a bankoknak a lehetséges veszteségek csökkentésében és képessé tegyék őket a hitelkereslet kielégítésére, a makroprudenciális hatóságok több mint 20 milliárd eurónyi tőkét szabadítottak fel, főként az anticiklikus tőkepuffer és a rendszerkockázati puffer felszabadításával.^[42] Ezek az intézkedések kiegészítették az EKB bankfelügyelete által annak érdekében tett intézkedéseket, hogy átmeneti tőke- és működési támogatást nyújtsanak a bankoknak, valamint korlátozzák az osztalékfizetést.^[43] Az EKB 2021-ben is figyelemmel követte a prudenciális intézkedések és a tőkekövetelmény-keret eredményességét a zökkenőmentes hitelkínálat biztosításában a járvány idején. Az EKB szakértőinek kutatásai arra utalnak, hogy a tőkefelszabadítások valóban hatékonyak voltak a hitelkínálat növelésében (lásd a 4. keretes írást).

2021 második felében az általános makroprudenciális politikai irányultság elkezdett fokozatos és célzott szigorításra váltani, miközben a gazdasági fellendülés folytatódott, és tovább fokozódtak a középtávú sebezhetőségek, különösen a lakóingatlan-piacokon. Az EKB értékelésével összhangban, egyes országokban – ahol a sebezhetőségek komolyabbak és a gazdasági fellendülés magasabb fokú volt – makroprudenciális intézkedéseket vezettek be vagy szigorították azokat. Bulgáriában és Észtországban növelték az anticiklikus tőkepuffert.^[44] Litvániában 2%-os ágazati rendszerkockázati puffert vezettek be a lakóingatlanokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére.^[45] Belgiumban, Észtországban és Franciaországban meghosszabbították a tőkekövetelmény-rendelet 458. cikke szerinti makroprudenciális intézkedések alkalmazásának időszakát. Továbbá Hollandia úgy döntött, hogy 2022. január 1-től kezdődően egy kockázatisúly-küszöböt alkalmaz^[46] a szavatolótőke-követelmények kiszámításához a belső minősítésen alapuló megközelítést alkalmazó bankok jelzáloghitel-portfólióira.^[47]

Az EKB értékelte a 2021-es makroprudenciális intézkedésekről szóló értesítéseket, és nem kifogásolta ezeket a döntéseket, amelyekről úgy vélték, hogy összhangban vannak az EKB saját értékelésével. A makroprudenciális politikák további szigorítása a fokozódó középtávú sebezhetőségek kezelése érdekében indokoltnak tűnik, hacsak a gazdasági növekedés lefelé irányuló kockázatai valóra nem válnak.^[48] Ezzel összefüggésben az EKB kész a nemzeti hatóságok által elhatározottnál szigorúbb makroprudenciális intézkedéseket alkalmazni, amennyiben az előbbieket elégtelennek ítéli, vagy a sebezhetőségek további növekedése várható.

Végül, az EKB elkötelezett a makroprudenciális felügyelet erősítését célzó kezdeményezésekben. Hozzá fog járulni az EU bankokra vonatkozó makroprudenciális keretrendszerének felülvizsgálatához 2022-ben, válaszolva az Európai Bizottság véleménykérésére, koordinálva alapállását az Európai Rendszerkockázati Testülettel és az Európai Bankhatósággal.^[49] Ezenkívül a megfelelő fórumokon az EKB továbbra is támogatja a banknak nem minősülő pénzintézetek makroprudenciális megközelítésének irányába történő előrelépést célzó kezdeményezéseket (lásd az 5. keretes írást).

Együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel

2021-ben az EKB továbbra is elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújtott az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) titkárságának.^[50] Az EKB általános támogatást nyújtott az ERKT által vállalt munkához, nevezetesen az alábbiakra vonatkozóan: (i) fiskális támogató intézkedések pénzügyi stabilitási következményei a pandémia idején;^[51] (ii) makroprudenciális politikai kihívások az alacsony kamatlábakkal jellemzett környezetben;^[52] (iii) kockázati mutatók kidolgozása banknak nem minősülő pénzintézetek számára (a nem banki pénzügyi szektor makroprudenciális megközelítéséről lásd az 5. keretes írást);^[53] valamint (iv) az éghajlatváltozást okozó tényezőkből fakadó pénzügyi stabilitási kockázatok.^[54] Ezenkívül az EKB elnökölte az ERKT stressztesztelési munkacsoportját,^[55] és aktívan részt vett több más ERKT-munkacsoportban, például: egy szerkesztő csapatban, amelynek feladata, hogy válaszoljon az Európai Bizottság véleménykérésére az EU makroprudenciális keretrendszere 2022-es felülvizsgálatára vonatkozóan; egy szakértői csoportban, amely a makroprudenciális irányultság kereteinek működésbe hozatalával foglalkozik;^[56] egy, az egymást átfedő tőkekövetelmények hatásait elemző munkacsoportban;^[57] továbbá az Európai Rendszerszintű Kibercsoportban, amely a rendszerszintű kiberkockázatok értékelésének makroprudenciális stratégiáját dolgozza ki.

Az ERKT-re vonatkozóan részletesebb információ található annak honlapján és éves jelentéseiben.

4. keretes írás
Banki tőkepufferek és hitelezés nem pénzügyi vállalatoknak a pandémia idején

A Bázel III tőkepuffer-keretrendszer alapvető célja csökkenteni annak valószínűségét, hogy a bankrendszer válságok idején korlátozza a hitelkínálatot. Ezért a Bázel III és európai végrehajtása bevezette a kombinált pufferkövetelményt (CBR),^[58] azaz egy plusz tőkeszintet, amelyet jó időkben a bankoknak teljesíteniük kell, olyan tőkét biztosítva ezzel, amelyet aztán visszaesések idején fel tudnak használni a veszteségek elnyelésére és a hitelkereslet kielégítésére. Ugyanakkor a CBR felhasználása bizonyos korlátozásokkal jár, nevezetesen a maximálisan felosztható összeggel, amely felső korlátot szab a bankok osztalékfizetéseinek, részvény-visszavásárlásainak és nyereségrészesedéseinek.^[59]

Bizonyos tényezők arra késztethetik a bankokat, hogy vonakodjanak tőkepuffereket alkalmazni. A lehetséges tényezők közé tartoznak a kifizethető osztalékok korlátai, valamint a tőkemegfelelési mutatók csökkentésével kapcsolatos piaci stigma, mivel egy alacsonyabb tőkemegfelelési mutató alacsonyabb fizetőképességet sejtet. Végső soron, amennyiben a bankok nem hajlandóak a CBR-t csökkenteni, egy tényleges vagy várt tőkeveszteségre a hitelezés csökkentésével reagálhatnak egy alacsonyabb tőkemegfelelési mutató elfogadása helyett, ezzel hiteladagolást alkalmazva egy válság idején, ami ellentmond a tőkepuffer-keretrendszer szándékának. Ezen okok miatt a prudenciális hatóságok úgy dönthetnek, hogy csökkentik a CBR-t, mérsékelve annak bizonyos összetevőit, például az anticiklikus tőkepuffert^[60] vagy a rendszerkockázati tőkepuffert.^[61]

A Covid19-járvány és az ennek eredményeként hozott tőkeintézkedések láthatóvá teszik, hogy a bankok miként reagálnak, és mennyire hajlandóak felhasználni a felszabadított puffereket. A pandémia kezdetén az euroövezeti bankok viszonylag erős tőkemegfelelési mutatókkal rendelkeztek, amelyek további támogatást kaptak a rendkívüli szakpolitikai intézkedésektől. Ennek eredményeként az euroövezeti bankrendszer összességében képes volt kielégíteni a vállalati hitelkereslet megugrását. Mindazonáltal az egyes bankok meghozott intézkedésekre való reakcióinak vizsgálata lehetővé teszi a makroprudenciális keretrendszer két fő jellemzője hatékonyságának tanulmányozását, még akkor is, ha mostanáig számos támogató intézkedés gátolta meg a nagyarányú veszteségeket a bankszektorban. Először, a bankok puffercsökkentésekre és más tőketartalék-felszabadításra adott válaszai fényt derítenek az ilyen kötelezettségek stresszidőkben való enyhítésének eredményességére. Másodszor, a CBR felett kevés többlettel rendelkező bankok viselkedése információval szolgál a bankok hajlandóságáról a pufferek felhasználását illetően.

2020-ban a pufferek csökkentésének és az egyéb tőketartalék-felszabadításnak pozitív hatásai voltak a vállalati hitelezésre, különösen azon bankok számára, amelyek tőkéje közelebb volt a CBR-hez.^[62] A járvány idején a prudenciális hatóságok (az anticiklikus és a rendszerkockázati puffer mérséklésével) csökkentették a CBR-t, és előre hoztak egy változtatást a 2. pillér szerinti követelmény összetételében, lejjebb szállítva az elsődleges alapvető tőkét (CET1), azaz a legmagasabb minőségű tőkét, amelyre a bankoknak szüksége van a követelmény teljesítéséhez. 2020-ban az ilyen intézkedésekből hasznot húzó bankok hitelállományai 3,1%-kal magasabbak voltak, mint a többi banké, miközben a cégeknek nyújtott hitelek kamatlábai 7 bázisponttal alacsonyabbak voltak. Fontos, hogy a hatás nagyobb volt a CBR-hez közelebbi bankok esetén, ami arra utal, hogy a bankok hajlandóak a CBR feletti tőkét használni, de magát a CBR-t nem (lásd az A) ábrát).

A CBR-hez közeli tőke csökkentette a bankok által cégeknek nyújtott hitelezést, ami szintén arra utal, hogy a bankok vonakodnak a CBR-t használni. Egy ökonometriai elemzés azt mutatja, hogy 2020-ban a CBR-hez való közelség jelentősen, 2,7 százalékponttal csökkentette a hitelezés növekedését a többi bankkal összehasonlítva. Ez azt sugallja, hogy a bankok vonakodnak csökkenteni a puffereket.

A CBR-hez közelebb levő bankok általi hitelezés jelentősebb hitelkorlátokat eredményezett az ilyen bankokra számító nem pénzügyi cégek számára. A CBR-közeli bankoknak kitett cégek (vagyis a koronavírus-járvány előtti hiteleik több mint 75%-a) más cégekhez képest 5,3%-kal kevesebb hitelt vett fel a járvány idején. A hatás 7%-ra nőtt azon cégek számára, amelyeknek csak egy hitelezője volt (a CBR-hez közel) a járvány kitörésekor. Ez arra utal, hogy válságok idején nehéz lehet a cégek számára más hitelezőt találni, rámutatva a bankok tőkepozíciójának fontosságára ügyfeleik finanszírozáshoz jutása szempontjából.

Az egyes bankok viselkedése a pandémia idején arra utal, hogy a bankok pozitívan reagálnak a pufferek és más tőketartalékok felszabadítására, de vonakodnak igénybe venni a puffereket. A tőkekövetelmények és a pufferek csökkentése támogatta a cégeknek szóló hitelkínálatot a CBR feletti tőkeösszeg növelésével. Ez azt mutatja, hogy a tőkepufferek csökkentése segíthet mérsékelni a bankrendszer potenciálisan prociklikus viselkedését gazdasági bajok idején. Ugyanakkor a CBR felett korlátozott tőkével bíró bankok magatartása a tőkekövetelmény-keret zökkenőmentes működésének akadályait jelezheti gazdasági bajok idején. Több kutatásra van szükség – a makrogazdasági hatásra vonatkozóan is – a jelen keretes írásban bemutatott eredmények további tesztelése és igazolása, valamint messzemenőbb következtetések levonásának lehetővé tétele érdekében.

A) ábra

A tőketartalékot felszabadító intézkedések támogatják a hitelkínálatot

A tőketartalék-felszabadító intézkedések becsült hatásai a CBR-től különböző távolságokra levő tőkével bíró bankok számára

(bal oldal: hitelállomány százalékos változásai; jobb oldal: hitelkamatlábak változásai százalékpontban)

3.3 Mikroprudenciális tevékenységek biztosítják az egyes bankok pénzügyi helyzetének szilárdságát

Amint a gazdasági kilátások javultak 2021-ben, az EKB bejelentette néhány olyan felügyeleti intézkedés fokozatos visszavonását, amelyeket azért vezettek be, hogy a bankok a járvány idején is el tudják látni hitelekkel a gazdaságot. Júliusban az EKB úgy döntött, hogy 2021. szeptember 30. utánra nem hosszabbítja meg azt az ajánlását, hogy minden bank tartózkodjon az osztalékfizetéstől és a részvény-visszavásárlástól, vagy korlátozza azt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a bankoknak prudensnek kell maradniuk, és nem szabad alábecsülniük a kockázatot, hogy a további veszteségeknek később hatása lehet a tőkéjük alakulására, ahogy a támogató intézkedések lejárnak. Ezzel összefüggésben az EKB 2021 folyamán különös figyelmet fordított a hitelkockázatra, nevezetesen a bankok mérlegében levő kockázatok megfelelő besorolására és értékelésére, valamint a bankok felkészültségére, hogy jól időzítve foglalkozzanak a bajban levő adósokkal. Júniusban az EKB 2022 márciusáig meghosszabbította a bankok tőkeáttételi mutatóira vonatkozó könnyítést – ugyancsak a kivételes monetáris körülmények figyelembevételével. Az EKB felügyeleti mentőintézkedésre vonatkozó minden döntését, továbbá a hitelkockázatra való nagyobb odafigyeléssel kapcsolatos döntéseket gyakran ismételt kérdések, sajtóközlemények, blogbejegyzések és beszédek révén közölte a bankokkal és a nagyközönséggel.

Az EKB elvégezte az általa közvetlenül felügyelt néhány nagy és közepes méretű bank stressztesztjét. A 2021 júliusában nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatták, hogy az euroövezet bankrendszere képes lenne ellenállni a gazdasági feltételek esetleges további romlásának. Az EKB először közölt egyedi információkat az EKB által közvetlenül felügyelt olyan bankokra vonatkozóan, amelyek nem részei az Európai Bankhatóság által koordinált, az egész EU-ra kiterjedő stressztesztek mintájának. Ezenkívül az EKB befejezte két olasz bank, egy észt bank és egy litván bank átfogó értékelését, miután ezeket a bankokat jelentős intézményként sorolták be. Minden, az EKB közvetlen felügyelete alá kerülő vagy valószínűleg az EKB közvetlen felügyelete alá kerülő banknak át kell esnie egy átfogó értékelésen, amely egy stressztesztből és egy eszközminőség-vizsgálatból (AQR) áll. Az átfogó értékelés eredményei azt mutatják, hogy a négy bank egyikének sincs tőkehiánya. Ugyanakkor a bankokkal szembeni elvárás a vizsgálat kimenetelének utánkövetése és intézkedések megtétele az AQR megállapításainak kezelése érdekében.

Az EKB folytatta a brexit utáni munkáját is. Az átmeneti időszak (amelynek során az Egyesült Királyságot még kötelezte az uniós jog) 2020. december 31-i végét követően az EKB – folyamatos felügyelete részeként – továbbra is figyelemmel követte a brexit által érintett bankok brexit utánra megcélzott működési modelljeinek megvalósítását annak biztosítása érdekében, hogy azok a korábbi megállapodás szerinti időkeretekkel összhangban haladjanak előre. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi bankcsoportok újonnan alapított uniós leányvállalatainak könyvelési modelljei következetes értékelése érdekében elindítottak egy a kereskedési részlegekre vonatkozó felülvizsgálatot (desk mapping review).

Az EKB befejezte a jelentős intézmények belső modelljeinek célzott felülvizsgálatát (TRIM). A 2016-ban kezdődött TRIM szerint az EKB 65 jelentős banknál 200 helyszíni modellvizsgálatot végzett, beleértve hitelkockázatra, piaci kockázatra és partnerkockázatra vonatkozó belső modelleket. Mindent egybevetve ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy a bankok továbbra is használhatják belső modelljeiket a szavatolótőke-követelmények kiszámításához – néhány esetben felügyeleti intézkedésektől függően. A TRIM javította a belsőmodell-eredmények megbízhatóságát és bankok közötti összehasonlíthatóságát, valamint hozzájárult a kockázattal súlyozott eszközök nem kockázatalapú változékonyságának csökkentéséhez.

2021. június 26-ától az EKB átvette az európai bankfelügyeletben részt vevő országok rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásainak felügyeletét. 2021-től a befektetési vállalkozások egy új európai szabályozó rendszer alá tartoznak, amelynek célja, hogy jobban tükrözze a különböző típusú befektetési vállalkozások által vállalt tényleges kockázatokat, és hatékonyabbá tegye e vállalkozások felügyeletét. A legnagyobb és rendszerszinten legjelentősebb befektetési vállalkozások kötelesek banki működési engedélyért folyamodni, és amikor ezt megkapják, az EKB felügyelete alá kerülnek. Az európai bankfelügyelet alá tartozó befektetési vállalkozások azok, amelyek kulcsfontosságú piaci és befektetési banki szolgáltatásokat nyújtanak, és ezért – a bankokhoz hasonlóan – hitel- és piaci kockázatnak vannak kitéve.

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozására irányuló folyamatos erőfeszítései keretében az EKB nyilvános konzultációk sorozatát indította el. Az első konzultáció szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékelésekkel volt kapcsolatos, amelyhez az EKB később kiadott egy javított és átfogóbb útmutatót. A javított és átdolgozott útmutató magyarázattal szolgál az EKB által a közvetlenül felügyelt bankok irányító testületei egyes tagjai megfelelőségének értékelésekor alkalmazott irányelvekhez, valamint kijelöli a banki igazgatótanácsok kollektív alkalmasságára és tagjaik egyéni elszámoltathatóságára vonatkozó fokozott felügyeleti elvárásokat. Továbbá felvázolja az igazgatótanácsi tagok újbóli értékelésének eljárását azon esetekre vonatkozóan, amikor a megfelelőségüket esetleg befolyásoló új tények merülnek fel. Ugyancsak kiadásra került egy javított és átdolgozott szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérdőív, amelynek célja az európai bankfelügyeletben részt vevő országok szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági felügyelete további konvergenciájának előmozdítása.

A második konzultáció a választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlása harmonizált keretrendszerének felülvizsgálatával volt kapcsolatos, amely jogkört az EKB gyakorolhatja az uniós jog szerint a bankok felügyelete során. Az EKB irányelvei módosításait javasolta, elsősorban azért, hogy számot adjon a jogszabályi változtatásokról, amelyeket a 2016-ban történt első kiadásuk óta fogadtak el. A módosítások többsége a választási lehetőségekre és mérlegelési jogkörökre vonatkozik a likviditási követelmények alkalmazásában. A konzultáció a felügyelet sok szempontjával volt kapcsolatos, ideértve a tőkéjüket csökkenteni kívánó bankoknak adott engedélyeket, bizonyos kitettségek kezelését a tőkeáttételi mutató számításában, valamint a nagykockázati limitek alóli néhány kivételt.

A harmadik konzultáció egy értékpapírosítási tranzakciók bejelentéséről szóló útmutató tervezetére vonatkozott, amely tisztázza, hogy az EKB milyen tájékoztatást vár el az értékpapírosítási tranzakciók kezdeményezőiként vagy szponzoraiként szereplő közvetlenül felügyelt bankoktól. 2021 májusában, az EKB bejelentette azon döntését, amely szerint biztosítani fogja, hogy a közvetlenül felügyelt bankok minden értékpapírosítás esetén megfeleljenek a kockázati tartalékképzési, átláthatósági és újra-értékpapírosítási követelményeknek, amelyeket az EU értékpapírosítási rendeletének 6., 7. és 8 cikke határoz meg. Ez a rendelet azon magyarázatait követte, amelyek az EU tőkepiaci helyreállítási csomagjának részei, és kifejezetten kimondják, hogy e követelmények prudenciális természetűek, és ezért az illetékes prudenciális felügyeleti hatóságoknak kell azokat felügyelniük.

Az EKB ugyancsak közreadta az általa 2021-ben aláírt felügyeleti egyetértési megállapodásokat, amelyekhez minden esetben megkapta a másik hatóság beleegyezését.

Az EKB bankfelügyeletéről részletesebb információ található a honlapján és az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2021. évi jelentésében.

3.4 Az EKB hozzájárulása európai szakpolitikai kezdeményezésekhez

2021-ben jelentős szabályozói reformokat valósítottak meg vagy kezdeményeztek annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen ellenállni a pandémia okozta sokkoknak. Mindazonáltal még mindig vannak fontos jogi és intézményi kihívások, amelyeket le kell küzdeni, mielőtt az európai bankok valóban integrált keretek között tudnak működni. Nevezetesen, további erőfeszítésekre van szükség a bankunió kiteljesítése és a végleges Bázel III reformok végrehajtása; az európai tőkepiacoknak a banknak nem minősülő pénzintézetek szabályozói kerete megerősítése melletti továbbfejlesztése; a kriptoeszközökre és stabil kriptopénzekre vonatkozó rendelkezések fejlesztése; valamint az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében.

A bankunió kiteljesítése

A bankunióban levő bankok számára kedvező volt a reálgazdaságnak nyújtott erős szakpolitikai támogatás, valamint a tökéletesített szabályozói és felügyeleti keretrendszer, ami megerősítette tőkehelyzetüket. Ugyanakkor a bankunió további erősítése szükséges. 2021-ben az EKB folytatta a bankunió kritikus jellemzőinek aktív fejlesztését és javítását. Hozzászólt a szakpolitikai vitákhoz egy európai betétbiztosítási rendszer létrehozásáról; a bankok képességének javításáról, hogy határokon átnyúlóan működjenek a bankunión belül; a megmaradó kockázatok mérsékléséről és a válságkezelő eszközkészlet fejlesztéséről; továbbá finanszírozási lehetőségek válsághelyzetekben való rendelkezésre állásáról. A korábbi évekhez hasonlóan az EKB továbbra is hozzájárult a kockázatcsökkentésről szóló ellenőrzési jelentésekhez, amelyeket az Európai Bizottsággal és az Egységes Szanálási Testülettel együtt készített. A jelentéseket a bankunió kiteljesítésére vonatkozó politikai döntések megalapozásához használják fel.

