Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

1 Áttekintés

Az euroövezet gazdasága jelentős geopolitikai és politikai bizonytalanság közepette várhatóan fokozatosan tovább élénkül az elkövetkező években. Bár 2024 folyamán a növekedés mérsékelt ütemű volt, a legfrissebb mutatók rövid távon gyengülést jeleznek, és a továbbra is mérsékelt fogyasztói bizalom és nagyfokú bizonytalanság valószínűleg még inkább a megtakarításra ösztönzi a háztartásokat. A feltételek mindazonáltal adottak a gazdasági növekedés újbóli megerősödéséhez. A stabil munkaerőpiaci környezetben emelkedő reálbérek és foglalkoztatás előreláthatólag támogatni fogja a fellendülést, amelynek továbbra is a fogyasztás marad az egyik fő hajtóereje. A belföldi keresletre a finanszírozási feltételek könnyítése is kedvezően hat, összhangban a kamatlábak jövőbeli pályájával kapcsolatos piaci várakozásokkal. Bár nagy bizonytalanság övezi, a fiskális politika vélhetően összességében konszolidációs pályán lesz. Mindenesetre a Next Generation EU (NGEU) programból származó források a program 2027-es kifutásáig várhatóan támogatják a növekedést. Azon alapfeltevés mellett, hogy Európa főbb kereskedelmi partnereinek kereskedelempolitikája nem változik meg, a külső kereslet várhatóan erősödni fog és támogatni fogja az euroövezet exportját. Ennek eredményeként a meglévő versenyképességi problémák ellenére a nettó kereskedelem várhatóan nagyjából semleges módon járul hozzá a GDP-növekedéséhez. A munkanélküliségi ráta várhatóan tovább csökken, és historikusan alacsony szintekre kerül. Ahogy a termelékenységet a közelmúltban csökkentő néhány ciklikus tényező hatása lecseng, a termelékenység az előrejelzési időszakban várhatóan élénkülni fog, bár a strukturális problémák továbbra is megmaradnak. Összességében az éves átlagos reál-GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2024-ben 0,7%, 2025-ben 1,1%, 2026-ban pedig 1,4% lesz, majd 2027-ben 1,3%-ra mérséklődik. Az EKB szakértőinek 2024. szeptemberi makrogazdasági előrejelzéseihez képest a GDP-növekedési kilátások lefelé módosultak, főként a 2024 első félévi beruházási adatok revíziója, a 2025-ös gyengébb exportnövekedésre vonatkozó várakozások, valamint a 2026-ra előre jelzett belső keresletnövekedés kismértékű lefelé irányuló módosítása miatt.[1]

A HICP-vel mért infláció 2024 végén várhatóan emelkedni fog, majd 2025 második negyedévétől az EKB 2%-os inflációs célja körül ingadozik. Az előrejelzési időszak elején az infláció átmeneti emelkedésének fő mozgatórugói várhatóan az energiakomponens bázishatásai lesznek. A csökkenő olaj- és gázárakra vonatkozó feltevések alapján az energiaárinfláció 2025 második feléig valószínűleg negatív, azt követően pedig visszafogott marad, kivéve 2027-et, amikor az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló új intézkedések bevezetése miatt emelkedés várható. Az élelmiszerinfláció a prognózis szerint 2025 közepéig emelkedik, ami főként a feldolgozatlan élelmiszerek árának újbóli megerősödésére vezethető vissza, majd 2027-re átlagosan 2,2%-ra csökken. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó HICP-infláció (HICPX) 2025 elején várhatóan csökkenni fog, ahogy a korábbi energiaársokkok közvetett hatásai lecsengenek, a munkaerőköltség-nyomás mérséklődik, és a múltbeli monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai továbbra is begyűrűznek a fogyasztói árakba. A visszaesést várhatóan a szolgáltatások inflációjának csökkenése okozza, amely eddig viszonylag tartós volt. Összességében a HICPX infláció a 2024-es 2,9%-ról 2027-re várhatóan 1,9%-ra mérséklődik. A bérnövekedés kezdetben magas marad, de az inflációs kompenzációs nyomás kifutásával párhuzamosan fokozatosan csökken. Az egy munkavállalóra jutó jövedelemnövekedés mérséklődése a termelékenységnövekedés fellendülésével párosulva várhatóan a fajlagos munkaerőköltségek jelentősen lassabb növekedéséhez vezet. Ennek eredményeképpen a belföldi ároldali nyomás enyhülni fog – ahogy a profitráták kezdetben tompítják a még mindig magas munkaerőköltség-oldali nyomást –majd az előrejelzési időszak további részében ismét felerősödik. A külső ároldali nyomás összességében mérsékelt marad. A 2024. szeptemberi prognózissal összevetve a HlCP-infláció kilátásai 2024-re és 2025-re vonatkozóan kismértékben lefelé módosultak, főként a lefelé irányuló adatmeglepetések, valamint az alacsonyabb olaj- és villamosenergiaár-feltevések miatt.

1. táblázat

Az euroövezet növekedési és inflációs prognózisai

(éves százalékos változások, módosítások százalékpontban)

 

 

2024. december

Módosítások 2024. szeptemberhez képest

2023

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

Reál-GDP

0,5

0,7

1,1

1,4

1,3

-0,1

-0,2

-0,1

HICP

5,4

2,4

2,1

1,9

2,1

-0,1

-0,1

0,0

HICP energia és élelmiszer nélkül

4,9

2,9

2,3

1,9

1,9

0,0

0,0

-0,1

Megjegyzés: A reál-GDP-adatok a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok éves átlagai. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. A módosításokat kerekített adatokból számítjuk. Az adatok – negyedéves gyakorisággal is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.

2 A nemzetközi környezet

A globális növekedés lendülete továbbra is erőteljes, ugyanakkor a hátráltató tényezők fokozódásával jobban érzékelhető a globális gazdasági kilátások törékenysége.[2] Az év harmadik negyedévében – nagyjából a 2024. szeptemberi prognózissal összhangban – kissé felgyorsult a globális növekedés, mivel Kínában élénkült a konjunktúra, az Egyesült Államokban pedig a vártnál erősebb volt a reál-GDP-növekedés. Az általánosan gyenge feldolgozóipari teljesítmény ellenére a beérkező adatok arra utalnak, hogy a globális növekedés 2024 negyedik negyedévében jelentős marad, amihez az Egyesült Államok robusztus gazdasági adatai, valamint a kínai és egyesült királysági fiskális támogatás is hozzájárulnak. Ugyanakkor a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az ukrajnai háború, a kínai ingatlanpiac elhúzódó gyengesége és annak a lehetősége, hogy a következő amerikai kormányzat egyre inkább befelé fordul, arra utalnak, hogy a globális növekedés lendülete továbbra is törékeny marad.

2. táblázat

A nemzetközi környezet

(éves százalékos változások, módosítások százalékpontban)

 

2024. december

Módosítások 2024. szeptemberhez képest

2023

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

Globális reál-GDP (az euroövezet nélkül)

3,6

3,4

3,5

3,3

3,2

0,0

0,1

0,0

Világkereskedelem (az euroövezet nélkül)1)

0,9

4,0

3,6

3,3

3,2

0,9

0,2

0,0

Euroövezeti külső kereslet2)

0,5

3,1

3,5

3,3

3,2

0,6

0,1

0,0

Globális fogyasztóiár-index (az euroövezet nélkül)

5,0

4,2

3,2

2,8

2,6

0,0

-0,1

0,0

A versenytársak exportárai nemzeti devizában3)

-1,0

2,2

1,7

2,3

2,1

-0,2

-0,5

-0,1

Megjegyzés: A módosításokat kerekített adatokból számítjuk.
1) Az import súlyozott átlagaként számítjuk.
2) Az euroövezet kereskedelmi partnerei importadatainak súlyozott átlagaként számítjuk.
3) Az euroövezet kereskedelmi partnerei exportdeflátorainak súlyozott átlagaként számítjuk.