2021-ben a válságkezelési keret tökéletesítése különös figyelmet kapott a bankunióra vonatkozó munkában. Az EKB az Európai Bizottságnak a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálatára vonatkozó célzott konzultációjához való hozzájárulása révén vett részt a vitában. A hozzájárulás javaslatokkal szolgál egy válságban levő bank kezelésének javítására annak csődje előtt és után. Ezenkívül 2021 folyamán az EKB a megfelelő európai fórumokon követte az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának működésbe hozatalára vonatkozó technikai munkát, és hozzájárult ahhoz. A közös védőháló tovább fogja erősíteni a banki szanálási keretrendszert a bankszanálásra az Egységes Szanálási Alapon keresztül rendelkezésre álló erőforrások tényleges megduplázásával.

A végleges Bázel III reformok végrehajtása

A végleges Bázel III reformok végrehajtása elengedhetetlen a meglévő szavatolótőke-rendszer hiányosságainak kezeléséhez és a pénzügyi rendszer hosszú távú ellenálló képességének további javításához. A globális pénzügyi válság után bevezetett nemzetközi szabályozói kezdeményezések fokozták a pénzügyi rendszer képességét, hogy ellenálljon egy olyan nagy és váratlan sokknak, mint a pandémia. A Bázel III reformok végleges csomagjának célja a meglévő keretek hiányosságainak kezelése, többek között egy küszöbérték (output floor) bevezetése révén.

Az EKB következetesen megerősítette a nemzetközi pénzügyi standardok fenntartásának fontosságát. Ennek megfelelően 2021 szeptemberében az EKB és az Európai Bankhatóság egy nyílt levelet intézett az Európai Bizottsághoz, kifejezve támogatását a Bázel III reformok végleges csomagja maradéktalan, megfelelően időzített és következetes végrehajtása iránt.^[69] A levél rámutatott a Bizottságnak adott korábbi tanácsukra, és megismételte azon álláspontjukat, hogy a Bázel III reformok nemzetközi megállapodás szerinti végrehajtása várhatóan szerény átmeneti költségekkel járhatna, amelyeket nagyban ellensúlyoznának a hosszú távú gazdasági előnyök.^[70]

Tekintettel a fentiekre, az EKB üdvözölte az Európai Bizottság 2021. október 27-én közreadott javaslatait a tőkekövetelmény-rendeletnek (CRR) és a tőkekövetelmény-irányelvnek (CRD) a végleges Bázel III reformok végrehajtása érdekében történő módosítására vonatkozóan. A Bizottság a küszöbérték EU-beli pontos megvalósítása mellett döntött, egy „single stack” megközelítést (amikor is az EU-specifikus tőkekövetelmények küszöbértékét a nemzetközi megállapodások szerinti követelmények tetejébe alkalmazzák) követve, de a javaslat tartalmazott bizonyos végrehajtási választási lehetőségeket is, eltéréseket a bázeli megállapodástól és hosszú átmeneti időszakokat, amelyek néhány kockázatot nem kellően fedezetten hagyhatnak, és amelyek ezért prudenciális szempontból aggodalomra adnak okot.^[71] A jogalkotási javaslataira vonatkozó elkövetkező véleményeiben az EKB részletesebb áttekintést szándékozik adni.

A tőkepiaci unió előmozdítása

Az EKB 2021-ben is kiemelte a tőkepiaci unió (CMU) előmozdításának fontosságát, különösen a gazdaság járványból való kilábalásának támogatása, a brexithez való alkalmazkodás, valamint az éghajlattal kapcsolatos befektetések és a digitális átállás finanszírozásához való hozzájárulás érdekében. Ezért az EKB ismételten rámutatott az Európai Bizottság 2020-as CMU cselekvési terve maradéktalan és haladéktalan végrehajtásának szükségességére, üdvözölve a 2021 novemberében elfogadott jogalkotási javaslatokat – egyidejűleg további előrelépést sürgetve. Nevezetesen, a CMU előrevitele érdekében fontos az olyan szerkezeti akadályok kezelése, mint a fizetésképtelenségi szabályok, befektetővédelem és adózás közötti nemzeti különbségek, továbbá a határokon átnyúló felügyelet megerősítése. Az EKB különös figyelmet szentelt a zöld tőkepiacoknak. A tőkepiacok kulcsszerepet játszanak az EU klímacéljainak teljesítésében, amint azt az EKB 2021. októberi Macroprudential Bulletinje és 2021. novemberi Pénzügyi stabilitási jelentése aláhúzta. Az EKB kiemelte azt a tényt, hogy a jókora és integrált zöld tőkepiacok további fejlődése az EU-ban határozott cselekvést fog igényelni a piaci struktúrák és standardok fejlesztése érdekében, hogy csökkentsék a szétaprózódást és a zöldrefestés kockázatát, valamint biztosítsák a vállalatok zöld átállás iránti általános elkötelezettségét. Továbbá a zöld tőkepiacokat segíti, ha a CMU előrehalad a rájuk vonatkozó területekre vagy az innováció ösztönzése érdekében a sajáttőke-bevonás növelését célzó intézkedésekre való összpontosítással.

A kriptoeszközök és stabil kriptopénzek szabályozásának fejlesztése

Válaszul az Európai Bizottság által javasolt kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre („MiCA-rendelet”) az EKB 2021 februárjában kiadott egy véleményt, javasolva bizonyos prudenciális követelmények, továbbá az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere más releváns tagjai szerepének tisztázását és erősítését. Az EKB véleménye óvatosságra intett fizetési célokra használt stabil kriptopénzek néhány típusával szemben. A stabil kriptopénzek kibocsátóira vonatkozó prudenciális követelmények olyan módon történő megerősítése mellett érvelt, hogy legalább a pénzpiaci alapokról szóló rendelet szigorúságának megfelelő stressztesztelési kötelezettség és likviditási követelmények alá essenek. Ezenkívül az EKB uniós szintű felügyeletet igényelt az átfogó kockázatértékelés biztosítása és a szétaprózódás elkerülése érdekében, tekintettel a kriptoeszközök és stabil kriptopénzek határokon átnyúló jellegére. Novemberben az EKB nyilvánosságra hozta véleményét a javasolt rendeletről, hogy terjesszék ki a nyomon követhetőségi követelményeket a kriptoeszközök átutalásaira. Nemzetközi fórumokon az EKB továbbra is aktívan járult hozzá a kriptoeszközökről és stabil kriptopénzekről szóló eszmecserékhez.

A banknak nem minősülő pénzintézetek keretszabályozásának erősítése

Az EKB 2021-ben is hozzájárult a járvánnyal kapcsolatos zavar tanulságaira adandó szakpolitikai válaszról szóló európai és nemzetközi eszmecserékhez a nem banki pénzügyi szektorral kapcsolatban. Áprilisban az EKB kiadott egy, a nem banki pénzügyi szektornak szentelt Macroprudential Bulletint^[72], elemezve a Covid19 játvány okozta zavar idején jelentkező sebezhetőségeket és támogatva egy makroprudenciális megközelítést azon rendszerszintű kockázatok megfelelő kezelése érdekében, amelyek ebből a szektorból erednek. 2021 júliusában az eurorendszer közzétette válaszát az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által az uniós pénzpiaci alapok szakpolitikai reformjairól indított konzultációra, reformok mellett érvelve, hogy likviditási résük jelentős csökkentésével erősítsék meg a pénzpiaci alapok ellenálló képességét.

Hozzájárulás az éghajlatváltozásról szóló uniós szakpolitikai vitákhoz és pénzügyi szabályozáshoz

Az EKB folytatta az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok értékelését és figyelemmel követését, valamint hozzájárult az európai és nemzetközi szakpolitikai vitákhoz. Az Európai Rendszerkockázati Testülettel közösen kiadott egy jelentést, amely fontos elemzési betekintést biztosított, valamint alapokat a tényeken alapuló, célzott szakpolitikai intézkedéshez.^[73] Továbbá 2021 októberében kiadott egy Macroprudential Bulletint az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és lehetőségeknek szentelve.^[74] A cikkek a klímakockázatok banki keretszabályozásban való megragadásának kihívását tárgyalták, valamint azt, hogy szükség van-e makroprudenciális válaszra. Továbbá a Bulletin tartalmazott egy makroprudenciális stresszteszt-megközelítésre vonatkozó javaslatot a klímakockázatok rendszerszintű természetének elismerésére.

Az EKB továbbra is hozzájárult a szabályozási keret fejlesztéséhez az Európai Unióban. Lendületet adott az EU szakpolitikai menetrendjének azzal, hogy közzétett egy véleményt az európai zöldkötvényekről szóló rendeletre vonatkozó javaslatról, elkötelezettséget követelve a zölkötvénystandard elsődleges standarddá tétele mellett az EU-n belül, hogy az EU taxonómiájával összhangban levő zöldkötvénypiacot hozzanak létre, és mérsékeljék a zöldrefestéssel kapcsolatos aggodalmakat. Az EKB a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre (CSRD) vonatkozó javaslatról is megjelentetett egy véleményt. Üdvözölte a javasolt irányelvet mint a fenntarthatósági információk elérhetősége, minősége és következetessége EU-beli növelésének, valamint a helyes fenntarthatósági politika fejlesztését, a kockázatértékelést és a pénzügyi szektor kockázatfigyelő keretrendszerét hátráltató adathiány kezelésének szükséges lépését.

4 A piaci infrastruktúra és a fizetések zökkenőmentes működése

Az eurorendszer központi szerepet játszik a fizetések, értékpapírok és biztosítékok eurorendszerbeli biztonságos és hatékony áramlását elősegítő piaci infrastruktúrák és megállapodások fejlesztésében, működtetésében és felvigyázásában. Ezenkívül az integráció és innováció katalizátoraként működik a pénzforgalmi és értékpapírpiacon. Válaszul a digitális átállásra, új szabályozói követelményekre és a változó felhasználói igényekre, az eurorendszer felülvizsgálja és megújítja a meglévő piaci infrastruktúrákat, vezérelveket és stratégiákat, valamint új technológiákat, digitális fizetőeszközöket tár fel, továbbá kutatja a kriptoeszközök alakulását.

4.1 TARGET szolgáltatások

Az eurorendszer TARGET szolgáltatásainak három elszámolási szolgáltatása van: a TARGET2, amely egy valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) az eurorendszer monetáris politikai műveletek, az euróban bonyolított fizetési tranzakciók, a bankok közötti tranzakciók és a kereskedelmi tranzakciók támogatására; a TARGET2-Securities (T2S), amely egy egységes platform az egész Európára kiterjedő értékpapír-elszámolás számára; valamint a TARGET azonnali fizetéselszámolás (TIPS), amely lehetővé teszi, hogy pénzforgalmi szolgáltatók pénzeszközök azonnali átutalását kínálják ügyfeleiknek napi huszonnégy órában, az év minden napján.

Körülbelül 1000 bank használja a TARGET2-t eurotranzakciók kezdeményezésére saját maga részére vagy ügyfelei megbízásából. A fiókokat és leánybankokat figyelembe véve világszerte több mint 43.000 bank érhető el a TARGET2-n keresztül. 2021-ben a TARGET2 naponta átlagosan 373.467 fizetést dolgozott fel, miközben az átlagos napi érték 1,87 billió eurót tett ki. 2020-hoz képest ez a fizetések napi volumene 8,25%-os emelkedésének felelt meg.^[75]

2022-ben eurorendszer a TARGET2-t T2-vel váltja fel, amely egy új VIBER komponensből és a központi likviditáskezelő komponensből áll, optimalizálva a likviditáskezelést minden TARGET szolgáltatásra kiterjedően. A T2 az ISO 20022 üzenetküldési szabványt fogja alkalmazni, és képes lesz a fizetéseket több pénznemben lehetővé tenni.

A T2 megvalósítási projekt 2021 végén lépett a felhasználói tesztelési fázisba, és jó úton halad, hogy 2022 novemberében üzembe helyezzék. A projekt létfontosságú része az eurorendszeri egységes piaci infrastruktúra kapu (Eurosystem Single Market Infrastructure Gateway – ESMIG). Ez egységes hozzáférési pontot fog biztosítani a külső bejövő és kimenő kommunikáció részére minden TARGET-szolgáltatáshoz. 2021-ben folytatódtak az előkészületek a TARGET-szolgáltatások ESMIG-re történő átállítása érdekében.

A T2S platform 20 európai piac 20 központi értéktárát (CSD) köti össze, lehetővé téve értékpapírok elszámolását euróban és dán koronában. 2021-ben A T2S naponta átlagosan 726.271 tranzakciót dolgozott fel, miközben az átlagos napi érték 691,10 milliárd eurót tett ki. Megkezdődött a munka új központi értéktárak – különösen a Euroclear Bank – T2S-be történő felvétele érdekében.

2020-ben egy büntetőmechanizmus funkciót vezettek be a T2S-en belül, hogy támogassák a központi értéktárakat a központi értéktárakról szóló rendelet szerinti kiegyenlítési fegyelmi rendszerből fakadó kötelezettségeiknek való megfelelésben. Ezen új, komplex funkció tesztelése 2021-ben is folytatódott, felkészülve a rendelet vonatkozó rendelkezéseinek 2022. februári életbe lépésére.

2021 folyamán az EKB lépéseket tett, hogy hogy biztosítsa az azonnali fizetések páneurópai elérhetőségét a TARGET azonnali fizetéselszámoláson (TIPS) keresztül. Összhangban az EKB Kormányzótanácsa által 2020 közepén elfogadott, a páneurópai elérhetőséget célzó intézkedésekkel, az SCT Inst rendszerhez csatlakozott és a TARGET2-ben elérhető 2235 pénzforgalmi szolgáltató 2022 első negyedévének végére elérhető lesz egy TIPS-fiókban is – vagy résztvevőként, vagy elérhető félként. Körülbelül ugyanekkor az azonnali pénzforgalmi szolgáltatást kínáló mind a 11 automatizált elszámolóháznak át kell vinnie technikai számláit a TARGET2-ból a TIPS-be. Az automatizált elszámolóházak átállása három hullámban történik. A TIPS többdevizás konstrukciója euroövezeten kívüli központi bankok figyelmét is felkeltette. Így 2022 májusától kezdődően a Sveriges Riksbank azonnali fizetéselszámolást fog kínálni svéd koronában a TIPS-en keresztül, és legkésőbb 2025 novemberére a Danmarks Nationalbank dán koronában történő elszámolást fog kínálni a TIPS-ben. A Sveriges Riksbank és a Danmarks Nationalbank döntését követően, hogy csatlakoznak a platformhoz, és kihasználják a szolgáltatás többdevizás képességét, a Norvég Nemzeti Bank kifejezte érdeklődését a TIPS-hez való csatlakozás és azonnali fizetések norvég koronában történő elszámolása iránt.

2020-ban megkezdődött a munka a TIPS lehetséges keresztdevizás jellemzőjének feltárására. 2021 júniusában az EKB és a Sveriges Riksbank közölte: mindkét intézmény folytatja annak vizsgálatát, hogy a TIPS miként tudná támogatni azonnali fizetések elszámolását az euro és a svéd korona között.

A három elszámolási szolgáltatás mellett az eurorendszer jelenleg egy új TARGET szolgáltatási komponenst fejleszt, az eurorendszer fedezetkezelési rendszerét (ECMS), amely eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként használt eszközöket kezelésének egységes rendszere lesz minden euroövezeti joghatóságra vonatkozóan. A projekt a tervek szerint 2023 novemberében lép életbe. 2021-ben befejeződött a rendszer fejlesztése, és megkezdődött az eurorendszeri felhasználói átvételi tesztelés, továbbá megkezdődtek a felhasználói tesztelés előkészületei. 2021-ben elsőbbséget élvezett annak biztosítása, hogy az ECMS-ben érintettek rendelkezzenek a szükséges dokumentációval a belső adaptációikhoz. A közös értelmezés és eredményes előkészítés elősegítése érdekében az eurorendszer rendszeres műhelytalálkozókat tartott központi értéktárakkal és háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökökkel, továbbá üzenetekről és készültségi fokokról szóló tájékoztatást közölt az EKB honlapján.

4.2 Felvigyázás és a kibocsátó központi bank szerepe

Specifikus rendeletek, standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadásával, a végrehajtás figyelemmel követésével, valamint – ahol szükséges – a változás elősegítésével az eurorendszer felvigyázási célokat állapít meg az euroövezeti pénzügyi piaci infrastruktúrákra (FMI-k) és fizetésekre vonatkozóan. Ezenkívül az eurót kibocsátó központi bankként az eurorendszer részt vesz felvigyázói együttműködési és válságkezelési megállapodásokban jelentős euróban denominált tevékenységekkel bíró FMI-k számára.

2021-ben az egyik kiemelt terület az eurorendszer által működtetett infrastruktúrák – a TARGET2 és a T2S – és az eurorendszer kiberrezilienciára vonatkozó felügyeleti elvárásainak összevetése volt. Ezen értékelés célja mindkét infrastruktúra kiberrezilienciájának további javítása. Ezenkívül az Euro Kiberreziliencia Testületen keresztül az eurorendszer lépést tett az FMI-k kiberrezilienciájának további támogatása érdekében a kiberinformáció- és -felderítés-megosztási kezdeményezés működésbe hozatala révén, valamint a TIBER-EU keretrendszer elfogadásának és megvalósításának előmozdítása érdekében.

A TARGET2 és T2S felvigyázási területén az eurorendszer folytatta korábbi felvigyázói értékelések ajánlásainak utánkövetését. Ezzel összefüggésben az eurorendszer különösen azon tényezők kezelésére irányuló intézkedésekre összpontosított, amelyek 2020-ban lényeges működési zavarokban játszottak szerepet. A T2S zökkenőmentes működésében érdekelt más hatóságokkal való hatékony együttműködés elősegítése érdekében az eurorendszer hozzájárult a T2S együttműködési megállapodás munkájához is.

A rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek (SIPS-ek) felvigyázásának általános kereteit illetően az eurorendszer befejezte a SIPS-rendelet nyilvános konzultáción alapuló felülvizsgálatát, és 2021 áprilisában kiadta a rendelet átdolgozott változatát. A MasterCard Clearing Management System SIPS-ként való azonosítását követően az eurorendszer elindította a MasterCard SIPS-rendelettel való átfogó összevetését. Végül, az eurorendszer értékelte és figyelemmel követte a STEP2-T folyamatos bruttó elszámolási modelljének üzembe helyezését, valamint (a Szövetségi Tartalékbankrendszer által vezetett felvigyázói együttműködés révén) a CLS-elszámolás átállítását egy új technológiai platformra.

A fizetési eszközöket és fizetési rendszereket illetően az eurorendszer közzétette a kártyacsalásokról szóló hetedik jelentését. 2021. november 15-én az EKB Kormányzótanácsa jóváhagyta a az elektronikus fizetési eszközök, rendszerek és rendelkezések új felügyeleti keretrendszerének (PISA-keretrendszer) végleges változatát. Az eurorendszer a („fizetési eszközök harmonizált felvigyázói megközelítését és felvigyázói normáit”, valamint kártyák, beszedések, átutalások és elektronikus pénzek biztonsági céljai minden kapcsolódó felvigyázói kereteit felváltó) PISA-keretrendszert kártyák használatát, átutalásokat, beszedéseket, elektronikuspénz-átutalásokat és digitális virtuális érméket lehetővé tevő vagy támogató piaci szereplők felvigyázására fogja használni. A hagyományos fizetési rendszerek mellett ide tartoznak a digitális fizetési token rendszerek, valamint a végfelhasználókat az értékátutalások végrehajtásában támogató fizetési konstrukciók, például a digitális pénztárcák.

Az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR) szerinti uniós központi szerződő felek (KSZF-ek) felügyeleti kollégiumaiban kibocsátó központi bankként betöltött szerepe részeként az eurorendszer uniós KSZF-ek szolgáltatásainak kiterjesztésére vagy kockázatkezelési eljárásainak jelentős változtatásaira vonatkozó különféle javaslatokat értékelt. Ezenkívül az eurorendszer hozzájárult az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) az EU számára rendszerkockázati szempontból fontos harmadik országbeli KSZF-ek (Tier 2 KSZF-ek) felügyeletére vonatkozó munkájához, valamint – az EMIR 25. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban – az annak értékelését szolgáló munkájához, hogy a Tier 2 KSZF-ek bizonyos elszámolási szolgáltatásai olyan mértékű rendszerszintű fontossággal bírnak-e, ami miatt a KSZF-eket nem kellene elismerni ilyen elszámolási szolgáltatásokat az EU-ban alapított klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek nyújtó szervezetként. 2021. december 17-én az ESMA kiadott egy közleményt,^[76] megállapítva, hogy az Egyesült Királyságban alapított Tier 2 KSZF-ek szolgáltatásai kivezetésének költségei és kockázatai a jelenlegi helyzetben meghaladnák az előnyöket az EU számára, és egy sor szakpolitikai intézkedést javasolt válaszul a beazonosított kockázatokra és sebezhetőségekre.

Egy, a KSZF-ek helyreállításáról és szanálásáról szóló új európai uniós rendelet (CCPRR) elfogadását követően az eurorendszer hozzájárult a vonatkozó szabályozási standardok és iránymutatások ESMA általi kidolgozásához. Ezenkívül az eurorendszer részt vett határokon átnyúló válságkezelő csoportok létrehozásában és folyamatban levő munkájában mind euroövezeti, mind harmadik országbeli KSZF-ek számára. E csoportok célja megfelelő felkészültség biztosítása egy KSZF esetleges szanálása esetére. E munka kulcsfontosságú szempontja annak felbecslése, hogy egy KSZF pénzügyi forrásai várhatóan megfelelnek-e szanálási célokra. Ez fontos kibocsátó központi banki szempontból, figyelembe véve a jelentős likviditási kockázatokat, amelyek a forrásokkal való elégtelen fedezettségből fakadnának.

Globális standardalkotó szervezetek 2021-ben is a pénzügyi piaci infrastruktúrák számára stresszt jelentő járvánnyal kapcsolatos időszakból levont tanulságokra összpontosítottak. A márciusi piaci zavar Pénzügyi Stabilitási Tanács általi holisztikus áttekintésének utánkövetéseként az EKB hozzájárult az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság, valamint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság letéti követelményekkel foglalkozó közös munkacsoportjának munkájához. A központilag elszámolt uniós derivatívapiacokat illetően az EKB saját elemzéseket végzett, hogy tanulmányozza az alapletétek fő mozgatórugóit a járvány idején, valamint a KSZF-ek prociklikusság mérséklését célzó megoldásait.

Az értékpapír-elszámolást illetően az eurorendszer kibocsátó központi bankként hozzájárult az uniós központi értéktárak folyamatban levő felülvizsgálatához és értékeléséhez a központi értéktárakról szóló uniós rendelet (CSDR) szerint. Mint az egyetlen olyan hatóság, amely közvetlenül részt vesz minden euroövezeti és néhány euroövezeten kívüli uniós központi értéktár értékelésében, az eurorendszer fontos szerepet játszik a biztonságos és következetes megközelítések, valamint a központi értéktárakra kiterjedő egyenlő feltételek elősegítésében. Ezenkívül az eurorendszer hozzájárult a CSDR felülvizsgálatához, és az EKB kiadta véleményét a megosztott főkönyvi technológia kísérleti rendszeréről, amely az Európai Bizottság által kezdeményezett digitális pénzügyi csomag három alkotórészének egyike; a csomag célja az innovatív pénzügyi termékekhez való hozzáférés megkönnyítése, miközben biztosítja a fogyasztók védelmét és a pénzügyi stabilitást.

4.3 Innováció és integráció a piaci infrastruktúrában és a pénzforgalomban

A kis értékű fizetésekre vonatkozóan az eurorendszer átfogó stratégiát hozott létre a digitalizáció innovatív potenciáljának kibontakoztatása és a pénzforgalmi piacon az európai szuverenitással szemben fokozódó kihívások fogadása érdekében.

A kis értékű fizetésekre vonatkozó stratégia egyik fő célja egy páneurópai megoldás létrehozásának támogatása az interakciós pontoknál (POI) – azaz a fizikai eladási helyen, valamint a mobil és elektronikus kereskedelmi térben – történő kis értékű fizetésekre vonatkozóan. Az eurorendszer üdvözli az eurorendszer céljainak megfelelő fizetési megoldásokra vonatkozó kezdeményezéseket, és folyamatos párbeszédet folytat jól megalapozott és lehetséges új kezdeményezések képviselőivel.

Egy másik központi cél az azonnali fizetések elérhetővé tétele minden polgár és vállalkozás számára egész Európában, valamint új fizetési normaként történő megvalósításuk elősegítése. 2021 végére a SEPA-átutalásokat kínáló pénzforgalmi szolgáltatók 60-a kínált SEPA azonnali átutalásokat is, és az összes átutalási tranzakció 10,4%-a volt azonnali fizetés. Az azonnali fizetések felfutásának gyorsítása érdekében további lépésekre lehet szükség. Az azonnali fizetések páneurópai elérhetőségét biztosító intézkedések 2021-ben léptek hatályba (lásd a 4.1 szakaszt). Az azonnali fizetések interakciós pontnál történő lehetővé tételére irányuló munka folyamatban van egy QR-kód standard kidolgozásával, amelyhez később más kommunikációs technológiákat adnak hozzá.

Az euroövezeten és az EU-n túli határokon átnyúló fizetések javítása érdekében az eurorendszer hozzájárul a G20 munkájához, és kutatást végez az azonnali fizetések TARGET-szolgáltatásokban történő keresztdevizás kiegyenlítése területén (lásd a 4.1 szakaszt).

Továbbá az eurorendszer kis értékű fizetésekre vonatkozó stratégiája felöleli az elektronikus személyazonossági (eID) és elektronikus aláírási (eSignature) szolgáltatásokra vonatkozó munkát, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az eID/eSignature megoldások elfogadását pénzforgalmi szolgáltatások számára. Az elérhetőség és semleges hozzáférés megvalósítása érdekében számos banknak nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató kap hozzáférést specifikus SEPA fizetési rendszerekhez valamely eurorendszerhez tartozó nemzeti központi bank ügyfeleként.

Az eurorendszer kis értékű fizetésekre vonatkozó stratégiájának követésével párhuzamosan az EKB támogatja az innovatív pénzforgalmi szolgáltatások nyitott bankolás révén történő fejlesztésére irányuló munkát, azaz harmadik fél szolgáltatók képessé tételét arra, hogy nyílt alkalmazásprogramozási felületeken (API-k) keresztül kínáljanak szolgáltatásokat a számlavezető intézménynél. Az EKB által elnökölt Kis Összegű Euro-pénzforgalmi Tanács (azaz ERPB, amely egy magas szintű stratégiai testület azzal a feladattal, hogy segítse elő a kis összegű eurofizetések integrációját, innovációját és versenyképességét az EU-ban) szorgalmazza az API-k szabványosítását és egy kölcsönösen előnyös megállapodást szolgáltatások szélesebb körére vonatkozóan. 2021-ben az ERPB felkérte az Európai Pénzforgalmi Tanácsot, hogy dolgozzon ki egy SEPA API hozzáférési rendszert. A rendszer „alapvető” szolgáltatásokat fog meghatározni a felülvizsgált pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD2) jogi és szabályozói követelményei szerint, és felölelhet hozzáadott értékkel bíró („prémium”) szolgáltatásokat is, amelyek a nyitott bankolással összefüggésben nyújthatók a PSD2 természetes fejlődéseként.

Az európai pénzügyi piaci integráció támogatására vonatkozó célja értelmében az EKB Értékpapírokkal és Fedezettel Kapcsolatos Piaci Infrastruktúrák Tanácsadó Csoportja (AMI-SeCo) további haladást ért el a kereskedés utáni szolgáltatások harmonizálásában. A fedezetkezelés terén 2021-ben előrelépések történtek az európai piacokon az egységes európai fedezetkezelési szabálykönyv (SCoRE) standardjainak meghatározása és végrehajtása terén. Különösen a vállalati események területén értek el előrehaladást, ahol az AMI-SeCo a vonatkozó standardok további aktualizálásáról állapodott meg a piaci szereplőkkel. Ezenkívül az eurorendszer megkezdte a SCoRE-standardok alapos nyomon követését a megállapodás szerinti monitoring keretrendszeren keresztül, lefedve piacok és érdekeltek széles körét.

Az európai adósságkibocsátási folyamatok lehetséges hatékonyságjavulásainak azonosítása érdekében az EKB létrehozta az Adósságkibocsátási Piaci Kapcsolattartó Csoportot (DIMCG). 2021-ben ez a csoport kiadott egy tanácsadói jelentést, amely az európai adósságkibocsátás alapvető kérdéseit taglalja. A jelentés megállapította, hogy vannak bizonyos kockázatok, elégtelenségek és indokolatlan költségek az európai adósságkibocsátási folyamatban. Ezen elégtelenségek mérséklése érdekében a DIMCG meghatározta azon területek listáját, ahol a további harmonizáció az európai adósságkibocsátás általános hatékonyságának javulásához vezetne (például „ismerd az ügyfeledet”, ISIN-allokáció és befektetőazonosítás).

Továbbá az AMI-SeCo hozzájárult az Európai Bizottság tőkepiaci uniós cselekvési tervének értékpapír-kereskedés utáni szempontjaihoz, különösen a forrásadó-feldolgozást, valamint a központi értéktárakról szóló rendelet felülvizsgálatát illetően.

5 A piac működését támogató erőfeszítések és egyéb intézményeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások

Az EKB továbbra is kínált amerikai dollárban végzett műveleteket euroövezeti partnerek számára, védőhálót biztosítva ezzel a piaci alapú finanszírozásnak. A 2020-ban más központi bankok számára létesített vagy aktivált euro likviditási keretek 2021-ben is fennmaradtak, és új kereteket nem hoztak létre.

Az EKB nem avatkozott be a devizapiacon, amint arról az EKB devizaintervencióiról kiadott, az EKB honlapján közzétett negyedéves adatok is beszámolnak.

2022. január 3-án a pénzügyi ágazat sikeresen zárta le az egynapos euro indexátlagról (EONIA) az EKB rövid lejáratú eurokamatlábára (€STR) történő átállást, és folytatta a munkát az árazásra vonatkozó piaci gyakorlatok robusztusságának javítása érdekében, az €STR szélesebb körű használatának támogatásával is.

Az EKB 2021-ben is felelt különböző pénzügyi műveletek adminisztrációjáért az EU nevében, és koordináló szerepet tölt be az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak keretrendszerével kapcsolatban.

5.1 Piaci műveletek alakulása

Euro- és devizalikviditási keretek

A likviditási keretek az EKB egyik monetáris politikai eszközét jelentik, lehetővé téve számára, hogy kezelje a piaci hiányokat az eurofinanszírozás elérhetőségében az euroövezeten kívül, valamint az euroövezeti partnerek által tapasztalt devizahiányt. A likviditási keretek hozzájárulnak a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójához azzal, hogy segítenek megelőzni a hitelnyújtás esetleges szigorítását, amelyet euroövezeti bankok devizafinanszírozásának hiánya okoz, valamint az eurolikviditás elégtelenségeinek euróban denominált eszközök hirtelen eladásává eszkalálódását, ami kihat a pénzügyi feltételekre az euroövezetben.^[85]

Külföldi központi bankok eurolikviditással való ellátásával az EKB segít megelőzni, hogy az eurofinanszírozás iránti külföldi kereslet a pénzügyi feltételek nem kívánatos szigorítását okozza az euroövezetben. A 2020-ban létrehozott vagy aktivált eurolikviditási keretek továbbra is léteznek, és 2021-ben nem nyitottak új likviditási kereteket. Az eurorendszer repokonstrukciója (EUREP) elérhető maradt euroövezeten kívüli központi bankok széles köre számára. 2021. február 4-én az EKB úgy döntött, hogy 2022 márciusáig meghosszabbítja az ideiglenes eurolikviditási kereteket az euroövezeten kívüli központi bankokkal. Az 5.1 táblázat mutatja a 2021. december 31-én érvényben levő eurolikviditási kereteket, amelyekkel az EKB eurolikviditást tudott biztosítani külföldi központi bankok számára.

Az euroövezeti szerződéses partnereknek való devizaszolgáltatás csökkenti a nyomást a globális finanszírozási piacokon. Ez segíti az ilyen feszültségeknek a háztartások és vállalkozások hitellel való ellátására gyakorolt hatásai mérséklését, mind az euroövezetben, mind külföldön. 2021-ben az EKB amerikai dollárban nyújtott likviditást, koordinálva a Szövetségi Tartalékbankrendszerrel, a Kanadai Nemzeti Bankkal, az Angol Nemzeti Bankkal, a Japán Nemzeti Bankkal és a Svájci Nemzeti Bankkal. A kínált két futamidő hét nap és 84 nap volt. A 84 napos lejáratú műveleteket 2021. július 1-től felfüggesztették, mivel a piaci viszonyok normalizálódtak. A hétnapos műveletek továbbra is a magán finanszírozási piacok védőhálójaként működtek.

5.1 táblázat

A működő likviditási keretek áttekintése

Az EKB hozzájárulása a referenciakamatláb-reformhoz

Az EKB két módon vett részt továbbra is az euroövezeti referenciakamatláb-reformban: egyrészt egy szilárd és megbízható referencia-kamatláb, a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) biztosításával, másrészt pedig a piaci kezdeményezés katalizálásával, biztosítva egy magánszektorbeli, kockázatmentes eurokamatlábakkal foglalkozó munkacsoport titkárságát a csoport kezdeti mandátumának 2021. májusi végéig.

Több évnyi előkészületet követően az EONIA-ról az €STR-re való átállás sikeresen lezajlott, és az EONIA-t 2022. január 3-án utoljára tették közzé. Az elmúlt évben több mérföldkő jelezte e zökkenőmentes átmenetet. 2021 októberében a központi elszámolók a származékok piacán, vagyis azon a piacon, amelyik messze a leginkább használta az EONIA-t, megszervezték minden fennálló EONIA-pozíció egyszeri €STR-pozíciókra való konverzióját, majd azt követően leálltak az EONIA-termékek elszámolásával. Ez az esemény segített a származékok piacán levő likviditás elmozdításában az €STR használata felé, és megelőzött lehetséges problémákat azon EONIA derivatívaszerződésekkel kapcsolatban, amelyek lejárata az EONIA 2022. január 3-i utolsó kiadása utánra esett. Továbbá 2021 októberében az Európai Bizottság kijelölte az €STR-t az EONIA-t törvényesen felváltó kamatlábnak azon szerződésekben, amelyeknek nincs végrehajtható pótrendelkezése.^[86] Ez további bizonyossággal szolgált az EONIA-t használók számára, és csökkentette a jogi kockázatokat a referenciakamatláb megszűnését megelőzően.

Tekintettel az €STR robusztusságára és reprezentatív jellegére, amint azt az EKB második éves €STR módszertani felülvizsgálata megerősítette, a piaci szereplőket ösztönzik a kamatláb használatára készpénzes és származékos termékek esetén is, összhangban a Pénzügyi Stabilitási Tanács iránymutatásával. Az €STR szélesebb körű használatának ösztönzése és támogatása érdekében, ideértve az európai bankközi kamatlábon (EURIBOR) alapuló szerződésekben szereplő pótrendelkezéseket, az EKB 2021 áprilisában megkezdte az összetett €STR átlagos kamatlábak és egy összetett index közlését (lásd a 8. keretes írást).

2021 májusában a kockázatmentes eurokamatlábakkal foglalkozó munkacsoport EURIBOR-szerződésekben levő pótrendelkezésekre vonatkozó ajánlásokat adott ki, és így hozzájárult a vészhelyzeti tervezéshez az EURIBOR lehetséges megszűnésének esetére. E jelentős mérföldkövet követően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) átvette az EKB-tól a munkacsoport titkársági funkcióját, és a csoport feladatmeghatározását aktualizálták. A jelenlegi prioritások: dolgozni az EURIBOR-ra vonatkozó alternatívaajánlások végrehajtásán, továbbá mérsékelni a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) meghatározása 2022. január 3-ával történő leállításának az euroövezeti felhasználókra gyakorolt hatását.^[87] A piaci szereplőket arra biztatják, hogy kövessék a munkacsoport megbeszéléseit, vegyék figyelembe ajánlásait és elemzését, továbbá gondolják át azok végrehajtását alternatívatervezésükben.

Az átdolgozott devizapiaci magatartási kódex és a KBER kötelezettségvállalási nyilatkozatának megújítása

Az FX Global Code magatartási kódexet (a „Kódex”), amely a devizapiaci jó gyakorlat elveinek gyűjteménye, 2017-ben adták ki. Ez közvetlen és fontos válasz volt a devizaágazatban levő bizalomhiányra, a helytelen piaci viselkedés számos példáját és az azzal járó több milliárd dolláros büntetéseket követően. Annak biztosítása érdekében, hogy a Kódex időszerű maradjon, és lépést tartson a devizapiaci folyamatokkal, a Globális Devizabizottság több kulcsfontosságú területen felülvizsgálta és aktualizálta az elveket. Sok frissítés fő mozgatórugója az egyre komplexebb piacon zajló devizatranzakciók gyakorlatára vonatkozó fokozottabb tájékoztatási kötelezettség és átláthatóság igénye volt. Az átdolgozott Kódexet 2021. július 15-én tették közzé. Az EKB és Deviza Kapcsolattartó Csoportja alaposan kivette részét a felülvizsgálati folyamatból. A Kapcsolattartó Csoport több tagja részt vett a Globális Devizabizottság munkacsoportjaiban, és hozzájárult az átdolgozott Kódex fejlesztéséhez. A jövőre nézve fontos, hogy minden devizapiaci szereplő áttekintse az átdolgozott Kódexet, értékelje az aktualizált elvek saját tevékenységeire ható következményeit, és ennek megfelelően alakítsa tevékenységeit. Az EKB-t és minden uniós tagállam nemzeti központi bankját magában foglaló Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai vállalták vonatkozó tevékenységeik belső felülvizsgálatát. A felülvizsgálati eljárás befejeztekor az aktualizált kötelezettségvállalási nyilatkozatot 2022. február 15-én adták közre.^[88]

A devizapiaci intervenciós műveletekről szóló beszámolás

Az EKB 2021-ben nem avatkozott be a devizapiacon. Az euro bevezetése óta az EKB kétszer avatkozott be a devizapiacon: 2000-ben és 2011-ben. A devizapiaci intervenciókra vonatkozó adatokat egy negyedév késéssel negyedévente közlik az EKB honlapján és a statisztikai adatok tárházában. A negyedéves táblázatokban közzétett információkat évente az EKB Éves jelentése is összegzi (lásd a 5.2. táblázatot). Amennyiben a vonatkozó negyedévben nem volt devizaintervenció, azt kifejezetten közlik.

5.2 táblázat

Az EKB devizapiaci intervenciós műveletei

A beszámolási keret kiterjed az EKB által egyoldalúan és más hatóságokkal összehangoltan végzett devizapiaci intervenciós műveletekre, továbbá az árfolyam-mechanizmussal (ERM-II) kapcsolatos „sávszéli” intervenciókra.

5.2 Az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezelése

Az EKB felelős az EU-nak a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus (MTFA)^[89], az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus(EFSM)^[90], a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE)^[91] és a Next Generation EU (NGEU)^[92] szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezeléséért.

2021-ben az EKB az MTFA alapján nyújtott hitelekkel kapcsolatos kamatfizetéseket dolgozott fel. 2021. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 200 millió eurót tett ki. Ezenkívül 2021-ben az EKB feldolgozott az EFSM szerinti hitelekkel kapcsolatos különböző fizetéseket és kamatfizetéseket is. 2021. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 46,8 milliárd eurót tett ki. Az EKB ugyancsak feldolgozta a különböző tagállamoknak 2021-ben nyújtott SURE hitelek folyósításait és a kapcsolódó kamatfizetéseket. 2021. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 89,6 milliárd eurót tett ki. Végül, az EKB feldolgozta a különböző tagállamoknak 2021-ben nyújtott NGEU kölcsönök és támogatások folyósításait.

Hasonlóképpen, az EKB felelős az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)^[93] és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szerinti műveletekkel kapcsolatban felmerülő fizetések kezeléséért.^[94] 2021-ben az EKB az EFSF alapján nyújtott két hitellel kapcsolatos különféle kamat- és díjfizetéseket dolgozott fel.

Végül, az EKB felel a Görögországgal kötött hitelkeret-megállapodással kapcsolatos valamennyi fizetés feldolgozásáért.^[95] 2021. december 31-én az e megállapodás szerinti teljes kinnlevő állomány 50,1 milliárd eurót tett ki.

5.3 Az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásai

2021-ben továbbra is a pénzügyi szolgáltatások átfogó körét kínálták az eurorendszer 2005-ben létrehozott tartalékkezelési szolgáltatásainak (ERMS) keretein belül az ügyfelek euróban denominált tartalékeszközeinek kezelésére. Az eurorendszer nemzeti központi bankjainak egy része e kereten belül, harmonizált feltételek mellett és a piaci normáknak megfelelően, pénzügyi szolgáltatásokat nyújt az euroövezeten kívüli központi bankoknak, monetáris hatóságoknak és állami szerveknek, valamint nemzetközi szervezeteknek. Az EKB általános koordináló szerepet tölt be, figyelemmel követi a szolgáltatások zökkenőmentes működését, elősegíti a keretrendszer javítását szolgáló változásokat, és ezzel kapcsolatban beszámolókat készít az EKB Kormányzótanácsa számára.

2021 végén az ERMS-be bejelentett ügyfélszámlák száma 265 volt, szemben a 2020. végi 260 ügyfélszámlával. Az ERMS keretein belül kezelt teljes aggregált (készpénzvagyont és értékpapír-állományt tartalmazó) állomány 2020-hoz képest 2021-ben mintegy 18%-kal nőtt.

Az egyértelműsítés érdekében 2021-ben megtörtént az ERMS jogi keretének átdolgozása, beleértve a beszámolások átláthatóságára, valamint az eurorendszeren belüli információmegosztásra irányuló ösztönzők megerősítését célzó frissítéseket.

6 Jelentős készpénzigény, továbbra is kevés hamisítás

Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) felelősek az eurobankjegyek kívánt volumenekben és címletszerkezetben való kibocsátásáért, a készpénz rendelkezésre állásának garantálásáért és a közös fizetőeszközbe vetett bizalom fenntartásáért. A Covid19-járványnak két hatása volt a fizetési viselkedésre. Az első, hogy kihangsúlyozta a készpénz értékmegőrző szerepét, míg a második, hogy némileg csökkentette a készpénz iránti tranzakciós keresletet. Ennek ellenére 2021-ben a forgalomban lévő eurobankjegyek száma tovább nőtt, miközben a forgalomból kivont hamis bankjegyek száma historikusan alacsony szinten maradt. Mivel a készpénzt továbbra is sok fogyasztó választja fizetési módként, az eurorendszer célja, hogy az eurorendszer készpénzstratégiájában leírtak szerint az elkövetkező években is biztosítsa a készpénzhez való megfelelő hozzáférést és a készpénz elfogadását.

A bankjegyek Európé-sorozata bevezetésének 2019-es befejezését követően az eurorendszer már megkezdte az előkészületeket a jövőbeli bankjegyek fejlesztésére.

6.1 Az eurobankjegyek forgalma

2021-ben a forgalomban levő eurobankjegyek száma 6,5%-kal, értéke pedig 7,7%-kal nőtt. Az év végén 28,2 milliárd eurobankjegy volt forgalomban, összesen 1,54 billió euró értékben (lásd a 6.1 ábrát). Az értéket tekintve 44,3%-kal az 50 eurós bankjegynek volt a legnagyobb a részesedése a forgalomból, és e részesedés körülbelül megfelelt a 100 eurós, 200 eurós és 500 eurós bankjegyek együttes értékének (lásd a 6.2 ábrát).