A prognózis szerint a világgazdaság továbbra is mérsékelt ütemben bővül, az előrejelzési időszakban pedig némileg lassulni fog. A globális reál-GDP-növekedés a prognózis szerint 2024-ben 3,4%, 2025-ben pedig 3,5% lesz, majd 2026-ban 3,3%-ra, 2027-ben pedig 3,2%-ra csökken (2. táblázat). A korábbi prognózisokhoz képest biztatóbb rövid távú kilátások az Egyesült Államok és Kína erős gazdasági adatait, valamint a Kínában (főként a helyi önkormányzatok pénzügyi korlátainak enyhítése céljából) és az Egyesült Királyságban folyó fiskális élénkítést tükrözik. Az amerikai választások eredménye azonban további jelentős bizonytalanságot teremt. Bár jelenleg nehéz felmérni, hogy az amerikai elnökválasztási kampány során tett nyilatkozatok mikor és milyen mértékben válnak valóra, az Egyesült Államokra vonatkozó alapprognózisok már most is szigorúbb bevándorlási politikával, valamint a 2017-ben bevezetett és 2025-ben lejáró személyi jövedelemadó- és társaságiadó-csökkentés meghosszabbításával számolnak. A világgazdasági növekedésnek az előrejelzési időszak későbbi szakaszára prognosztizált enyhe lankadása főként a kínai növekedés kedvezőtlen demográfiai adatokat tükröző visszaesésére és az Egyesült Államokban a mérséklődő bevándorlás miatt várható lassulásra vezethető vissza. Az Egyesült Királyságban a fiskális lazítás valószínűleg csak átmenetileg élénkíti a reál-GDP növekedését, mivel a társasági adók jövőbeli emelése várhatóan visszafogja a versenyszféra teljesítményét, ami 2027-ben alacsonyabb növekedést eredményez.

Miután a harmadik negyedévben a vártnál erősebb volt a növekedés, a világkereskedelem a prognózis szerint lassulni fog a kereslet kevésbé kedvező összetétele, valamint az erősödő kereskedelmi protekcionizmussal és szétaprózódással kapcsolatos lefelé mutató kockázatok mellett. A világpiaci import a harmadik negyedévben – az Egyesült Államok kereskedelmének éles növekedése miatt – a vártnál jobban alakult. Nem hivatalos információk arra utalnak, hogy az amerikai cégek az esetleges kereskedelmi korlátozásokkal és a kikötői sztrájkokkal számolva októberben előreütemezték a behozatalt. Miközben a világkereskedelem természeténél fogva volatilis, a beérkező adatok a globális import növekedési ütemének mérséklődését jelzik a negyedik negyedévben. A visszaesésben a globális feldolgozóipari ciklus gyengesége és az iparcikkimportnak a korábbi előszállítást követő normalizálódása érhető tetten. Ezt súlyosbítja a világpiaci kereslet kedvezőtlenebb összetétele, amely jelenleg a kevésbé kereskedelemintenzív szolgáltatási szektornak és az állami szektor fogyasztásának tudható be. Az előrejelzési időszak hátralévő részében a kereskedelem a világgazdasági konjunktúrával összhangban bővül, ahogy a kereslet összetétele a kereskedelemintenzívebb tételek (pl. feldolgozóipar és beruházások) felé billen el. Az erősebb eredményadatok miatt 2024-re jelentősen felfelé módosítottuk a világkereskedelem növekedését és az euroövezet külső keresletét, míg az időszak hátralevő részében nagyjából a szeptemberi prognózishoz hasonlóan alakulnak. Az euroövezet külső keresletének növekedése a prognózis szerint a 2024-es 3,1%-ról 2025-ben 3,5%-ra emelkedik, ahogy a kereskedelem fellendül az euroövezettel szoros kereskedelmi kapcsolatban álló országokban, majd 2026-ban 3,3%-ra, 2027-ben pedig 3,2%-ra csökken. A kilátások azonban továbbra is nagyon bizonytalanok. Az importnak a kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos várakozások által vezérelt további előreütemezése rövid távon erősítheti a kereskedelmet. Középtávon a folytatódó geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi protekcionizmus esetleges erősödése nyomán gyengülhet a kereskedelem.