6.1 ábra

A forgalomban levő eurobankjegyek száma és értéke

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: milliárd)

6.2 ábra

A forgalomban levő eurobankjegyek értéke címletek szerinti bontásban

(milliárd EUR)

Az eurobankjegyek címlet szerinti forgalmának alakulását 2021-ben is a folyamatban levő Covid19-járvány és a készpénz különféle funkciói befolyásolták. Magas maradt, és 33,6%-os, illetve 9,0%-os éves növekedést mutatott a 200 eurós és 100 eurós bankjegyek iránti kereslet, mivel ezeket értékmegőrzőként is használják. A forgalomban levő 50 eurós bankjegyek értékének éves növekedése 7,5%-ot tett ki, míg a forgalomban levő 5–20 eurós bankjegyek együttes éves értéknövekedése 3,0%-ot ért el.

Az eurorendszer NKB-i 759,3 milliárd € értékben 23,5 milliárd bankjegy valódiságát és minőségét ellenőrizték, ami a darabszámot tekintve csak alig kevesebb, mint a forgalomban levő eurobankjegyek száma. Az ellenőrzött bankjegyek közül 2,9 milliárd elhasználódott a készpénzciklusban, és ki kellett cserélni, hogy csak magas minőségű bankjegyek maradjanak a készpénzciklusban.

2021 végén a forgalomban levő euroérmék száma összesen 141,2 milliárd volt, 31,2 milliárd € értékben. 2020 végéhez képest a forgalomban levő euroérmék értéke 2,7%-kal emelkedett.

6.2 A mindennapi eurobankjegy-feldolgozás kényelme

Tekintettel a készpénz európai társadalombeli szerepére, az EKB célja annak biztosítása, hogy az eurobankjegyek a rendeltetésüknek megfelelőek, könnyen használhatóak és nehezen hamisíthatóak legyenek.

Ezen folyamatos törekvés részeként, hogy az eurobankjegyeket továbbra is rendeltetésüknek megfelelőnek tartsák, a rendszeres visszajelzések gyűjtése az eurobankjegyekkel kapcsolatban érintettektől központi tevékenység a leendő eurobankjegyek és biztonsági elemek fejlesztésének támogatása érdekében. E céllal összhangban 2021-ben egy „készpénzkezelői felmérést” indítottak annak jobb megértésére, hogy a készpénzkezelők mit gondolnak az eurobankjegyek jelenlegi kiviteléről, a valódiságuk ellenőrzését szolgáló eljárásokról és kezelésükről.

A megkérdezett készpénzkezelők olyan 16 évesnél idősebb személyek voltak mind a 19 euroövezeti országból, akik szakmai tevékenységük részeként rendszeresen kezelnek készpénzt. Összesen több mint 22 000 interjú készült.

A felmérés azt mutatta, hogy a készpénzkezelők igen elégedettek a jelenlegi eurobankjegyek kivitelével és címleteivel. Az euroövezeti készpénzkezelők csak ritkán tapasztaltak nehézségeket a bankjegyek megkülönböztetése terén.

A valódiság ellenőrzése igen gyakori (tíz készpénzkezelőből hat ellenőrzi a bankjegyeket), és a bankjegyek ellenőrzésére az utóbbi időben képzést kapott csaknem minden válaszadó elvégzi az ellenőrzést. A bankjegyek valódiságát ellenőrzők között széles körben (56%) elterjedt a bankjegyvizsgáló gépek/készülékek használata. A bankjegyeket manuálisan ellenőrző készpénzkezelők általában egy (23%) vagy több (39%) biztonsági elem gyors ellenőrzését végzik el.

A gyorsaság a fő ok, hogy melyik biztonsági elem ellenőrzését válasszák. Ugyancsak fontos, hogy az elemet mennyire könnyű ellenőrizni. Ez a megállapítás vonatkozik minden biztonsági elemre és bankjegycímletre.

6.3 Historikusan alacsony szinten az eurobankjegyek hamisítása

Az eurobankjegyek hamisításának csökkenő trendje 2021-ben is folytatódott, amikor ismét történelmi mélypontot ért el a hamisítványok aránya a forgalomban levő valódi bankjegyekhez képest (lásd a 6.3 ábrát). A forgalomból kivont hamis bankjegyek száma összesen 347 000 volt, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 1 millió forgalomban levő valódi bankjegyenként mindössze 12 hamisat lepleztek le. A hamisítványok minősége továbbra is gyenge. Következésképpen nagyon gyorsan és könnyen észlelhetők az „érezd–nézd–forgasd” teszt alkalmazásával.

6.3 ábra

Az évente felderített hamis bankjegyek száma egymillió forgalomban levő valódi eurobankjegyre vetítve

(db/millió)

Megkezdődött a jövőbeli eurobankjegyek fejlesztése

Az EKB várakozásai szerint az eurokészpénzt 2030-ig és még azt követően is széles körben használni fogják. Ezért, hogy továbbra is a hamisítók előtt járjunk, fel kell készülni, és készen kell állni tökéletesített és korszerű eurobankjegyek forgalomba helyezésére a beléjük vetett közbizalom megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy azok biztonságosak és kényelmesen használhatóak legyenek. Tekintettel a leendő bankjegyek fejlesztési folyamatának időtartamára és összetettségére, már megkezdődtek az előkészületek, ideértve a kutatási és fejlesztési munkát, az érintettek és a nagyközönség rendszeres konzultációját, valamint új biztonsági elemekkel bíró kísérleti bankjegyek gyártását.

Az EKB tervbe vette a jövőbeli eurobankjegyek újratervezését. A tervezési folyamat az európai polgárok többfordulós bevonásával fog történni. Az EKB várhatóan 2024-ben választja ki az új eurobankjegyek végleges terveit.

7 Statisztika

A nemzeti központi bankok (NKB-k) segítségével az EKB olyan statisztikai adatok széles körét fejleszti, gyűjti, szerkeszti és terjeszti, amelyek szükségesek az EKB monetáris politikájának támogatásához, csakúgy mint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER), illetve az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) pénzügyi stabilitással kapcsolatos és különböző egyéb feladatainak támogatásához. Ezeket az adatokat felhasználják állami hatóságok, nemzetközi szervezetek, a pénzügyi piacok szereplői, a média és a nagyközönség is, és segítik az EKB-t munkája átláthatóságának növelésében.

E fejezet új euroövezeti statisztikákra fókuszál, nevezetesen az éghajlat-politikát támogató kísérleti mutatók és sajátlakás-árindexek kidolgozására. A két keretes írás az összetett €STR átlagos kamatlábak és index közelmúltbeli közzétételére, valamint a globális adategységesítés elősegítésére összpontosít.

7.1 Új és továbbfejlesztett euroövezeti statisztikák

2021 áprilisában az EKB Kormányzótanácsa új iránymutatást fogadott el a negyedéves pénzügyi számlák területén.^[96] Új adatkövetelményeket határoz meg, valamint a végrehajtási időkeretet a negyedéves pénzügyi számlák adatszolgáltatása számára új bontásokkal, amelyek gazdasági folyamatokkal és felhasználói követelményekkel foglalkoznak.

Az új iránymutatás az egyéb pénzügyi intézmények alszektorai általi részletes adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket vezet be, hogy javítsa a nem banki pénzügyi szektor figyelemmel követését alátámasztó statisztikákat a monetáris és pénzügyi stabilitási elemzésekben. Ezenkívül bevezet egy új pénzügyi eszközt a fizetési mérleg funkcionális kategóriái szerint bontva, hogy lehetővé tegye határokon átnyúló tranzakciók azonosítását szemben a működő tőkét befektető vállalatokkal, valamint új eszközbontásokat nyugdíjjogosultságokra és életbiztosításra. Ezek az új statisztikák 2022 második felétől kezdődően fokozatosan válnak elérhetővé a felhasználók számára.

A monetáris pénzügyi intézmények mérlegtételeire vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények felülvizsgálatát követően, ideértve egy 2020 elején lefolytatott nyilvános konzultációt, az EKB egy új rendeletet adott ki.^[97] Ennek célja a monetáris és hitelfolyamatok elemzését szolgáló magas prioritású adatszükségletek kezelése. Ezenkívül a rendelet módosításokat vezet be néhány meglévő követelménybe, definícióba és adatszolgáltatási derogációba, ahol ez támogatná a más statisztikai adatkészletekkel való jobb integrációt.

Egy, a teljes ágazatra kiterjedő konzultációt követően 2021 decemberében az EKB Kormányzótanácsa jóváhagyta az integrált adatszolgáltatási keretrendszer (IReF) tervezési fázisának elindítását.^[98] Az IReF célja az euroövezeti bankok statisztikai adatszolgáltatásának konszolidálása, csökkentve így az adatszolgáltatási terhet a digitalizáció és a legkorszerűbb előállításszervezés kihasználásával. A projekt fejlesztése más európai hatóságokkal szoros együttműködésben történik azon hosszú távú célkitűzéssel összefüggésben, hogy további egységesítést és integrációt érjenek el a statisztikai, prudenciális és szanálási adatszolgáltatás területén. Az új adatszolgáltatási keretrendszer várhatóan 2027-ben lép működésbe.

7.2 Kísérleti mutatók kidolgozása az éghajlat-politika támogatására

Mivel az éghajlatváltozás egyre inkább kihat majd a gazdaságra és a pénzügyi rendszerre, 2021 júliusában a Kormányzótanács egy átfogó cselekvési tervről^[99] állapodott meg, hogy még inkább belefoglalja az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat a szakpolitikai keretrendszerébe.

Az elemzés elősegítése érdekében aprólékos adatokra és nemzetközileg összehasonlítható mutatókra van szükség. Az ütemterv pénzügyi intézmények éghajlattal kapcsolatos kockázataira és fenntartható finanszírozására – például zöldkötvények kibocsátására vagy szénlábnyomokra – vonatkozó új kísérleti mutatók teljes sorozatának kidolgozását célozza, amit az adatok rendelkezésre állása és a harmonizáció által vezérelt, lépésről lépésre történő javítások követnek.

A KBER Statisztikai Bizottsága^[100] vállalta módszertani legjobb gyakorlatok kidolgozását, valamint a pénzügyi intézmények éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettségeire, a portfóliók szénlábnyomára és a fenntartható finanszírozásra vonatkozó kísérleti mutatók kifejlesztését. E mutatókhoz az adatbevitel a meglévő KBER adatkészletek mellett állami és magán adatforrások kombinációjából származik majd. A mutatók első sorozatát a tervek szerint 2022 végére hozzák nyilvánosságra.

Az adatokkal kapcsolatban sok kihívás van, és a piac jelenleg olyan termékek választékából áll, amelyek nincsenek tökéletesen harmonizálva. Lépésről lépésre történő megközelítést követve az EKB számos nem harmonizált adatszolgáltatótól származó információk alapján dolgozik. A következő lépéseket segíteni fogják az EU folyamatban levő szakpolitikái és kezdeményezései a környezeti fenntarthatósági taxonómiák, a közzététel és az adatszolgáltatás területén, ideértve a zöldkötvénystandardot.

7.3 Sajátlakás-árindexek

Monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát követően a Kormányzótanács közölte, hogy az általános HICP marad az alkalmas index az euroövezetre vonatkozó árstabilitási cél számszerűsítésére, és megmarad az euroövezeti infláció monetáris politikai célokra történő méréséhez használt árindexnek. Az EKB úgy véli, hogy az árstabilitást legjobban azzal lehet fenntartani, ha középtávon 2%-os euroövezeti HICP‑inflációt céloz meg, szimmetrikus elkötelezettséggel ezen cél iránt – a túl alacsony inflációt ugyanúgy nemkívánatosnak tekintve, mint a túl magasat. Ezenkívül a lakhatási költség sokat számít abban az értelemben, hogy széles körben szükséges reprezentálni a gazdaságban elfogyasztott áruk és szolgáltatások költségét.^[101] Mivel az EKB szándéka, hogy a HICP megfelelően reprezentálja az euroövezeti háztartások fogyasztási szerkezetét, a Kormányzótanács lépéseket javasolt annak érdekében, hogy az euroövezetre vonatkozó HICP jobban tükrözze a lakhatási költségeket.

A lakhatást illetően két fő választási lehetőség van: lakóhely bérlése vagy ottlakás tulajdonosként. Miközben a bérleti díjakat mindig tartalmazta a HICP, a saját lakással (OOH) kapcsolatos költségeket nem tartalmazza. Így a Kormányzótanács igényelte az OOH-költségek felvételét a HICP‑be. Ugyanakkor ezek felvétele különféle technikai és elvi kihívásokkal jár, és a különböző uniós intézmények által betöltendő szerepekkel ugyancsak foglalkozni kell e folyamat részeként.

Az egyik kihívás, hogy a lakásnak kettős természete van: első ránézésre a lakásvásárlás egy eszközbe történő befektetésnek tekinthető. Ugyanakkor a vevők szándékai eltérőek lehetnek: használhatják a lakást kizárólag befektetési célokra (bérbeadásra) vagy elsősorban fogyasztásra (amikor tulajdonosként ott laknak). Mivel a tulajdonos-lakó is élvezi az előnyét, ha idővel a lakás értéke valamennyit emelkedik, a lakást befektetésre és fogyasztásra egyaránt használják. E jogalappal összhangban a HICP‑nek a befektetést nem tartalmazó fogyasztási kiadásra kellene fókuszálnia. Ugyanakkor technikai szempontból nehéz a fogyasztási részt elkülöníteni, amint azt az ügy kezelésének országonként jelentős eltérései mutatják.

Egy másik kihívás az OOH mérésére használt módszerrel kapcsolatos. Az EKB támogatja az úgynevezett nettó beszerzési megközelítést az OOH mérésére. Kizárólag ez a módszer illik a HICP mint vásárlóerő-mérőszám fogalmi keretébe, mivel a tulajdonos által elfoglalt lakást úgy kezeli, mint bármely más tartós fogyasztási cikket. Például az új autók árait a vásárlás idején építek be, jóllehet az autót az elkövetkező néhány évben fogják használni. A nettó beszerzési megközelítést már alkalmazzák az Eurostat által publikált negyedéves sajátlakás-árindexekhez (OOHPI-k). Az OOH-árindexek csak a háztartási szektornak szóló tranzakciókon alapulnak, ami megegyezik a HICP‑re vonatkozó szabállyal. Lakások háztartások közötti adásvételeit nem tartalmazza, ami azt jelenti, hogy az OOHPI-k főként az újonnan épített házakra és lakásokra összpontosítanak. Ezek gyakran külvárosokban találhatóak, olyan helyeken, ahol az árak alakulása eltérhet a lakásárak általános folyamataitól. A tranzakciókkal kapcsolatos kiadások (például közjegyzői díjak) és a tulajdonnal kapcsolatos kiadások (például lakással kapcsolatos biztosítás, karbantartás és jelentősebb javítás) szintén szerepelnek az OOHPI-kben. Az új lakások vásárlására való összpontosítás azt eredményezi, hogy havonta viszonylag kevés számú tranzakció vehető figyelembe. Ez kihívást jelenthet egy havi árindex számítása szempontjából, különösen kisebb országok esetén. Ráadásul az OOHPI-k negyedévesek, három hónap késéssel (miközben a HICP‑t a jelentéstételi hónap végén teszik közzé); jelenlegi formájukban nem felelnek meg a HICP‑be történő integrálás követelményeinek.

A stratégia felülvizsgálatának lefolytatásakor a Kormányzótanács megvizsgálta mindezen technikai problémákat és megoldásuk módjait, és úgy határozott, hogy egy ütemtervet javasol az OOH-nak a HICP‑be történő integrálását célozva a nettó beszerzési megközelítés alkalmazásával.^[102]

Az EKB ütemterve először egy EKB-n belüli analitikai index bevezetését javasolta, amely kombinálja a HICP‑t az OOHPI-kkel. Az Eurostatot ugyancsak felkérték, hogy 2023-ra adjon ki egy kísérleti negyedéves HICP‑t, amely tartalmazza az OOH-költségeket. Ezzel párhuzamosan elkezdődik majd a szükséges jogi munka, hogy lehetőleg 2026-ban rendelkezésre álljon egy hivatalos negyedéves index. A végső cél az OOH havi gyakorisággal és megfelelően időzítve történő beépítése a HICP‑be, maradéktalanul használhatóvá téve monetáris politikai célokra.

A Kormányzótanács azt is elhatározta, hogy az átmeneti időszak során a jelenlegi HICP marad a fő referenciaindex a monetáris politika számára.^[103] Mindazonáltal a negyedéves különálló OOH-árindex, valamint – amint rendelkezésre állnak – a HICP‑t és az OOH-t kombináló negyedéves indexek fontos kiegészítő szerepet fognak játszani a monetáris politikai döntések megalapozásában.

8 Az EKB kutatási tevékenységei

A kutatási tevékenységeket 2021-ben is a Covid19-járvány gazdasági következményei alakították. Az új fogyasztói várakozási felmérés igen hasznosnak bizonyult a magánháztartások helyzetének értékelésében. Ugyanakkor a rendes kutatási hálózatok továbbra is a menetrendjük szerint működtek. Egy új éghajlatváltozási kutatási klaszter alakult, miközben jelentős előrelépést ért el egy hálózat, amelynek feladata az árazás elemzése mikroadatok alapján (PRISMA). 2021 folyamán feléledtek a tudományos világgal való kapcsolatok, ugyanakkor a konferenciatevékenységeket némileg továbbra is visszafogta a pandémia, bár virtuális konferenciák részben helyettesítették a személyes részvétellel zajló eseményeket.

8.1 Új éghajlatváltozási kutatási klaszter

2021-ben fokozódott az éghajlatváltozás kutatása, összhangban az EKB kifejezett kívánságával, hogy jobban megértse az éghajlatváltozás monetáris politikai következményeit, valamint megerősödött elkötelezettségével, hogy hozzájáruljon az irányelvekhez az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén, figyelembe véve az éghajlatváltozással, valamint éghajlat-politikákkal kapcsolatos kockázatokat és hatásokat az EKB megbízatásának teljesítése érdekében. Nevezetesen, a KBER (Központi Bankok Európai Rendszere) éghajlatváltozási kutatási klasztere 2021 második felében kezdte meg működését. Ezen új kutatási klaszter célja a koordináció elősegítése uniós központi bankok és az EKB kutatói között havi kutatási webkonferenciák, információ- és tapasztalatcserék, valamint egy tervezett éves műhelytalálkozó révén. 2021-ben a kutatási klaszter társszervezője volt egy éghajlatváltozással foglalkozó ülésnek, amely a KBER kutatási klaszterei számára tartott éves műhelytalálkozó része volt. Jóllehet kezdetben a kutatás szélesebb távlatban foglalkozott az éghajlatváltozás közgazdaságtanával, a fókusz szűkülni fog a monetáris politikával szorosabban összefüggő témákra.^[109]

Az EKB-nál a kutatás egyik szála az éghajlatváltozásnak a monetáris politika végrehajtására ható következményeire összpontosít. Egy tanulmány például az EKB vállalati szektort érintő vásárlási programja (CSPP) környezeti következményeit elemezte.^[110] Úgy találja, hogy az EKB vállalatikötvény-portfóliója a karbonintenzív szektorok felé hajlik a szektor részvénytőkéinek piaci portfóliójához képest. Miközben az EKB portfóliója nagyban tükrözi a kötvénypiacok ágazati szerkezetét, az olyan karbonintenzív szektorok, mint a közművek és a magas szén-dioxid-kibocsátású gyártás, nagyobb mértékben támaszkodnak kötvényfinanszírozásra, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szektorok (lásd a 8.1 ábrát). A tanulmány hozzájárul az arról zajló vitához, hogy vajon az EKB-nak el kellene-e távolodnia a „piacsemlegesség” elvétől, ahol a vállalati portfóliójában levő eszközök összetétele tükrözi a kötvénypiacot, egy olyan megközelítés irányába, amelynek célja a reálgazdaság tükrözése, ezáltal újraegyensúlyozva vásárlásait a zöldebb szektorok cégeinek javára.

Egy másik kutatási terület a pénzügyi piacok és az éghajlatváltozás közötti kapcsolattal foglalkozik. Egy tanulmány kimutatta, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák szabadalmazott innovációja alacsonyabb az EU-ban, mint néhány más országban, és tagállamonként igen heterogén.^[111] Ezen eltérés nagy részét a K+F beruházások és általában a magvető tőke magyarázza. E megállapítások rámutatnak a kihívásokra, amelyekkel az EU szembesül az éghajlatváltozást mérséklő technológiák fejlesztésének támogatásában, tekintettel arra, hogy a teljes K+F kiadás elmarad a lisszaboni stratégiában szereplő ajánlásoktól. A tanulmány a kockázatitőke-piacokat, valamint a zöld technológiákba való K+F beruházásokat támogató fiskális és monetáris politikák mellett érvel.

8.1 ábra

Gazdasági szektorok részesedése az EKB vállalati szektort érintő vásárlási programjából

(szektorok részesedése a teljes volumenekből)

8.2 Egyéb kutatási hálózatok

2021-ban a monetáris politikai, makroprudenciális politikai és pénzügyi stabilitási kutatási munkacsoport befejezte munkáját. A kutatás számos elemzési megállapítást és szakpolitikai következtetést eredményezett a monetáris és makroprudenciális politikák közötti kapcsolatra vonatkozóan. Például a munkacsoport elemezte a gazdaság hitellel való ellátásának támogatása és a pénzügyi stabilitási kockázatok közötti átváltásokat. Miközben a rendszerszintű kockázatot korlátozó makroprudenciális politikák védenek a súlyos pénzügyi recesszióktól, negatív hatásuk lehet amiatt, hogy szűkebbre szabják a hitelek elérhetőségét a termelő gazdasági tevékenységek számára a gazdasági bővülés időszakaiban. Miközben kulcsfontosságúak a bankok közvetítői kapacitásának támogatásában, a monetáris politikai eszközöknek lehetnek nem szándékolt következményei is a bankok kockázatvállalásra ösztönzésének fokozásával.

Az eszközöknek a pénzügyi szektor ellenálló képessége erősítését szolgáló helyes kalibrálásakor ezeket az átváltásokat figyelembe kell venni, mivel a bankrendszer pénzügyi stabilitása kihat a monetáris politika transzmissziójára.

Az árazási mikroadat-elemzési hálózat (PRISMA) az egyes cégek és kiskereskedők ármegállapító magatartását tanulmányozza árakra vonatkozó mikroadatok felhasználásával. 2021-ben a hálózat megvizsgálta az infláció háztartások közötti heterogenitását, amely regionális meghatározásokból és a háztartások fogyasztói kosarainak különbségeiből adódik.

Egyik tanulmányuk az infláció háztartási jövedelmi csoportok közötti heterogenitásának szerepét vizsgálta. Markáns különbségeket talált az inflációs ráták között, amelyekkel az egyes háztartások szembesülnek, aminek oka nagyrészt a termékkategóriákon belüli idioszinkratikus termékválaszték. Az alacsony jövedelmű csoportba tartozó háztartások átlagosan némileg magasabb inflációval találkoztak az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor a különbségek kicsik, továbbá országonként és időben eltérőek. Egy másik tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a magas jövedelmű háztartások által észlelt inflációs ráták érzékenyebbek a monetáris politikára.

A háztartási pénzügyi és fogyasztási hálózat megkezdte az adatgyűjtést rendszeres felmérése 2021-es hullámához. A felmérésen alapuló kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az EKB eszközvásárlási programja lényegesen csökkentette a munkanélküliségi rátát a jövedelemeloszlás alsó részében. Más kutatás a háztartások heterogenitásának a monetáris politika transzmissziójára, a lakásvásárlási és jelzálogadósság felhalmozódására, valamint a lakástulajdonosok hitelfelvételi viselkedésére vonatkozó következményeit tanulmányozta.

A rendes kutatási hálózatok folytatták a kutatási törekvések összehangolását a KBER-en belül, és fenntartották a kapcsolatokat tudományos kutatókkal. Nevezetesen, három KBER kutatási klaszter („monetáris közgazdaságtan”, „nemzetközi makroökonómia, fiskális politika, munkagazdaságtan, versenyképesség és GMU-irányítás”, valamint „pénzügyi stabilitás, makroprudenciális szabályozás és mikroprudenciális felügyelet”) műhelytalálkozókat szervezett e területek legsürgetőbb ügyeiről, amelyek részben a pandémiával voltak összefüggésben. A kutatás rámutatott például arra, hogy a makroprudenciális pufferek felszabadítása támogatta a háztartásoknak történő hitelnyújtást. Egy másik klaszter-műhelytalálkozón a Covid19-járványnak a kereskedelemben és a munkaerőpiacokon jelentkező újraelosztási hatásokat érő középtávú következményeit tárgyalták.

8.3 Konferenciák és kiadványok

A tudományos világgal való kapcsolatokat valamennyire továbbra is korlátozta a járvány. Miközben a rendszeres konferenciák és konzultációk többsége online eseményként zajlott, a korábbi évekhez képest közülük sok kevésbé nagyszabású volt, ideértve az EKB központi banki fórumát, az EKB éves kutatási konferenciáját és az EKB monetáris politikai konferenciáját. E konferenciákon a Covid19 hosszabb távú következményeit és a szakpolitikai válaszok lehetőségeit tárgyalták meg, de szó volt a monetáris politikai transzmisszióval és pénzügyi piaci struktúrákkal kapcsolatos innovatív kutatásról is. Egyéb konferenciák között az EKB szervezte az első CEPR/EBRD/EKB szimpóziumot „éghajlatváltozás, pénzügy és zöld növekedés” témában, összehozva döntéshozókat és egyetemi oktatókat a közgazdaságtan és a klímatudomány területéről, míg az előrejelzési technikákról szóló 11. EKB konferencia az abnormális időkben történő előrejelzési módszereket tárgyalta.

2021-ben az EKB munkatársainak 126 írása jelent meg az EKB Working Paper Series (EKB-Füzetek) sorozatában. Ezenkívül inkább szakpolitikai irányultságú vagy módszertani tanulmányok kerültek kiadásra az EKB Occasional Paper Series (Műhelytanulmányok), Statistics Paper Series (Statisztikai tanulmányok) és Discussion Paper Series (Vitairatok) elnevezésű sorozataiban. Nevezetesen, a 2021-ben kiadott műhelytanulmányok közé tartozik az EKB stratégiája felülvizsgálatának munkafolyamataiból származó tanulmányok sorozata. Az EKB kutatási tevékenységei közül sok eredményezett publikációkat elismert tudományos folyóiratokban is, míg 14 cikket az EKB általánosabb közönséget célzó Kutatási közlönyében (Research Bulletin) jelentettek meg.

10. keretes írás
Fiskális támogatás a pandémia idején – bepillantás az EKB új fogyasztói várakozási felmérésébe

Személyes és gazdasági helyzetüktől függően a koronavírus-járványnak igen eltérő gazdasági és pénzügyi hatása volt a magán háztartásokra és fogyasztókra.^[112] Széles körben felismert tény, hogy a háztartások pénzügyitámogatás-szükséglete országonként, gazdasági szektoronként, a foglalkoztatás típusát és demográfiai jellemzőket (például családi helyzet, van-e az adott személynek gyermeke) tekintve változó volt.

A járvány hatásának sokfélesége drámai kihívást jelentett a fiskális támogatás célzott és hatékony csatornázása számára. Az euroövezeti nemzeti kormányok különböző formákban jelentős pénzügyi támogatást biztosítottak a háztartások részére. Az intézkedések a hagyományos társadalombiztosítási juttatásoktól (mint például automatikus stabilizátorok és meglévő szociális jóléti programok) időspecifikus, járvány miatti jövedelemtámogatásig (beleértve természetbeni támogatást, például meghosszabbított gyermekgondozást) terjedtek. Ezenkívül a kormányok közvetve is támogatták a háztartásokat cégeknek nyújtott olyan szubvenciókkal, mint a közvetlen foglalkoztatási támogatások, hitelgaranciák és -moratóriumok.

2021 folyamán az EKB új fogyasztói várakozási felmérése (CES) értékes információforrásnak bizonyult e szakpolitikai beavatkozások gazdasági hatásainak figyelemmel követésében. A hat legnagyobb euroövezeti ország (Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Hollandia) magán háztartásainak reprezentatív mintáin alapuló CES-interjúk az interneten keresztül készültek, havi gyakorisággal, így nemzetközileg összehasonlítható, megfelelően időzített adatokkal szolgáltak. Kísérleti szakaszában a felmérés 2020 januárjában indult, további fejlesztési fázisba lépett 2021 második felében, és a munka 2022-ben is folytatódik. Ebben a fázisban nagyobb mintát és további öt euroövezeti országra kiterjedő szélesebb országlefedést vezetnek be.

A) ábra

A pandémiával kapcsolatos állami támogatások típusai 2020-ban

(azon válaszadók százalékaránya, akik azt jelezték, hogy támogatást kaptak, típusonként)

A CES lehetővé tette az állami támogatás egyes háztartások közötti megoszlása mikéntjének, a rendelkezésre álló támogatások típusainak, valamint e fiskális beavatkozások háztartások általi érzékelésének felmérését. Rámutatott például, hogy a beavatkozások erősen célzottak voltak, és a leginkább rászoruló háztartásokat támogatták. Amint az A) ábra mutatja, az euroövezeti háztartások kevesebb, mint 30%-a jelezte, hogy valamilyen formában részesült állami támogatásban, míg a többi háztartás úgy válaszolt, hogy egyáltalán nem kapott támogatást. Továbbá a két legalacsonyabb jövedelmű ötödbe tartozó háztartások esetén jóval nagyobb volt azok aránya, akik kaptak támogatást.^[113] A legfontosabb támogatásfajta a kiesett foglalkoztatási keresetért való fizetés volt, amelyet a CES válaszadóinak mintegy 6%-a kapott.

Ezenkívül a CES arra kérte a háztartásokat, hogy saját pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban jelezzék, mit érzékelnek a fiskális támogató intézkedések megfelelő voltát illetően, függetlenül attól, hogy kaptak-e ilyen támogatást bármilyen formában. Az eredmények pozitív kapcsolatra utalnak az ilyen érzékelések és a háztartások fogyasztása között, amint például a B) ábra mutatja az üdülésvásárlásokra és nem tartós árukra fordított kiadásokra vonatkozóan. Valóban, az e CES‑adatokon alapuló kutatás azt is jelzi, hogy az ilyen észlelések fontos tényezőt jelenthetnek a fogyasztás stabilizálásában. A kormányzati beavatkozásokat helyesnek vélő háztartások hajlamosak többet költeni, különösen olyan jelentős tételekre, mint a társasutazások és autók, ami a jövedelmi kilátásokról, jövőbeli hitelhez jutásról és pénzügyi jólétről alkotott optimistább nézeteiket tükrözi.^[114] Ugyanakkor ez a minta megállapítható volt olyan háztartások esetén is, amelyek semmilyen állami támogatást nem kaptak, ami arra utal, hogy a fiskális beavatkozások szélesebb körű következményekkel járhatnak abban az értelemben, hogy minden háztartás viselkedését befolyásolják, nem csak a megcélzott vagy tényleges kedvezményezettekét.

B) ábra

A járvánnyal kapcsolatos állami támogatások érzékelt megfelelősége és a fogyasztás

(x tengely: átlagos érzékelt megfelelés 0-tól – „nagyon gyenge” – 10-ig – „nagyon jó” – terjedő tartománnyal; y tengely: a) panel: az elmúlt hónapban üdülést vásárolt válaszadók százalékarányai; b) panel: log nemtartóscikk-fogyasztás az elmúlt hónapban)

9 Jogi tevékenységek és feladatok

Ez a fejezet foglalkozik az Európai Unió Bíróságának az EKB-ra vonatkozó illetékességével, tájékoztat az EKB véleményeiről és az azon kötelezettségnek való meg nem felelés eseteiről, hogy ki kell kérni az EKB véleményét a hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetekről, továbbá beszámol a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmának való megfelelés EKB általi figyelemmel követéséről.

9.1 Az Európai Unió Bíróságának az EKB-ra vonatkozó illetékessége

2021. november 30-án a nagytanácsban ülésező Bíróság első alkalommal értelmezte az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyvet a tagállamok nemzeti központi bankjainak (NKB-k) elnökeivel kapcsolatban. Az előzetes döntéshozatalra utalás a Latvijas Banka korábbi elnöke ellen korrupció és pénzmosás bűncselekmények miatt indított büntetőeljárással összefüggésben (C-3/20. sz. ügy) történt. Ez az ítélet több szempontból fontos. Először is a Bíróság tisztázta, hogy – hasonlóan az Unió tisztviselőihez és egyéb alkalmazottaihoz – az NKB elnökei bírósági eljárás alóli mentességet élveznek olyan cselekmények esetén, amelyeket az EKB szervének tagjaként fennálló hivatalos minőségükben hajtanak végre. A Bíróság ismételten leszögezte, hogy egy NKB elnökének helyzetét olyan funkcionális megkettőződés jellemzi, amely hibrid jogállást eredményez – nemzeti hatóságként és az EKB szervének tagjaként (lásd még: C-202/18. sz. és C-238/18. sz. egyesített ügyek, Rimšēvičs és EKB kontra Lett Köztársaság). Másodszor, a bírósági eljárás alóli mentesség nem korlátozódik a bírósági eljárásokra, hanem beletartozhatnak a nyomozások is. Harmadszor, amennyiben a nemzeti hatóság a nyomozás bármely szakaszában úgy találja, hogy a kérdéses vizsgálatot az NKB elnöke is elvégezhette volna hivatalos minőségében az EKB szervének tagjaként, akkor köteles konzultálni az EKB-val. Ha az EKB úgy ítéli meg, hogy a cselekményekre valóban a fenti minőségben került sor, a nemzeti hatóság köteles kérni az EKB-tól az NKB elnöke mentelmi jogának felfüggesztését. Ekkor egyedül az EKB állapítja meg, hogy az ilyen felfüggesztés ellentétes-e az Unió érdekeivel. Negyedszer, a csalás, a korrupció és a pénzmosás cselekményei az EKB valamely szerve egy tagja kötelezettségeinek határain kívül esnek. Ötödször, egy mentességgel védett NKB-elnök elleni nyomozások során szerzett bizonyíték felhasználható ugyanezen elnök elleni büntetőeljárásban a mentesség által nem fedett eseményekkel kapcsolatban vagy más személyek ellen. Végül, visszaélésszerű nyomozások vagy olyan cselekményekre vonatkozó büntetőeljárások, amelyekre a mentesség nem terjed ki, ellentétesek a lojális együttműködés elvével.

2021. május 6-án a Bíróság másodfokon ítéletet hirdetett olyan megállapítás megsemmisítése iránti kereset elfogadhatóságát illetően, hogy egy hitelintézet fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik (FOLTF) a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint (C-551/19. P. és C-552/19. P. sz. egyesített ügyek, ABLV Bank AS és társai kontra EKB). Az FOLTF-értékelés egy lépés az e rendelet 18. cikke által előirányzott szanálási eljárásban, amely szerint egy szanálási program elfogadásához a következő három feltételnek együttesen kell teljesülnie: (i) a hitelintézet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, (ii) ésszerűen nem várható, hogy bármilyen alternatív intézkedés ésszerű időn belül megelőzi az intézet csődjét, valamint (iii) a szanálási intézkedésre közérdekből van szükség. Az első feltételt értékelheti az EKB vagy az Egységes Szanálási Testület (ESZT), míg a második és harmadik feltétel értékelését az ESZT végzi.

A Bíróság megerősítette a Törvényszéknek a T-281/18. sz. és T-283/18. sz. ügyekre vonatkozó végzéseiben szereplő következtetését, hogy elfogadhatatlanok a megsemmisítés iránti keresetek az EKB azon értékelésével szemben, hogy egy hitelintézet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik. A Bíróság támogatta az EKB érveit, és megjegyezte, hogy az FOLTF-értékelések előkészítő intézkedések egy szanálási eljárásban. Nincs olyan kötelező joghatásuk, amely képes lenne határozott változást hozni egy hitelintézet jogi helyzetébe. A Bíróság szerint a szanálási eljárást „összetett közigazgatási eljárásnak kell tekinteni, amely több hatóság bevonásával jár, és amelynek kizárólag az ESZT hatáskörének gyakorlásából eredő végső eredménye képezheti bírósági felülvizsgálat tárgyát” uniós bíróságok előtt. Így az EKB FOLTF-értékelése nem tárgya külön bírósági felülvizsgálatnak, de tárgya lehet esetleges felülvizsgálatnak az ESZT-nek a 806/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti eljárás lezárására vonatkozó döntése elleni bírósági eljárással összefüggésben.

9.2 EKB-vélemények és a meg nem felelés esetei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikk (4) bekezdése és 282. cikk (5) bekezdése előírja az EKB-val történő konzultációt az EKB hatáskörébe tartozó bármely európai uniós vagy nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban. Az EKB minden véleményét közzéteszik az EUR-Lex honlapján. Az EKB európai uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentetik. 2021-ben az EKB nyolc véleményt fogadott el a hatáskörébe tartozó javasolt uniós jogi aktusokról és 32 véleményt nemzeti jogszabálytervezetek kapcsán.

A nemzeti jogszabályokkal kapcsolatosan az EKB-ve történő jogszabálytervezetekről folytatott konzultációs kötelezettség^[115] be nem tartását három esetben regisztrálták. Az első eset a litván munka törvénykönyvének módosítását érintette, amely megköveteli, hogy a javadalmazást és foglalkoztatással kapcsolatos más fizetéseket az alkalmazott által meghatározott bankszámlára fizessék. Az EKB korábbi véleményeivel összhangban, ahol az arányossági követelmény teljesítését kérték, ez az eset egyértelműnek és fontosnak minősült lehetséges korlátozó hatása miatt, amelyet – többek között – a fizetési eszközökre fejthet ki Litvániában. A második eset a személyi jövedelemadóról szóló lengyel törvény módosításával volt kapcsolatos, amely – többek között – bizonyos korlátozásokat vezetett be a készpénzfizetésekre vonatkozóan fogyasztók és vállalkozások számára. Az EKB korábbi véleményeivel összhangban, ez az eset egyértelműnek és fontosnak minősült lehetséges korlátozó hatása miatt, amelyet – többek között – a fizetési eszközökre fejthet ki Lengyelország. A harmadik eset egy adócsalás megelőzését és az adócsalás elleni harcot célzó intézkedésekről szóló spanyol jogszabályt érintett, amely 1000 eurós limitet vezetett be spanyolországi adóügyi illetékességgel rendelkező nem szakmai vagy üzleti minőségben eljáró természetes személyektől foglalkozási vagy üzleti minőségben eljáró felek részére teljesített készpénzfizetésekre. Az EKB korábbi véleményeivel összhangban, ez az eset egyértelműnek és fontosnak minősült a spanyolországi készpénzfizetési rendszerre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatása miatt.

Az EKB hét véleményt fogadott el innovációkat érintő uniós javaslatokra vonatkozóan a digitális pénzügyek, a zöld finanszírozás és a mesterséges intelligencia (AI) területén. Ezek az alábbiakra vonatkoztak: kriptoeszközök szabályozása; kiberbiztonság és digitális működési reziliencia a pénzügyi szektor számára; kísérleti rendszer megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák részére; fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás és zöldkötvények; valamint AI-rendszerek hitelintézetek általi biztosítása és használata. E vélemények sokféle észrevétellel szolgáltak ezen innovációknak a monetáris politikára, piaci infrastruktúrákra és pénzforgalomra, hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi stabilitásra ható következményeit illetően. Ezenkívül az EKB elfogadott egy óvatosságra intő véleményt egy uniós javaslattal szemben, amely az EKB által kiadott euro deviza referencia-kamatlábak alkalmazását követeli meg valutaátszámítási szolgáltatásokban.

Az EKB számos véleményt fogadott el valutaügyekre és fizetési eszközökre vonatkozóan, ideértve eurobankjegyek és -érmék kibocsátását és forgalmát Lettországban; a készpénzfizetések elfogadási kötelezettségét Dániában és Lengyelországban; az eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelmét Írországban; valamint az eurocentben történő fizetésekre vonatkozó kerekítési szabályokat Szlovákiában.

Az EKB nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó különféle véleményeket fogadott el fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek olaszországi, lettországi, litvániai és magyarországi szabályozását és felvigyázását illetően.

Az EKB sok véleményt fogadott el nemzeti központi bankokat (NKB-k) érintő nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozóan, ideértve az alábbiakat: a Banco de España új feladatai hitelintézetek fedezettkötvény-kibocsátásainak és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőknek az egységes eurofizetési térség (SEPA) követelményeinek való megfelelése felügyeletével kapcsolatban; a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) alapokmányának megfelelése a központi banki függetlenség követelményeinek; a Latvijas Banka lényeges reformja, irányítási szerkezetének korszerűsítésével és előre rendelkezve a felügyeleti és szanálási funkciók központi bankba integrálásáról; az Eesti Pank felelőssége az észt pénzügyi felügyeleti hatóságért (Finantsinspektsioon); annak szükségessége, hogy az NKB-kat a monetáris finanszírozás tilalmával összhangban díjazzák az olyan állami feladatok ellátásáért, mint a Ciprusi Központi Bank nemzetvédelmi felkészültséggel kapcsolatos új feladata, a Central Bank of Ireland érmékkel kapcsolatos feladatai, valamint az Oesterreichische Nationalbank faladatai az osztrák költségvetési tanácsadó testületet (Fiskalrat) illetően; a Magyar Nemzeti Bank környezeti fenntarthatósági mandátumának meghatározása; a magyar hatóságok ösztönzése, hogy ne osszák a Magyar Nemzeti Bankra energiahatékonysági hitelek közvetlenül fogyasztók számára történő nyújtásának feladatát; a Narodowy Bank Polski által a lengyel bankgarancia-alapnak biztosított hitelezés megfelelése a monetáris finanszírozás tilalmának; a Narodowy Bank Polski hitelnyújtási műveletei jogbiztonságának javítása; a Ciprusi Központi Bank új polgári vészhelyzeti tervezési feladatainak megfelelése a Szerződés követelményeinek; a Banca d’Italia és az Oesterreichische Nationalbank Olaszország és Ausztria IMF-fel kapcsolatos programokban való részvételéhez biztosított hozzájárulásainak megfelelése a monetáris finanszírozás tilalmának; a Banka Slovenije számára javasolt feladat, hogy felügyelje hitelintézetek megfelelését a svájci frank hitelek átalakításának; a Ciprusi Központi Bank részvétele a ciprusi kormánynak a Covid19-járvány idején a hitelintézetek részére nyújtott garanciarendszere megfigyelésében; az információszabadságra vonatkozó követelmények hatása az Oesterreichische Nationalbankra; valamint a Narodowy Bank Polski kötelező tartalékképzési követelményei.

Az EKB számos véleményt fogadott el olyan statisztikai ügyeket érintő nemzeti jogszabálytervezetekről, mint németországi multinacionális vállalatcsoportoktól származó adatok; egy nemzeti üzleti azonosító szám bevezetése vállalkozások számára és alapvető vállalkozási adatok nyilvántartása Németországban; határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése Ausztriában; statisztikák lettországi gyűjtése; továbbá hitelekkel kapcsolatos belgiumi adatszolgáltatás.

Az EKB számos véleményt fogadott el hitelintézetek prudenciális felügyeletét érintő nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve a következőket: az információszabadságra vonatkozó követelmények hatása Ausztriában; közpénzek bizalmas felügyeleti információk védelmére történő portugáliai felhasználásával járó szerződésekre vonatkozó átláthatóságot biztosító keretrendszer hatása; görög hitelintézetek halasztott adókövetelései; észt hitelintézetek alapítása 1–5 millió € indulótőkével; az észt pénzügyi felügyeleti hatóság egy állami ellenőrzésének megfelelése a bankfelügyeletre jellemző függetlenségnek; fedezett kötvények finn és spanyol hitelintézetek általi kibocsátásának engedélyezése; az észt pénzügyi felügyeleti hatóság vagy az EKB határidői, hogy elvégezzék észt hitelintézetek vezető testülete tagjai és kiemelten fontos feladatkört betöltő személyei alkalmasságának értékelését; német hitelintézetek által kötött kiszervezési megállapodások felügyelete; szlovén hitelintézetek banki működési engedélyének visszavonására vonatkozó eljárás kezdeményezése új jogalapjainak bevezetése, valamint a pozíciólezáró nettósítás lett jogszabályokon alapuló hitelintézetek kockázatcsökkentéseként való elismerése.