A globális infláció a prognózis szerint az előrejelzési időszakban csökkenő pályán marad, míg az euroövezeti versenytársak exportárainak növekedését a szeptemberi prognózishoz képest lefelé korrigáltuk. A globális infláció továbbra is fokozatosan csökkenő pályán halad, bár a szolgáltatásinfláció a magas bérnövekedés miatt a fejlett gazdaságokban tartós marad. A fogyasztóiár-indexszel (CPI) mért globális infláció a prognózis szerint a 2024-es 4,2%-ról 2027-re 2,6%-ra esik vissza. A fejlett gazdaságokban várhatóan folytatódik a dezinfláció, a teljes infláció 2026-ra fokozatosan közelíteni fog a központi bankok céljaihoz. A szeptemberi prognózishoz képest alig változott a globális inflációs profil. Az euroövezeti versenytársak exportárainak emelkedése (nemzeti valutában és éves alapon) 2024-ben pozitívvá vált, mivel a nyersanyagárak múltbeli csökkenésének, valamint az árazási láncon belüli nyomásnak a hatása megszűnt. A vizsgált időszakban várhatóan 2% körül mozog, ami nagyjából megfelel a múltbeli átlagnak. A versenytársak exportár-növekedését a 2025-re és 2026-ra szóló szeptemberi előrejelzésekhez képest lefelé módosítottuk, főként az alacsonyabb olajárak és a kínai termelői árak beágyazottabb dezinflációjának hatása miatt.

1. keretes írás
Technikai feltevések

A 2024. szeptemberi prognózissal összevetve a technikai feltevések fő változásait az alacsonyabb olaj- és elektromosenergia-árak, de magasabb gázárak, a gyengébb árfolyam és az alacsonyabb kamatlábak jelentik. A határidős (futures) árakon alapuló olaj- és elektromosenergiaár-feltevések némileg lefelé módosultak, míg a gázra vonatkozó feltevéseket 2025-re felfelé, 2026-ra pedig enyhén lefelé módosítottuk. A feltevés szerint az energiaárak az előrejelzési időszakban csökkenni fognak. Az energián kívüli nyersanyagok árait 2025-re számottevően, 2026-ra pedig némileg lefelé módosítottuk. Az euro árfolyama az USA-dollárral szemben 3,0%-kal, nomináleffektív árfolyama pedig 1,3%-kal értékelődött le, és a feltevés szerint az előrejelzési időszakban nem változik. A piaci várakozások alapján a rövid lejáratú kamatokra vonatkozó feltevéseket 2025 és 2026 között 20–30 bázisponttal lefelé, míg a hosszú lejáratú kötvények hozamaira vonatkozó feltevéseket kismértékben felfelé korrigáltuk.

Táblázat

Technikai feltevések

 

2024. december

Módosítások 2024. szeptemberhez képest

2023

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

Áruk:

Nyersolajár (USD/hordó)

83,7

81,8

71,8

70,1

69,2

-1,6

-5,7

-4,2

Földgázárak (EUR/MWh)

40,6

34,3

42,9

34,9

29,3

0,3

4,3

-1,2

Nagykereskedelmi villamosenergia-árak (EUR/MWh)

103,5

76,7

89,9

79,5

73,6

-0,9

-3,6

-3,3

Az 1. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS1) kibocsátási egységei (EUR/tonna)

83,7

65,4

69,6

71,8

74,0

-3,1

-5,6

-6,0

A 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) kibocsátási egységei (EUR/tonna)

-

-

-

-

59,0

-

-

-

Energián kívüli nyersanyagárak, USD (éves százalékos változás)

-12,5

8,9

5,8

-0,4

-1,7

1,6

4,5

-2,9

Árfolyamok:

USD/EUR árfolyam

1,08

1,08

1,06

1,06

1,06

-0,3

-3,0

-3,0

Nomináleffektív euroárfolyam (EER41) (1999. 1. né. = 100)

121,8

124,2

123,5

123,5

123,5

-0,2

-1,3

-1,3

Pénzügyi feltevések:

Három hónapos EURIBOR (éves százalék)

3,4

3,6

2,1

2,0

2,2

0,0

-0,3

-0,2

Tízéves államkötvényhozam (éves százalék)