Az EKB nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó számos véleményt fogadott el a pénzügyi stabilitást illetően, ideértve a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap részvételét görög hitelintézetek tőkeemelésében az elővigyázatossági feltőkésítést vagy szanálásokat kivéve; a Latvijas Banka makroprudenciális felhatalmazását és eszköztárát; a svájci frank hitelek szerkezetátalakítását Szlovéniában; magyar hitelek lejárati eltéréseinek szabályozását; valamint lettországi pozíciólezáró nettósítási megállapodások végrehajthatóságát.

9.3 A monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 271. cikke (d) pontja értelmében az EKB feladata annak figyelemmel kísérése, hogy az EU nemzeti központi bankjai (NKB-i) megfelelnek-e a Szerződés 123. és 124. cikkében, valamint a 3603/93/EK és a 3604/93/EK tanácsi rendeletekben foglalt tiltásoknak. A 123. cikk megtiltja az EKB-nak és az NKB-knak, hogy folyószámlahiteleket vagy bármilyen más hitelt nyújtsanak kormányoknak és az EU intézményeinek vagy testületeinek, valamint, hogy az elsődleges piacon ezen intézmények által kibocsátott adósságinstrumentumokat vásároljanak. A 124. cikk megtilt minden olyan, nem prudenciális megfontoláson alapuló intézkedést, amely kormányok, valamint az EU intézményeinek és testületeinek pénzintézetekhez való kiváltságos hozzáférését biztosítja. Az EKB Kormányzótanácsával párhuzamosan az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok betartják-e a fenti rendelkezéseket.

Az EKB ugyancsak figyelemmel kíséri az EU központi bankjainak olyan másodlagos piacon történő adósságinstrumentum-vásárlásait, amely instrumentumokat a belföldi állami szektor, más tagállamok állami szektora, valamint az EU intézményei és testületei bocsátottak ki. A 3603/93/EK tanácsi rendelet vonatkozó részei szerint az állami szektor adósságinstrumentumainak másodlagos piacon történő megvásárlását tilos a Szerződés 123. cikke céljának kijátszására használni. Az ilyen vásárlások nem válhatnak az állami szektor közvetett monetáris finanszírozásának formájává.

A 2021-re vonatkozóan az EKB által lefolytatott ellenőrzés igazolta, hogy a Szerződés 123. és 124. cikkében foglaltakat általában tiszteletben tartották.

Az EKB továbbra is figyelemmel követi a Magyar Nemzeti Bank részvételét a Budapesti Értéktőzsdében, mivel a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonának Magyar Nemzeti Bank által 2015-ben történt megvásárlása még mindig úgy tekinthető, hogy monetáris finanszírozási aggodalmakra ad alkalmat.

Az Irish Bank Resolution Corporation-nel kapcsolatos eszközök Central Bank of Ireland általi csökkentése hosszú lejáratú változó kamatozású kötvények értékesítése révén 2021-ben egy lépés ezen eszközök szükséges teljes értékesítésének irányában. Az eladások megfelelő ütemben történő folytatása tovább mérsékelné a tartós és súlyos monetáris finanszírozási aggodalmakat.

A közszektor IMF-fel szembeni kötelezettségeinek NKB-k általi finanszírozása nem számít monetáris finanszírozásnak, amennyiben olyan külföldi követeléseket eredményez, amelyek a tartalékeszközök minden jellemzőjével bírnak. Ugyanakkor a számos NKB által súlyosan eladósodott szegény országoknak adósságkönnyítés céljára az IMF-en keresztül nyújtott pénzügyi adományok nem eredményeznek külföldi követeléseket. Ezért az NKB-k IMF kezdeményezéseihez való pénzügyi hozzájárulásainak ez a formája nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával, és korrekciós intézkedéseket indokol.

10 Az EKB európai uniós és nemzetközi környezetben

Az EKB 2021-ben is szoros párbeszédet folytatott európai és nemzetközi partnereivel. Az EKB kapcsolata az Európai Parlamenttel az EKB elszámoltathatósági keretrendszerének sarokköve. Rendszeres meghallgatások, levélváltások, valamint a stratégia felülvizsgálatával és a digitális euróval összefüggő külön találkozók révén az év folyamán az EKB szorosan együttműködött az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságával (ECON). Európán kívül az EKB ugyancsak konstruktív párbeszédet folytatott a G20 pénzügyminisztériumaival és központi bankjaival, valamint jegybanki vonatkozású tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), különös figyelemmel a Covid19-járványból való globális kilábalást elősegítő szakpolitikai válaszokra. Az EKB ugyancsak hozzátette szakvéleményét és szempontjait uniós vagy euroövezeti országok által nemzetközi fórumokon felvett közös álláspontokhoz. A különleges lehívási jogok IMF általi új általános elosztása a globális gazdaságot támogató döntő esemény volt, és az eurorendszer szerepet játszott annak biztosításában, hogy a különleges lehívási jogok átváltásainak önkéntes piaca jól működött.

10.1 Az EKB elszámoltathatósága

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) az EKB számára biztosított függetlenség lehetővé teszi, hogy az EKB politikai beavatkozástól mentesen törekedjen árstabilitási megbízatásának teljesítésére. Az arányos mértékű elszámoltathatóság e függetlenség szükséges velejárója, és a Szerződés úgy rendelkezik, hogy az EKB elsősorban az Európai Parlamentnek mint az EU polgárai választott képviselőiből álló testületnek tartozik felelősséggel. Az EKB Európai Parlamenttel szembeni elszámoltathatósági kötelezettségeinek hatékony teljesítése az EKB kötelessége volt, és az is marad. Az Európai Parlamenttel létrejött kétirányú párbeszéd lehetővé teszi az EKB számára, hogy magyarázattal szolgáljon tevékenységeiről az EU polgárainak képviselői részére, és meghallgassa az őket foglalkoztató kérdéseket. Az EKB elszámoltathatósági gyakorlatai rugalmas módon alakultak az EUMSZ 284. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően. Ezeket kiegészítik az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálatok.

2021-ben az EKB elnöke az ECON Bizottság négy rendszeres meghallgatásán volt jelen, és februárban részt vett az EKB 2019-es Éves jelentéséről szóló plenáris vitában. Az alelnök 2021 áprilisában mutatta be az EKB 2020-as Éves jelentését az ECON-nak. Az EKB közzétette visszajelzését a 2019. évi Éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről. Ezenkívül az EKB az európai parlamenti képviselők 46 írásbeli kérdésére válaszolt 2021-ben.

E rendszeres kapcsolatokon túlmenően az EKB szorosan együttműködött az ECON Bizottsággal is a stratégia felülvizsgálatával, valamint a digitális euróval kapcsolatban (lásd a 11. keretes írást). Az ECON Bizottság tagjainak delegációja februárban részt vett az EKB-nál tett éves látogatáson, amelyre 2021-ben virtuális formában került sor. Ezenkívül májusban az EKB szervezett egy másik virtuális látogatást (meghallgatási gyakorlata részeként) a stratégia felülvizsgálata, valamint a digitális euro tárgyában az EKB elnökével, továbbá Lane úr és Panetta úr igazgatósági tagokkal. A stratégia felülvizsgálata eredményének július 8-i közlését követően az EKB szervezett egy találkozót az ECON Bizottsággal is, hogy ismertesse az új monetáris politikai stratégiát, és válaszoljon az ECON Bizottság tagjainak kérdéseire.

A legfrissebb Eurobarometer felmérések szerint az euroövezetben a megkérdezettek 79%-a támogatja az eurót, és 47%-uk hajlamos bízni az EKB-ban.^[116] Ez mindkét mutató esetén emelkedést jelent a járvány előtti (2019 ősz) szintekhez képest, és kedvezőnek mondható korábbi válságidőszakokhoz viszonyítva. E javulások azt jelzik, hogy a polgárok elismerik az EKB által a pandémiás válságra reagálva és a polgárokkal való kommunikáció gyakorlatának javítása érdekében végzett munkát. Az EKB továbbra is arra törekszik, hogy konstruktív párbeszédet folytasson az Európai Parlamenttel és a polgárokkal, hogy magyarázatot adjon döntéseire és meghallgassa aggodalmaikat.

10.2 Nemzetközi kapcsolatok

G20

A G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei több alkalommal megismételték, hogy – amíg szükséges – továbbra is felhasználnak minden rendelkezésre álló eszközt a Covid19-járványra való reagálás érdekében. Előre tekintve a G20 rámutatott a fokozottan célzott támogatás szükségességére, amely egy befogadó, digitális, zöld és fenntartható fellendülésre irányul, és jóváhagyott egy több éves önkéntes ütemtervet a fenntartható finanszírozás érdekében. Egyéb pénzügyi szektorbeli problémákat illetően a G20 megkezdte a határokon átnyúló fizetések elősegítését célzó ütemterv végrehajtását, továbbá megbeszéléseket tartott központi banki digitális fizetőeszközök és globális stabil kriptopénzek ügyében. Ezenkívül a G20 megjegyezte, hogy szükség van a nem banki pénzügyi közvetítő szektor (ideértve a pénzpiaci alapokat) ellenálló képességének megerősítésére, és helybenhagyta a Pénzügyi Stabilitási Tanács vonatkozó munkaprogramjait. Ezen túlmenően a G20 támogatta a nemzetközi adózási reformról szóló döntő fontosságú megállapodást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél. A sebezhető országoknak nyújtott támogatással kapcsolatban a G20 azon dolgozott, hogy kezelje az adósság miatti sebezhetőségeket az adósságkezelésnek az adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezésen túlmutató közös keretével.

Az IMF-fel és a nemzetközi pénzügyi struktúrával kapcsolatos irányelvi kérdések

Az IMF továbbra is a nemzetközi közösség pandémiára adott válaszának központi eleme volt, és 2020 márciusától teljes hitelezési támogatását csaknem a tagsága felének nyújtotta, különösen az alacsony jövedelmű országoknak. A hitelezés mértéke ellenére az IMF forrásai továbbra is elegendőek voltak, ugyanakkor állandó megfigyelés alatt álltak. 2021 nyarán a globális gazdaság számára döntő esemény volt a különleges lehívási jogok (SDR-ek) IMF általi historikus mértékű általános elosztása (lásd a 12. keretes írást). Ezenkívül a 2021-es éves üléseken széles egyetértést értek el, hogy törekszenek az SDR-ek önkéntes csatornázására az erős külső pozíciókkal bíró tagoktól az alacsony jövedelmű országok és sebezhető közepes jövedelmű országok számára az IMF által kezelt, a közeljövőben kidolgozandó és létrehozandó új reziliencia és fenntarthatósági alap (RST) révén is. Ahhoz, hogy a KBER központi bankjai SDR-t hitelezzenek az RST-nek, biztosítani szükséges ezen SDR-ek tartalékeszköz jellegét, ami elegendő likviditásra és jegybanki követelések alacsony hitelkockázatára utal.

Tekintettel a járvány sok ország adóssághelyzetére gyakorolt hatására, az IMF folytatta az adóssággal kapcsolatos munkaprogramját. A KBER Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága munkacsoportjának az IMF államadósság-átütemezésben játszott szerepéről szóló jelentésében szereplő ajánlásgyűjtemény értékes hozzájárulást jelentett az IMF adóssággal kapcsolatos irányelveinek, különösen a hátralékosoknak való hitelezés elveinek felülvizsgálatához.

Ahogy az országok magukhoz térnek a válságból, nőni fog az IMF-felügyelet fontossága, mivel az országok tanácsadásra várnak egy zöld, befogadó és digitális fellendülés felé való elmozdulást illetően. Ezért az IMF 2021 májusában befejezte az átfogó felügyeleti felülvizsgálatot és a pénzügyiszektor-értékelési program felülvizsgálatát. Továbbá kidolgozott egy stratégiát az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai kihívásokról szóló munkához. 2022-ben az IMF be fogja fejezni 2012-es, a tőkeáramlások liberalizálásáról és kezeléséről szóló intézményi véleményének felülvizsgálatát (amely meghatározott körülmények között figyelembe veszi tőkeáramlás-kezelési intézkedések alkalmazását).

11 Jó irányítás, valamint nagyobb társadalmi és környezeti fenntarthatóság az EKB-nál

2021-ben az EKB elkötelezte magát, hogy holisztikusabb módon kezd beszámolni a belső és külső érintettek számára fontos környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) fenntarthatósági témákról. Ezért megkezdődött az EKB meglévő környezeti beszámolási keretének bővítése, hogy irányítási, valamint társadalmi és munkavállalói ügyekre is kiterjedjen, figyelembe véve a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv^[127] követelményeit. E fejezet összefoglalja az EKB hozzáállását e témákhoz, amelyeket egy lényegességértékelési gyakorlat során határoztak meg. E gyakorlat kulcsfontosságú volt mind a beszámolás tartalmának, mind az EKB üzleti stratégiája közelgő felülvizsgálata megalapozásának szempontjából azzal a céllal, hogy a szervezet irányításába még inkább integrálják a fenntarthatóságot.

11.1 A fenntarthatóság kezelése, valamint a kapcsolódó hatások és kockázatok

2021-ben az EKB a legfontosabb fenntarthatósági témáit egy lényegességértékelési gyakorlat révén határozta meg, amelyet a szervezet releváns területeit összegyűjtő belső munkacsoport koordinált. Az értékelés első részében a fenntarthatósági témákat a meglévő fenntarthatósági iránymutatások, szabványok és referenciamutatók, valamint az EKB környezetének és az érintettek elvárásainak elemzése alapján választották ki. Az értékelés második része együttjárt belső és külső partnerekkel – így a nemzeti központi bankok (NKB-k), európai intézmények, valamint az EKB néhány legfontosabb külső szolgáltatója képviselőivel – való aktív kapcsolattartással.

A témák relevanciájának (azaz lényegességének) értékelése azon belső és külső szempontok figyelembe vételével történt, hogy a fenntarthatósági kérdések miként befolyásolják a szervezetet, továbbá figyelembe vették a szervezet hatását a társadalomra és a környezetre. Ezt követően a beazonosított lényeges témákat bemutatták az Igazgatóságnak, és felhasználták azokat az Éves jelentés legfontosabb beszámolási témáinak meghatározásához (lásd a 11.1 ábrát).

11.1 ábra

Az EKB lényeges fenntarthatósági témái

Működésikockázat-kezelése irányításának részeként az EKB fenntarthatósági kockázatokkal is foglalkozik. Amint azt az éves beszámoló kockázatkezelési fejezete részletesebben leírja, a működési kockázat kezelése az EKB irányítási szerkezetének szerves része.^[128] Az EKB olyan igazgatási eljárásokat vezetett be, amelyek elősegítik minden működési kockázat eredményes kezelését, ideértve bármely ESG kockázatot és lehetőséget.

A gyakorlatban az ESG-kockázatokat és lehetőségeket – többek között – az éves kockázat- és rezilienciaaktualizálási gyakorlatokkal összefüggésben veszik figyelembe. Tükröződnek a kialakuló trendek környezeti vizsgálatában, amely hozzájárul a felső vezetéssel folytatott megbeszélésekhez. Ugyancsak figyelembe veszik őket, amikor üzleti területek működési kockázatokat, zavarokat és ellenőrzéseket azonosítanak, értékelnek, azokra reagálnak, azokat jelentik és figyelemmel követik – vagy az éves gyakorlatok részeként vagy eseti alapon az év folyamán, a napi ügyvitel részeként.

11.2 Az etika és a feddhetetlenség erősítése

Az EKB olyan új kezdeményezéseket dolgozott ki, mint az „Etikai tudatossági hét” vagy az „Etikai nyílt nap” az újonnan érkezettek számára, továbbá speciális képzéseket, hogy eredményesebben és fenntarthatóbb módon vezessék be a munkatársakat az etikai szabályokba, továbbá minden újonnan felvett munkatárs számára kötelező egy etikai távoktatási tanfolyam elvégzése. E kezdeményezések tovább erősítik a meglévő etikai keretrendszert minden munkatárs számára, és ez az alapja az EKB feddhetetlenség, jó szervezetirányítás és a legmagasabb etikai normák támogatása iránti elkötelezettségének. Az EKB munkatársai tudomással bírnak a meglévő keretrendszerről, és használják azt: 2021-ben a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda, amely azért felel, hogy figyelemmel kövesse az etikai és irányítási szabályok EKB általi betartását, témák széles körében több mint 2000 megkeresésre válaszolt, amelyek csaknem egyenlő arányban oszlottak meg központi banki és bankfelügyeleti dolgozók között. A megkeresések csaknem 60%-a a munkatársak magán pénzügyi tranzakcióira vonatkozott, ezt követték a külső tevékenységekkel és a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásokkal kapcsolatos megkeresések (lásd a 11.1 ábrát). A jogkövetési ellenőrzések – amelyek egy külső könyvvizsgáló cég támogatásával zajlottak – igazolták, hogy az EKB munkatársai és a magas szintű testületek EKB által delegált tagjai teljes mértékben betartották a magán pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokat.

11.1 ábra

Az EKB munkatársaitól 2021-ben érkezett tanácskérések áttekintése

(megkeresések száma)

2021 volt a visszaélés-bejelentési eszköz működésének első teljes éve. Ez egy 2020 októbere óta működő online digitális bejelentési eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a munkatársak bejelentsék a szakmai kötelezettségek állítólagos megszegéseit. Az év során névtelen és névvel ellátott bejelentéseket is adtak be (a visszaélés-bejelentési eszközön és más csatornákon keresztül egyaránt), lefedve témák széles választékát, a munkahelyi méltóságtól a csalásig és hűtlen kezelésig. Minden bejelentést előzetes értékelésnek vetnek alá, amely alapján további intézkedésre kerülhet sor. A magas beosztású EKB-tisztségviselőkre vonatkozóan az EKB Etikai Bizottsága folytatta a tanácsadást az egységes magatartási kódex végrehajtásáról, és az EKB honlapjain való közzétételt megelőzően felülvizsgálta az Igazgatóság, a Kormányzótanács és a Felügyeleti Testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait. Továbbá, 2021-ben az Etikai Bizottság megnövekedett számú véleményt adott ki, amelyek többsége személyes minőségben vállalt tevékenységekre és munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozott.^[129]

A rendszeres felülvizsgálat eredményeként az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szintjén a Kormányzótanács új etikai iránymutatásokat^[130] fogadott el, amelyek megerősített feddhetetlenségi normákat állapítanak meg minden euroövezeti központi bank és illetékes nemzeti hatóság számára. Az összeférhetetlenségek eredményesebb kezelése érdekében az iránymutatások megerősítik a munkaviszony előtti és utáni időszakot érintő rendelkezéseket, valamint a magán pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokat. Az eurorendszer központi bankjainak és illetékes nemzeti hatóságainak (INH) 18 hónapon belül kell teljesíteniük az új követelményeket.

Ezt a felülvizsgálatot az etikai és megfelelési vezetők munkacsoportja végezte; ez egy fórum, amelyet 2021-ben etikai és megfelelési konferenciává alakítottak. A Kormányzótanács úgy vélte, hogy ez jobban tükrözi majd a csoport teljesítményét, a tényt, hogy lefedi a teljes eurorendszert és az SSM-et, valamint általában az etikai és megfelelési ügyek növekvő fontosságát.

Nemzetközi szinten az EKB abban a megtiszteltetésben részesült, hogy házigazdája lehetett a Multilaterális Szervezetek Etikai Hálózata (ENMO) 13. éves ülésének, amelyet az EKB elnöke nyitott meg, és amely több mint 40 multilaterális kormányközi intézmény rangidős etikai tisztségviselőjét hozta össze, hogy a legjobb gyakorlatokról, aktuális etikai ügyekről és a felmerülő kihívásokról tárgyaljanak.

11.3 Az átláthatóság fokozása és kapcsolat a nagyközönséggel

2021-ben a monetáris politikai kommunikációban alkalmazott innovációi révén az EKB jelentős lépéseket tett, hogy a szélesebb közönség jobban megértse (lásd a 3. keretes írást). Ugyanakkor az EKB továbbra is lehetőségekké alakította a pandémia miatti kihívásokat, új módokat kigondolva a különféle közönségek elérésére. Továbbra is fenntartotta a dokumentumok elérhetősége melletti elkötelezettségét, ami átláthatóságának és elszámoltathatóságának alapvető alkotórésze, és befektetett a polgárokkal való kapcsolattartásba az EKB szerepe és a döntései mögötti érvek jobb megértésének elősegítése érdekében.

Kapcsolattartás a járvány idején: a szélesebb közönséggel való online kommunikáció erősítése

Online jelenlétének fokozása, valamint a szélesebb közönség általi jobb megértése érdekében 2021-ben az EKB a honlapjai nagyfokú újratervezésére vállalkozott. Most mind az EKB honlapjának, mind a bankfelügyeleti honlapnak friss külseje van, modernizált elrendezéssel és fejlesztett navigációval, akár mobil eszközök számára is. Ez az új kivitel modern digitális tervezési megközelítéseket követ, sokatmondó képi megjelenítésekre, jobb olvashatóságra, továbbá az EKB és az EKB bankfelügyelete munkája bemutatásának tetszetős módjára összpontosítva. A honlapok terjedelmes részei (különösen a különböző témák gyűjtőlapjai) elérhetőek az EU 24 hivatalos nyelvén. Különösen e gyűjtőlapok forgalma több mint megkétszereződött, miután az EKB honlapjain bevezették az új megjelenést és érzést.

Az olyan modern kommunikációs formátumok, mint az EKB-blog és az EKB-podcast továbbra is vonzó és sikeres eszközök voltak a döntéshozók szempontjaiba történő betekintéshez olyan kulcsfontosságú témákban, mint az EKB legutóbbi döntései, a digitális euro vagy a központi bankok szerepe az éghajlatváltozással való küzdelemben. Különösen a fiatalabb közönséget vonzva nőtt az EKB-podcastot követők száma. Az epizódok témák széles körét fedték le, ideértve az inflációt, állatokkal kapcsolatos hasonlatok használatát központi banki értekezésben, nők vezetői szerepét és a nemek közötti egyenlőséget. Például a Christine Lagarde EKB-elnök, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter közötti, a nők társadalmi szerepének megerősítéséről, a Covid19-járványból való inkluzív gazdasági kilábalásról és a transzatlanti együttműködésről szóló beszélgetést bemutató epizódot 22 909-szer hallgatták meg.

A járvány közepette az EKB közösségimédia-csatornái további közvetítő eszközt jelentettek a nagyközönséggel való kapcsolattartás és közvetlen egymásra hatás számára. 2021-ben az EKB közösségimédia-csatornáit követők száma összességében 15%-kal nőtt. A 2021 áprilisában Isabel Schnabel igazgatósági taggal a Twitteren lefolytatott kérdezz–felelek új rekordot ért el az ilyen események terén, hiszen Isabel Schnabel tweet válaszait kétmillió alkalommal nézték meg. A közösségimédia-esemény lehetővé tette, hogy Isabel Schnabel a polgárok sok témára vonatkozó kérdéseire válaszoljon, a negatív kamatlábaktól kezdve az EKB-nál megvalósuló életpálya iránt érdeklődő nőknek szóló tanácsadásig.

A polgárokkal való kapcsolattartásra és az EKB politikájának ismertetésére irányuló erőfeszítések további elősegítése érdekében – még a pandémiával kapcsolatos, fizikai kölcsönhatásra vonatkozó korlátozások idején is – az EKB látogatóközpontja kiterjesztette a virtuális előadásaihoz való hozzáférést a nagyközönség részére, és ezt kiegészítette olyan új kapcsolattartási tevékenységekkel, mint a központ virtuális prezentációi és előre felvett előadások.

Látogatóközpont virtuális előadása

Az átláthatóság fenntartása és kapcsolattartás a polgárokkal

Az EKB nyilvános hozzáférési rendje az átláthatósági politikájának fontos eszköze. Arra tervezték, hogy javítsa az EKB átláthatóságát és demokratikus legitimitását azzal, hogy a nagyközönség számára lehetővé teszi az EKB dokumentumaihoz való széles körű hozzáférést, miközben biztosítja az EKB függetlenségének és működésének megfelelő védelmét. Aktívan támogatták és végrehajtották dokumentumok saját kezdeményezésű közzétételét, kezdve az EKB megalapítása előtti történelmi dokumentumoktól a nagyközönség érdeklődésére számot tartó dokumentumokig. Végül, a nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérésekkel összefüggésben közzétett dokumentumok nyilvánosságra hozatalát fokozottan használták az EKB átláthatóság melletti elkötelezettsége és az átláthatóság gyakorlása előmozdításának eszközeként. Az európai ombudsman nem talált hivatali visszásságot a nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérések EKB általi kezelésében.

2021 szeptemberében az EKB elindította a Kérdezzen tőlünk! elnevezésű új weboldalt a nagyközönség kérdései számára. Ez az új eszköz elősegíti az EKB és a polgárok egymásra hatását azzal, hogy megkönnyíti az emberek számára az EKB‑val való kapcsolatba lépést, közvetlen és proaktív módon nyújtva tájékoztatást általában feltett kérdésekre. 2021-ben az EKB lakossági megkeresésekkel foglalkozó csapata 25 189 megkeresést kezelt, hangot adva az általa kiszolgált polgároknak, meghallgatva gondjaikat és várakozásaikat, valamint közérthetően elmagyarázva az EKB megbízatását, feladatait és döntéseit.

„Kérdezzen tőlünk” weboldal

Az EKB civil társadalom szemináriumsorozatát ugyancsak rendszeresen megtartották 2021-ben; három eseményen jelen voltak európai szintű civil társadalmi szervezetek képviselői. E képviselőknek lehetősége volt az eszmecserére az EKB szakértőivel különféle témákban, az euroövezeti makrogazdasági folyamatoktól az EKB kis értékű fizetésekre vonatkozó stratégiáján keresztül az EKB stratégiája felülvizsgálatának eredményéig.

11.4 A reziliencia, az önrendelkezés és a sokféleség támogatása kollégáink körében

Az emberektől függ, hogy az EKB miként teljesít, ezért törekszik sokféle tehetség vonzására és fejlesztésére, hogy azok Európáért dolgozzanak. Ennek megvalósításához az EKB irányelveket és kereteket határozott meg a dolgozók olyan módon történő elkötelezésére és felhatalmazására vonatkozóan, hogy közben biztosított legyen a munkával való elégedettség, reziliencia és jóllét a szakmai pályafutásuk során. A változó külső környezetre reagálva ezek az irányelvek is alakulnak. Kéz a kézben járnak az EKB törekvéseivel egy olyan befogadó munkahely elősegítése érdekében, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára a kiválóság elérését, és támogatja az EKB-t a megbízatása teljesítésében.

Jóllét és fejlődés

A pandémia miatt az EKB munkatársai 2021-ben többnyire távmunkában dolgoztak. Az EKB munkavállalóinak fizikai és mentális egészsége, a csapathoz tartozás és a munkakörülmények voltak sok szervezési tevékenység középpontjában.

Három pulzusvizsgálat (átlagosan 60%-os részvételi aránnyal) a kollégák mentális egészségére és csapathoz tartozására fókuszált, és visszajelzést gyűjtött az EKB támogató intézkedéseiről. A 2021. februári felmérés mélypontot mutatott a munkavállalók jólléttel, valamint a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos hangulatában. Az EKB által foganatosított válaszintézkedéseknek és a járvány dinamikája általános változásának köszönhetően a következő két felmérés (júniusban és novemberben) javulásokat jelzett.

Az EKB számos kezdeményezést indított, hogy kezelje a munkatársak által a felmérésekben kifejezésre juttatott aggodalmakat. A virtuális jólléti központ megerősített szociális tanácsadói szolgáltatásokat, valamint minden munkatárs számára nyitott képzést és heti kétszeri webkonferenciákat biztosított egészség és jóllét témákban, amelyeket öt, a bankon belül készített aktuális podcast egészített ki. A dolgozói elégedettség az EKB-nak a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos döntéseit illetően 80% körül volt mindhárom felmérésben.

A Német Vöröskereszt segítségével az EKB helyszíni és ingyenes Covid19-oltást biztosított a munkavállalói, azok családtagjai, valamint a kritikus fontosságú helyszíni tanácsadók számára. A nyár folyamán összesen mintegy 2000 fő kapott teljes értékű oltást, és további 400 oltásra került sor 2021 decemberében (beleértve az emlékeztető oltásokat). Egy belső, 65%-os válaszadási arányon alapuló felmérés szerint a válaszadók 91%-ának volt teljes oltottsági védelme.

2021-ben az EKB sikeresen vezetett be mintegy 850 új belépőt. A járvány az egész világon aránytalanul sújtotta a fiatalabb munkavállalókat és az új dolgozókat. A munkatársak körében végzett felmérések arra is rámutattak, hogy ez a csoport különösen sebezhető a távmunkás környezetben. Ennek mérséklése érdekében az EKB kiigazította a beilleszkedési programját, és specifikus jólléti csomagokat hozott létre e csoport számára.

A vezetőket megtanították a kollégák integrálásának távolból történő segítésére, és célorientált utánkövető értekezleteket szerveztek az új munkatársakkal. Ezenkívül az EKB a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) más intézményeivel együtt egy online együttműködő játékot indított az újonnan felvettek számára. A játék célja az új munkatársak bevezetése volt az európai kontinensen, és 30 különböző intézményből mintegy 2000 embert kötött össze.

A járvány kezdete óta az EKB a többnyire osztálytermi tanulási és fejlesztési kezdeményezéseit teljes mértékben távoktatássá alakította. 2021 folyamán ez a megközelítés lehetővé tette az EKB munkatársai számára, hogy témák széles választékát (technikaitól viselkedési ismeretekig) felölelő 1421 távülést látogatva folytassák szakmai fejlődésüket. A táv- és hibrid környezetben való vezetésről szóló célorientált program indult, továbbá a vezetők egyéni és csoportos coaching támogatást is kaphattak.

2021 az EKB új szakmai előmeneteli rendszere bevezetésének második éve volt, és az első alkalom a teljesítményének értékelésére. Egy kiterjedt felvételi gyakorlatot hajtottak végre, amely igazolta a rendszer pozitív hatását. A belső tehetségeket előnyben részesítő hozzáállásunk magasabb előléptetési arányt eredményezett, és a horizontális mobilitási ráta rekordmagasságot ért el. Ráadásul a felvételi gyakorlat segített meghatározni, milyen módokon tehetnénk a rendszerünket hatékonyabbá.

Sokféleség és befogadás

Az EKB 2020–2026-os nemi esélyegyenlőségi stratégiája ambiciózus célokat tűzött ki, amelyeket a munkaerő-toborzáshoz és előléptetéshez, kultúrához és elszámoltathatósághoz, vezetői fejlődéshez és rugalmas munkavégzéshez kötődő támogató intézkedések kísértek. 2021-ben az EKB egy új mentorálási rendszer tervezett, és általános iránymutatást vezetett be a vezetők részére a pályafutás szempontjából kritikus feladatok elosztására vonatkozóan. Ezenkívül beleegyezett a gyermekszületéshez, valamint második gondozók alkalmazásához kapcsolódó különleges szabadságjogosultság napjai számának megkétszerezésébe minden család támogatása és a családi kötelezettségek kiegyensúlyozottabb megosztásának elősegítése érdekében.

A nemi sokszínűségen túlmenően az EKB – együttműködve hat sokszínűségi hálózattal – azon is dolgozott, hogy elősegítsen egy befogadó munkakörnyezetet a tudatosság növelésével és különféle csoportok – például fogyatékkal élő kollégák, sokféle kulturális közösségekből, valamint az LMBT+ közösségből származó kollégák – befogadásának támogatásával. 2021-ben az EKB elindított a vezetői számára egy befogadó vezetői programot, valamint több e-tanulási modult minden munkatárs számára, hogy az egyének viselkedése a befogadóbb kultúra irányába mozduljon az EKB-nál. Ezek a kezdeményezések különböző szempontokból közelítették meg a sokféleséget és a befogadást, és olyan témákat öleltek fel, mint a sokszínűség aspektusai, akaratlan részrehajlás és munkahelyi méltóság.

Az EKB egy jelentős európai intézmény, amelynek mind a 27 uniós országból vannak munkatársai.^[131] Sokszínűsége egyik fő területe átláthatóságának fokozása érdekében az EKB úgy döntött, hogy nemzetiségre vonatkozó adatokat^[132] tesz közzé az összes alkalmazottra és külön a vezetőségre vonatkozóan (lásd a 11.1 táblázatot). Az időszerű adatok közlésére évente kerül sor ebben a jelentésben.

11.1 táblázat

Az EKB munkavállalóinak és vezetésének állampolgárság szerinti megoszlása

A konfliktusmegoldás új csatornája

2021-ben az EKB arról is döntött, hogy létrehoz egy belső közvetítői funkciót (ombudsman típusú tevékenységekkel). Ez az új funkció független lesz. A közvetítő a legszigorúbb titoktartás mellett és részrehajlás nélkül fogja segíteni a feleket munkával kapcsolatos konfliktusok megoldásában. A közvetítői szolgáltatások minden munkavállaló számára elérhetőek lesznek, bármikor kapcsolatba lehet velük lépni, bármilyen formális eljárást mellőzve. A közvetítői szolgáltatások igénybe vétele önkéntes lesz. Ez az új informális csatorna ki fogja egészíteni a konfliktusmegoldás meglévő formális és informális csatornáit.

11.5 Küzdelem az éghajlatváltozással és a környezeti hatásokkal

Az éghajlatváltozással kapcsolatos munka kiemelt prioritás az EKB számára, és az marad az elkövetkező években is. Felhatalmazásának és hatáskörének terjedelmén belül az EKB konkrét lépéseket tett kezdeményezéseinek fokozása érdekében ezen a területen. E szakasz áttekinti az EKB fő eredményeit és tevékenységeit ezen a területen, valamint bemutatja a még elvégzendő munkát: előbb ismerteti az Klímaváltozási Központ (CCC) fő stratégiai tematikus területeire vonatkozóan végzett munkát (lásd a 13. keretes írást); majd leírja az EKB hozzájárulását az európai és nemzetközi szakpolitikai vitához; végül áttekinti az EKB egyéb üzleti területein zajló munkát.

Naprakész tájékoztatás az EKB éghajlatváltozással kapcsolatos munkájáról

A pénzügyi stabilitás és a prudenciális politika terén az EKB arra összpontosított, miként kezelje és lehetőség szerint miként építse be a klímakockázatokat a prudenciális keretekbe, alakítson ki egy kockázatfigyelő keretrendszert, ideértve klímakockázati mutatókat és pénzügyi rendszeri kitettségeket, és erősítse meg a klímakockázatok pénzügyi közvetítőkre gyakorolt hatásainak előre tekintő vizsgálatait (például célra rendelt klímastressztesztek révén). E tematikus terület ugyancsak tanulmányozza a mérséklési és alkalmazkodási politikák pénzügyi intézményekre és piacokra gyakorolt hatását annak megértése érdekében, hogy e politikák miként képesek a legjobban támogatni egy zöld átállást és mérsékelni az éghajlatváltozás makrogazdasági költségeit. Pénzügyi stabilitási jelentésében^[133] és EKB/ERKT-jelentéseiben az EKB rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a pénzügyi intézményeket és cégeket fenyegető éghajlattal kapcsolatos kockázatokat.^[134] 2021 szeptemberében közzétette a gazdaság egészére kiterjedő klímastresszteszt módszertanát és eredményeit.^[135] A gyakorlatot a 2022-es felügyeleti klímastresszteszt megalapozására is felhasználják, amelyet az EKB bankfelügyelete fog elvégezni, hogy megvizsgálja a bankok felkészültségét a klímakockázatok felbecslésére.^[136] A bankfelügyelet területén az EKB 2020 novemberében kiadott egy útmutatót az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokról. 2021-ben arra kérte a bankokat, hogy az útmutató figyelembevételével végezzenek önértékelést és vázoljanak fel cselekvési terveket. 2022-ben az EKB bankfelügyelete lefolytatja a bankok kockázatkezelési és közzétételi gyakorlatainak teljes felügyeleti felülvizsgálatát.

A makrogazdasági elemzés és a monetáris politika területén az EKB értékeli az éghajlatváltozásból és klímapolitikákból eredő makrogazdasági kockázatokat, valamint azok következményeit a szakértők makrogazdasági előrejelzéseire és kockázatértékelésére, továbbá a monetáris politika transzmissziójára nézve.^[137] Ebben az összefüggésben az EKB munkatársai szoros figyelemmel követik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével^[138] kapcsolatos makrogazdasági folyamatokat, és elemzik a nemzeti és európai szinten alkalmazott átmeneti politikák makrogazdasági és strukturális következményeit. Összhangban a cselekvési tervvel (lásd a 2. keretes írást), e tematikus terület célja a klímakockázatok integrálása az EKB „igavonó” makrogazdasági modelljeibe, továbbá előirányozza új modellek kidolgozását a makrogazdasági folyamatok és a monetáris politika szempontjából releváns specifikus, éghajlattal kapcsolatos kérdések tanulmányozása érdekében. Elemzés van folyamatban annak jobb megértéséért is, hogy az éghajlatváltozás miként befolyásolja a monetáris transzmissziós mechanizmust. Ugyancsak ebbe a munkafolyamatba tartozik az az elvi munka, hogy miként számoljanak az éghajlatváltozással az EKB monetáris politikai műveleteiben, ideértve a piaci hatékonysági hiányosságok közepette a piaci allokáció lehetséges torzításainak értékelését, valamint az alternatív allokációk előnyeit és hátrányait.

Az eurorendszer pénzügyi piaci műveletek és kockázatkezelési keretrendszere alapján az EKB dolgozik a megállapodás szerinti klímaakcióterven éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politika végrehajtási keretébe foglalása érdekében (lásd a 2. keretes írást). Elemzi az eurorendszer monetáris politikai kitettségeiből származó pénzügyi kockázatait, az eurorendszer mérlegének klímastressztesztje révén is. 2021-ben ez a terület a később a Kormányzótanács által jóváhagyott cselekvési terv kifejlesztésén dolgozott. Azóta megkezdődött a cselekvési terv megegyezés szerinti ütemterve konkrét végrehajtásának előkészítésére irányuló munka. Ezenkívül az EKB elkezdett elfogadni fenntarthatósági célokhoz kötött bizonyos kamatszelvényes kötvényeket fedezetként és az eszközvásárlásaiban.^[139] Az eurorendszer is közzétett egy közös irányvonalat az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmilag felelős befektetés (SRI) elveire vonatkozóan az euróban denominált nem monetáris politikai portfóliókat illetően, és megkezdett egy eurorendszerre kiterjedő adatbeszerzési gyakorlatot megfelelő DAT szolgáltatók kiválasztása érdekében. 2023 első negyedévében kezdi meg az e portfóliókra és az EKB vállalati szektort érintő vásárlási programjára vonatkozó éghajlattal kapcsolatos információk közzétételét.

Az EKB hozzájárulásai az EU éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kezdeményezéseihez

Az uniós és nemzetközi szakpolitika és pénzügyi szabályozás területén az EKB hozzájárul az EU olyan kezdeményezéseihez, mint az európai zöld megállapodás, az EU fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályai, valamint nemzetközi fórumokon tett kezdeményezések. Ezzel összefüggésben 2021-ben az EKB egy fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre^[140] és egy európai zöldkötvényekről szóló rendeletre vonatkozó két jogi vélemény közreadásával járult hozzá az EU szakpolitikai menetrendjéhez.^[141] A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tagjaként az EKB segített kidolgozni egy uniós taxonómiai keretrendszert és javítani annak használhatóságát a bankszektor számára. Továbbá az EKB hozzájárult az uniós fenntarthatósági jelentéstételi standardok kidolgozásához az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) projekt munkacsoportjával összefüggésben. Továbbá az EKB jelentős támogatást nyújtott a fenntartható finanszírozás menetrendjének újraindításához nemzetközi fórumokon (nevezetesen a G7-ben, a G20-ban és az újjászervezett G20 fenntartható finanszírozási munkacsoportban). Ezenkívül hangsúlyozta hiteles és nemzetközileg következetes keretszabályok szükségességét a fenntartható finanszírozás számára, és támogatta egy nemzetközi fenntarthatósági standardok testületének a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) Alapítvány általi megalapítását.

Az éghajlatváltozási adatokra vonatkozó munka célja éghajlattal kapcsolatos mutatók szolgáltatása fizikai kockázatra, szénlábnyomra és fenntartható pénzügyi eszközökre vonatkozóan, a klímaakciótervben meghatározottak szerint. Az ilyen mutatók kidolgozására irányuló feltáró munka folyamatban van – szoros együttműködésben a KBER-rel, valamint más európai és nemzetközi szervezetekkel. A klímaadatokkal kapcsolatos munka az EKB-nál használt (jelenleg nagyrészt külső piaci adatkereskedők által szolgáltatott) klímaadatok értékelésének és megosztásának különböző módjait vizsgálja a végfelhasználókkal való maradéktalan összehangolás és együttműködés érdekében. E munkafolyamat követi a klímaadatokkal kapcsolatos külső folyamatokat is európai és nemzetközi fórumokon.

A fent ismertetett stratégiai tematikus területeken túl az EKB – a CCC koordinálása szerint – magára az EKB-ra és szélesebb értelemben az eurorendszerre, európai és nemzetközi fórumokra vonatkozó átfogó témákat dolgoz ki. Az ENSZ 2021. évi éghajlatváltozási konferenciája (COP26) alkalmából az EKB közzétette az éghajlatváltozás elleni fellépésre vonatkozó vállalását, hogy hatáskörén belül hozzájáruljon döntéshozók határozott intézkedéséhez a Párizsi Megállapodás végrehajtása, valamint az éghajlatváltozás következményeinek mérséklése érdekében.

2021-ben az EKB aktívan részt vett a „központi bankok és felügyeleti szervek hálózata a pénzügyi rendszer ökologizálásáért” (NGFS) munkájában.^[142] Jelentősen közreműködött mind az öt célorientált munkafolyamatban (mikroprudenciális és felügyeleti; makropénzügyi; zöld finanszírozás növelése; adatrések áthidalása; valamint kutatás) és a jogi munkacsoportban. Ezenkívül az EKB közreműködött a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportjában,^[143] amely a bázeli keretrendszer három pillérének jobb megértésén és esetleges módosításán dolgozik.^[144] Nemzetközi szinten az EKB aktívan csatlakozott a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó három munkafolyamatához (nevezetesen a Felügyeleti és Szabályozói Együttműködési Állandó Bizottsághoz, a klímakockázati munkacsoporthoz és a Sebezhetőségeket Értékelő Állandó Bizottsághoz), a jegybanki statisztikákkal foglalkozó Irving Fisher Bizottsághoz (amely a Nemzetközi Fizetések Bankjának égisze alatt működik), továbbá a G20 adathiány-kezelési kezdeményezéshez, amely az éghajlattal kapcsolatos adatok egész világra kiterjedő harmonizálását és elérhetőségét támogatja. Európai szinten az EKB közreműködött az Európai Bankhatóság (EBA) fenntartható finanszírozási hálózatában, valamint az EBA átláthatósággal és a jelentéstétellel foglalkozó alcsoportjaiban.

Az EKB munkatársai egyre gyakrabban foglalkoznak kutatási projektekkel az éghajlatváltozás területén. 2021-ben számos kutatási dokumentum jelent meg az EKB Working Paper Series^[145] (EKB-Füzetek) sorozatában.

A pénzügyi piaci infrastruktúrákkal (FMI-k) és a pénzforgalommal kapcsolatban az EKB – együttműködve más euroövezeti nemzeti központi bankokkal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal – folytatta a környezeti kockázatok FMI-kre gyakorolt potenciális hatására vonatkozó munkát, kezdetben a központi szerződő felekre (KSZF-ek) összpontosítva. Továbbá a Deutsche Bundesbank, a Chicago-i Szövetségi Tartalékbank és az EKB által szervezett harmadik éves KSZF-kockázat-kezelési közös konferencián a pénzügyi piacok éghajlatváltozási kockázatai fontos több területet átfogó témát képviseltek a pénzügyi piacokra vonatkozóan.

Az EKB életciklus-elemzési tanulmányt készít az euroövezeti készpénzfizetésekről, hogy értékelje az eurobankjegyek második sorozatának lehetséges környezeti hatásait. Ezenkívül célkitűzéseket és kutatási tevékenységeket valósított meg, hogy minimalizálja az eurobankjegyek előállításának környezeti hatását. E célok közé tartozott a fenntartható pamut program, amellyel az EKB elkötelezte magát, hogy 100%-ra növeli a fenntartható pamut mennyiségét az eurobankjegyek gyártásához használt papírban. Az EKB lefolytatta a bankjegyek előállítására vonatkozó éves környezeti szennyezésfelügyeletet, és javulást állapított meg a hulladékok területén.

Végül, saját vállalati fenntarthatóságát illetően az EKB célja, hogy tovább bővítse a fenntarthatóságra vonatkozó munkáját és az azzal kapcsolatos jelentési folyamatokat. Ez a munkaterület ugyancsak felöleli az EKB környezetközpontú irányítási rendszerének fejlesztését, valamint az EKB szervezeti karbonlábnyomának figyelemmel követését az e fejezet utolsó szakaszában leírtak szerint.

13. keretes írás
Az EKB Klímaváltozási Központja – szervezeti felépítés és irányítás

Tekintettel az EKB éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseinek fokozódására, 2021-ben az EKB létrehozott egy Klímaváltozási Központot (CCC), hogy elősegítse az EKB éghajlatváltozáshoz kötődő tevékenységei koordinálásának és stratégiai tervezésének strukturált megközelítését. Tekintettel az éghajlati kérdések hangsúlyosságára a szélesebb körű szakpolitikai vitában, jobb irányítást és célorientált erőforrásokat is szükségesnek tartottak, hogy biztosítsák az EKB jelentős hozzájárulását e tárgykörben – Európán belül és nemzetközileg is. A CCC-nek az is célja, hogy intenzívebbé tegye az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai közötti koordinációt és együttműködést.

A CCC átfogó célja az EKB klímastratégiájának megtervezése és irányítása, prioritások azonosítása és egy vízió megalkotása az EKB klímamenetrendje számára. Ezért a CCC az EKB egyes üzleti területein belül meglévő gazdag tudásra és szakértelemre fog támaszkodni, miközben koherenciát és koordinációt biztosít az EKB egészére kiterjedően. E célok elérése érdekében a CCC négy fő feladatot kapott:

• a munka támogatása az EKB üzleti területeire és a kulcsfontosságú érdekeltekre kiterjedően az éghajlatváltozási stratégia megvalósításában;
• éghajlati kérdésekkel kapcsolatos külső és belső tevékenységek koordinálása, az üzenetek átfogó összehangolásának biztosítása és szinergiák azonosítása;
• információmegosztás és kommunikáció javítása az EKB éghajlatváltozással kapcsolatos munkájára vonatkozó tájékozottság növelése érdekében az intézményen belül és azon túl;
• üzleti területek és külső érintettek összekötése az együttműködés elősegítése érdekében az éghajlatváltozás területén.

A közvetlenül az EKB elnökének jelentő CCC-t új, külön üzleti egységként hozták létre az Igazgatóság tanácsadói testületén belül. A CCC munkája hat stratégiai tematikus terület körül szerveződik, amelyek magukban foglalják az EKB-nál folyamatban levő éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységeket: pénzügyi stabilitás és prudenciális politika; makrogazdasági elemzés és monetáris politika; pénzügyi piaci műveletek és kockázatkezelés; uniós és nemzetközi szakpolitika és pénzügyi szabályozás; adatok; valamint vállalati fenntarthatóság. Továbbá a CCC összeköt a klímaváltozással kapcsolatos más, több területet átfogó munkákat, és információkat oszt meg azokról a kutatás, a piaci infrastruktúra és pénzforgalom, a jog és a bankjegyek területén.

A CCC hat tematikus területe irányításának és szervezésének áttekintése az A) ábrán található.

A) ábra

Az EKB Klímaváltozási Központjának szervezeti felépítése és irányítása

Az EKB szervezeti lábnyomának kezelése

Az EKB szerepet kíván játszani a szervezetként gyakorolt hatásai csökkentésében, és elkötelezte magát szén-dioxid-csökkentési céljainak a Párizsi Megállapodás azon célkitűzéséhez igazítása mellett, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szintek feletti 1,5 °C-ra korlátozzák. Olyan pályákat választva, hogy referenciaként szolgáló tudományos alapú kibocsátáscsökkentési célokat érjen el, e kötelezettségvállalás megköveteli az EKB szervezeti szén-dioxid-kibocsátásának 46%-os csökkentését 2030-ra, a 2019-es kiinduló adatokhoz képest.^[146] A 2022-2024-re vonatkozó számos új ambiciózus célt és intézkedést az EKB 2022-es környezetvédelmi nyilatkozatában tesz közzé.

Környezeti hatásainak kezelése érdekében az EKB 2007-ben foganatosított egy környezetvédelmi politikát, és 2010-ben bevezetett egy környezetközpontú irányítási rendszert az EU környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerével (EMAS), valamint az ISO 14001-gyel összhangban. A munkahelyek számának jelentős növekedése ellenére ez a szisztematikus megközelítés hozzájárult ahhoz, hogy az EKB 2008 és 2019 között szénlábnyomának 37%-os mérséklődéséről számolt be. E csökkenés még erőteljesebb volt 2020-ban, főként az utazással kapcsolatos tevékenységeknek a Covid19-járvány miatti leállása következtében.

A környezetközpontú irányítási rendszert a Zöld EKB csapat valósítja meg a környezetvédelmi koordinátor és környezetvédelmi tisztségviselő vezetése alatt, aki rendszeresen beszámol az Igazgatóságnak a szolgáltatási főtisztviselőn keresztül. A többi üzleti területtel való koordinációt egy körülbelül 60 környezetvédelmi képviselőből álló csoport támogatja, valamint a Zöld EKB csapat részvétele a CCC vállalati fenntarthatósági munkafolyamatában.

Környezetvédelmi nyilatkozatában az EKB minden évben beszámol a környezeti teljesítményéről és céljairól.^[147] A kiadvány környezeti hatásokról szóló tájékoztatást tartalmaz az EMAS-nek és az az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Szénlábnyoma legfrissebb felbecslésének eredményeként 2022-től kezdődően az EKB megkezdi a beszámolást további közvetett hatásokról az értéklánca mentén, ideértve a vásárolt árukat és szolgáltatásokat, IT eszközöket, épületek építését, távmunkához kötődő kibocsátásokat, upstream energiát és konferencialátogatók utazásait. A beszámolás ezen további elemekről a szolgáltatókkal való még szorosabb együttműködést fogja maga után vonni az EKB fenntartható beszerzési iránymutatásának alkalmazása révén.

A Covid19-járvány ellenére 2021-ben különféle környezetjavító intézkedések végrehajtására került sor. Például az EKB bevezetett egy fenntartható eseményekre vonatkozó iránymutatást, valamint a tervezett találkozók közül a fizikai találkozók számának egy év alatt 50%-ra korlátozását a találkozókban érintett csoportok számára, hogy korlátozza az utazásból származó kibocsátásokat a járvány után. Továbbá az előző két évhez hasonlóan az EKB aranystandard szén-dioxid-kibocsátást kompenzáló projektek támogatásával ellentételezte előző évi maradék kibocsátásait, amelyeket nem lehetett csökkenteni elkerülő intézkedésekkel.

Továbbá az eurorendszer közös irányvonalával összhangban az EKB folytatta SRI-stratégiák kiterjesztését nem monetáris politikai portfólióiban.^[148]

Dolgozóinak nyugdíjalapjában, amelyet passzívan kezel két külső eszközkezelő, az EKB környezetvédelmi, szociális és irányítási normákat magában foglaló, korlátozott kizáráson és a meghatalmazás útján történő szavazás irányelvein alapuló társadalmilag felelős befektetési (SRI) politikát folytat. A meghatalmazás útján történő szavazással a két külső eszközkezelő van megbízva, amelyek saját politikáikat függetlenül alkalmazzák, amikor instrukciót adnak ki vállalati események szavazataira vonatkozóan az EKB nyugdíjalap részvénytulajdona nevében. 2020-ban minden, a dolgozói nyugdíjalap által követett hagyományos részvény-referenciaindexet karbonszegény megfelelőjével váltották fel, 60%-kal csökkentve a részvényportfóliók szénlábnyomát. 2022 elején az EKB a vállalatikötvény-alapjai által nyomon követett hagyományos referenciaindexet is felváltotta egy Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatóval, és ezzel az uniós szabályozás szerinti éghajlati referenciamutatókkal kapcsolatos legjobbnak tartott piaci gyakorlat egyik korai alkalmazója lett. Ez a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutató egy kezdeti 50%-os csökkenéshez vezetett a vállalati alapok szén-dioxid-kibocsátásában, és ezt a következő években legalább évi 7%-os további tartós mérséklődés fogja követni. Az EKB folytatni fogja karbonszegénységi indexek nyugdíjalapján belüli egyéb fix kamatozású eszközosztályokra való lehetséges kiterjesztésének feltárását, hogy még inkább hozzájáruljon szénlábnyomának kisebbítéséhez. A nyugdíjjal kapcsolatos ügyek irányítását és kezelését az EKB-nál az Igazgatóság hagyja jóvá, amelyet a Befektetési Bizottság lát el tanácsokkal a nyugdíjalap összetételét illetően.

Szavatolótőke-portfóliójában az EKB egy tematikus SRI-stratégiát alkalmaz, amelynek célja a zöld értékpapírok részarányának növelése. 2021-ben ez az arány 7,6%-ra nőtt zöld értékpapírok vásárlása, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankja által 2021 januárjában központi bankok részére indított euróban denominált zöldkötvény befektetési poolba történt befektetés révén (BISIP G2).^[149] 2021 szeptemberének végén a BISIP G2 zöldkötvényekbe fektetett, amelyek bevételét az alábbi fő kategóriákba tartozó projektek finanszírozására fordítják: 30% tiszta szállítás, 21% víz- és szennyvízkezelés, továbbá 20% megújuló energia.

Szén-dioxid egyenértékben vett, elkerült kibocsátásokban becsülve az EKB-nak az alapban levő részesedésének tulajdonítható környezeti hatás megfelel az egy év folyamán vezetett 49 401 személyautónak, valamint 23 392 házzal egyenértékű megtakarított energiának és generált megújuló energiának.

12 Ismerje meg munkatársainkat

Az EKB Éves jelentésének korábbi fejezetei részletes és tényszerű áttekintést nyújtanak az EKB fő tevékenységeiről, valamint a hatáskörén belül 2021-ben elért eredményekről. Sok esetben ezeket az eredményeket a kollégák közötti, az üzleti területekre kiterjedő, az eurorendszeren és a KBER-en belüli, vagy még azokon túli együttműködés tette lehetővé. A kollégáinktól származó alábbi történetek betekintést nyújtanak ebbe az együttműködésbe, valamint ízelítőt abból, hogy miként járulnak hozzá valójában az EKB eredményeihez.

Ursel Baumann, osztályvezető-helyettes, Monetáris Politikai Főigazgatóság

2020–2021-ben, az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálata idején a stratégiafelülvizsgálati projektirodához voltam kirendelve, amely (például a közgazdaságtan, a szövegezés, koordinálás, projektmenedzsment, információtechnológia és kommunikáció területén) nagyon különböző szakismeretekkel bíró kollégák igen eredményes csapata, és azért hozták létre, hogy koordinálja és alakítsa a felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenységeket.

A felülvizsgálat az eurorendszer több mint 650, az EKB-hoz és euroövezeti NKB-khoz tartozó munkatársának jelentős együttműködési erőfeszítése volt. A gazdasági és monetáris politikai kérdésekre vonatkozó támogató elemzési munka jelentős része közös munkafolyamatokon keresztül zajlott, amelyek eredményét később közzétették az EKB stratégiai felülvizsgálatról szóló műhelytanulmány-sorozatában. Az inflációs várakozásokkal kapcsolatos munkafolyamat egyik társvezetőjeként valódi kihívás volt ezt a munkát távolról vezetni. Mégis képesek voltunk ezt leküzdeni, köszönhetően a munkatársak magas szintű motivációjának, valamint erős céltudatosságának, hogy korlátozott időn belül a lehető legjobb elemzést adják.

Mindent egybevetve, a felülvizsgálat együttműködő és befogadó jellegével (legalább) két célt sikerült elérni: egyrészt különféle álláspontok meghallgatásának biztosításával szilárdabbá tette az elemzési eredményeket, amelyeken az EKB új monetáris politikája alapul; másrészt növelte a munkatársak és a döntéshozók Kormányzótanácsba vetett bizalmát. Rendkívüli sikerélmény volt látni, ahogy a döntések lassan kialakultak, és az új stratégia végül egyhangú jóváhagyást nyert.

Alexandra Calmuc, vezető működésireziliencia-szakértő, Szolgáltatási Főtisztviselői Iroda, Működési Kockázat és Üzletmenet-folytonosság

A folyamatosan változó járványhoz való alkalmazkodás kihívást jelentett sok szervezet számára. Az EKB-nál a vészhelyzeti reagáló csapaton (IRT) belüli eredményes, több területet átfogó együttműködésnek köszönhetően egy koordinált válasz előnyét élveztük.^[150]

A járvány kitörése óta az IRT aktívan figyeli a helyzetet Frankfurtban, Németországban és Európában, és a fejleményekkel, valamint a hatóságok által kiadott iránymutatásokkal összhangban levő munkaszervezést és védelmi intézkedéseket javasolt. Minden résztvevő az összes munkatárs és az EKB egésze érdekében adta szaktudását.

Az én szerepem az IRT-alcsoportok koordinálása volt, és közös ajánlásokat fogalmaztam meg az Igazgatóság számára. A pandémia legelején megértettük, hogy maratont fogunk futni, nem rövid távot. Rendkívül hálás vagyok, amiért az IRT-nél mindenki megfelelt a kihívásnak. A virtuális felállás ellenére sikerült kapcsolatban maradnunk, és jól dolgoztunk együtt. Büszkén mondjuk, hogy mostanáig több mint 111 IRT-ülést tartottunk, valamint 270 ajánlást adtunk ki, és továbbra is nagyfokú elkötelezettséget és lelkesedést mutatunk.

Guy-Charles Marhic, az EKB londoni képviselője, Nemzetközi és Európai Kapcsolatok Főigazgatósága

Új feladataimat az EKB londoni képviselőjeként 2021. február 1-jén vettem át. Az Egyesült Királyság a brexit után is az EU jelentős gazdasági és pénzügyi partnere, és az EKB-nak követnie kell az egyesült királyságbeli folyamatokat, hogy teljesítse megbízatását. Az EKB képviseleti irodájának legfőbb céljai, hogy figyelemmel kísérje az Egyesült Királysággal kapcsolatos szabályozói és szakpolitikai fejleményeket, figyelemmel kövesse az Egyesült Királyság pénzügyi szektorát és gazdasági trendjeit, információkat gyűjtsön az Egyesült Királyság hatóságainak szakpolitikai nézeteiről, továbbá felvilágosítással szolgáljon az EKB irányelveiről és az EU intézményi reformjairól az egyesült királysági partnerek részére.

Londonba érkezésem óta széles körű kapcsolatokat építettem ki mind az állami szektorban (például az Angol Nemzeti Bankkal, Őfelsége Kincstárával, továbbá uniós nemzeti központi bankok és külföldi központi bankok képviselőivel), mind a magánszektorban (például bankokkal, szakmai szervezetekkel és agytrösztökkel). Jelentéseket küldök az EKB-nak, továbbá gyakran találkozom nemzetközi kapcsolatokért, pénzforgalomért, pénzügyi stabilitásért és bankfelügyeletért felelős vezetőkkel és munkatársakkal többféle üzleti területről.

Az EKB irodája az Európai Unió egyesült királyságbeli képviseletén belül található. Így alkalmasint lehetőségem van új kollégákkal találkozni, megbeszéléseket tartani és együtt dolgozni. Ez a komplementaritás fontos, mivel az EU képviseletének számos munkatársa is hasonlóképpen érdeklődik az Egyesült Királyságban zajló szabályozói, makrogazdasági és politikai folyamatok iránt.

María Soledad Ramos Possenti, compliance és szervezetirányítási elemző, Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda, Titkárság

A Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda etikai és feddhetetlenségi csapatának tagjaként, valamint az etikai és megfelelési konferencia (ECC) titkáraként szorosan együttműködök kollégáimmal az eurorendszeren és az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül. Az ECC (jelenleg virtuális) összejövetelei nagyszerű lehetőséget biztosítanak a más intézményeknél dolgozó kollégákkal való kapcsolattartásra, eszmecserére és az egymás gyakorlati tapasztalataiból való tanulásra, továbbá arra, hogy együtt dolgozzunk etikai és jogkövetési normák továbbfejlesztésén.

Nemrégiben egy megerőltető projekten dolgoztam, amelynek célja a feddhetetlenségi normák fejlesztése és összehangolása volt az eurorendszer és az SSM intézményeire kiterjedően. Sikerélmény volt, amikor a Kormányzótanács 2021 novemberében jóváhagyta ezt a munkát a felülvizsgált etikai iránymutatások elfogadásával, lezárva egy hosszú, néha nehéz tárgyalásokkal járó folyamatot. Végül arra a közös álláspontra jutottunk, hogy közszolgálati megbízatásunk megköveteli tőlünk a legkorszerűbb etikai keretrendszer alkalmazását, segítve a polgárok eurorendszerbe és SSM-be vetett bizalmának fenntartását. Az ECC konstruktív és együttműködő szellemének köszönhetően (ideértve a kollégáktól az EKB-n belül kapott támogatást) képesek voltunk együtt dolgozni és megalapozott eredményt elérni. Jelenleg várakozással tekintek az ECC-vel való együttműködés elé a felülvizsgált etikai iránymutatások végrehajtását illetően, amely számunkra az EKB-nál a saját etikai keretrendszerünk felülvizsgálatát fogja jelenteni.

Fabio Tamburrini, közgazdász, Klímaváltozási Központ

2021 elején az EKB létrehozott egy klímaváltozási központot (CCC), hogy összpontosítsa a bank különböző részein az éghajlatváltozási kérdésekkel kapcsolatban zajló munkát. Miután korábbi munkakörömben a Nemzetközi és Európai Kapcsolatok Főigazgatóságán több mint négy évig foglalkoztam a fenntartható finanszírozással, lelkesen vettem részt ebben az új próbálkozásban, és segítettem az új csapatot az EKB klímamenetrendjének kialakításában és irányításában. Tekintettel a téma több területet átfogó jellegére, a központ hat munkafolyamat körül szerveződik, amelyek magukban foglalják a bank éghajlatváltozással kapcsolatos különféle tevékenységeit. Én az uniós és nemzetközi szakpolitikákkal, valamint pénzügyi szabályozással foglalkozó munkafolyamat felelőse vagyok. Ebbe beletartozik az EKB uniós klímapolitikákhoz, fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályokhoz, valamint olyan nemzetközi fórumokon való kezdeményezésekhez való hozzájárulásainak koordinálása, mint a G7 és a G20. Munkám jelentős részét teszi ki az uniós intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás. Többek között tagja vagyok az EU fenntartható finanszírozással foglalkozó platformjának, amely tanácsokkal látja el az Európai Bizottságot az uniós taxonómiának és az EU fenntartható finanszírozási menetrendjének a végrehajtására vonatkozóan. A CCC-ben dolgozni igencsak sikerélményt nyújtó tapasztalatokkal jár: egy induló vállalkozás élénkségét és csapatszellemét kombinálja azzal a tudattal, hogy korunk legnagyobb társadalmi kihívásának kezelésén dolgozunk.

Gijsbert ter Kuile, csoportvezető, jogtanácsos, a Felügyeleti Testület titkársága, valamint az EKB Szivárvány Hálózata vezetőségének elnöke

Jogtanácsosként az EKB bankfelügyeletében hozzájárulok a hitelintézetek biztonságához és szilárdságához. Ez hálás feladat, mert jobb jövőt épít Európa és a jövő generációi számára. Ugyanígy érzek az EKB Szivárvány Hálózatánál végzett munkám iránt, ahol én vagyok az elnök. Vezetőségi társaim és én olyan munkakörnyezet elérésére törekszünk, ahol az LMBT+ kollégák úgy érzik, hogy szívesen látják és elfogadják őket, és ahol az irányelvek és szabályok befogadóak az LMBT+ iránt.

Ugyancsak célunk, hogy munkahelyünk tiszteletben tartsa a sokféleség minden szempontját. Ennek elérése érdekében együtt dolgozunk az EKB más (egészségkárosodásra, nemzetiségi hovatartozásra és kultúrára, szülőkre és nemre fókuszáló) sokszínűségi hálózataival, valamint a Munkavállalói Bizottsággal és az Emberi Erőforrások Főigazgatóságával. Rendszeresen találkozunk, és együtt növeljük a tudatosságot a kollégáink körében a sokszínűség szempontjait illetően – mert mindannyian különbözőek vagyunk. Én magam cisz férfi vagyok, holland, indonéziai gyökerekkel, EU-állampolgár, homoszexuális, jogász és szülő.

A Szivárvány Hálózat aktívan felkeresi a nemzeti központi bankoknál és a felügyeleti hatóságoknál dolgozó kollégákat. Tagságunk nyitva áll mindenki előtt, aki az EKB-nál, a KBER-nél és az SSM-nél dolgozik, függetlenül attól, hogy heteroszexuálisnak vagy LMBT+-nak minősül. Együtt építünk egy büszke, színes és európai jövőt!

Az Európai Központi Bank éves beszámolója

https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/annual-accounts/html/ecb.annualaccounts2021~5130ce3be2.hu.html

Az eurorendszer összevont mérlege, 2021. december 31.

https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/balance/html/ecb.eurosystembalancesheet2021~f9edd2ff57.hu.html