3,1

2,9

2,9

3,1

3,2

0,0

0,1

0,1

Megjegyzés: A módosításokat a szintekre vonatkozóan százalékos értékben, a növekedési rátákra vonatkozóan százalékpontban, éves százalékban fejezzük ki. A növekedési ráták és kamatlábak módosítását egy tizedesjegy pontosságú számadatok felhasználásával, a százalékos változásként kifejezett módosításokat pedig kerekítés nélküli adatok alapján számítjuk ki. Az euroövezeti kamatokra és nyersanyagárakra vonatkozó technikai feltevések a 2024. november 20-ával záruló időszak piaci várakozásain alapulnak. Az olajárak a Brent nyersolaj azonnali és futures árait jelentik. A gázárak a holland TTF azonnali és futures gázárainak felelnek meg. A villamosenergia-árak az öt legnagyobb euroövezeti ország átlagos azonnali és futures árait jelentik. Az ETS1 kibocsátási egységeire vonatkozó „szintetikus” futures ügyletek árfolyamát a European Energy Exchange két legközelebbi futures kibocsátásiegység-ügyleteinek hó végi, lineárisan interpolált értékeként számítjuk ki. A futures kibocsátásiegység-ügyletek havi árait ezután átlagoljuk, hogy megkapjuk az éves gyakorisági egyenértéket. Az ETS2 kibocsátási egységeivel való kereskedés hiányában az eurorendszer szakértői az árfeltevéseket olyan küszöbáron határozták meg, amely felett további kibocsátási egységeket szabadítanak fel, az árat pedig a 2027-es áraknak megfelelően aktualizálják (további részletekért lásd a 2. keretes írást). A nyersanyagárak pályáit a tőzsdei határidős piacokon az adatgyűjtés zárónapját megelőző tíz munkanapon végrehajtott ügyletek jelzik. Feltevésünk szerint a bilaterális árfolyamok nem mozdulnak el az előrejelzési időszakban az adatgyűjtés zárónapját megelőző tíz munkanapon uralkodó átlagos szintről. A tízéves lejáratú euroövezeti államkötvények nominálhozamára vonatkozó feltevések az országok tízéves lejáratú kötvényeinek éves GDP-adatokkal súlyozott hozamán alapulnak. A szükséges adatok rendelkezésre állása esetén a tízéves lejáratú államkötvények országspecifikus nominálhozamait úgy határozzuk meg, hogy a tízéves referencia-kötvényhozamokat a származtatott határidős nominálhozamok felhasználásával az adatgyűjtés lezárásának időpontjától számítva meghosszabbítjuk a megfelelő országspecifikus hozamgörbékből. A többi ország esetében az országspecifikus tízéves államkötvényhozamokat az (adatgyűjtés lezárásának időpontjában megfigyelt) állandó különbözetnek az euroövezeti kockázatmentes hosszú távú kamatokra vonatkozó technikai feltevésekre való alkalmazásával meghosszabbított tízéves referenciakötvény-hozamként határozzuk meg.

3 Reálgazdaság

Az euroövezeti konjunktúra 2023 folyamán nagyjából stagnált, majd 2024 során felélénkült (1. ábra). A negyedéves reál-GDP-növekedés a 2024 második negyedévi 0,2%-ról a harmadik negyedévben 0,4%-ra gyorsult, amit a belföldi kereslet fellendülése támogatott. A 2024. szeptemberi prognózissal összevetve a harmadik negyedévben a növekedés 0,2 százalékponttal volt magasabb, míg a második negyedévi növekedést lefelé korrigáltuk. Ennek eredményeként a gazdasági konjunktúra általános szintje a harmadik negyedévben nagyjából összhangban állt a szeptemberi prognózissal. Ez jórészt a beruházási és exportdinamikában váratlanul jelentkező ellensúlyozó hatásoknak köszönhető a némi erősödést mutató fogyasztás környezetében. A harmadik negyedévi növekedéshez valószínűleg a készletfelhalmozás is hozzájárult. A különféle ágazatokat tekintve az ipar teljesítménye vélhetően tovább hanyatlott a harmadik negyedévben, miközben a szolgáltatási szektorban folytatódott a növekedés.

1. ábra

Euroövezeti reál-GDP

a) Reál-GDP-növekedés

(negyedéves százalékos változás; szezonálisan és munkanaphatással kiigazított, negyedéves adatok)

b) Reál-GDP-szint

(láncindexált volumenek (2020); milliárd EUR)

Megjegyzés: A múltbeli adatok eltérhetnek az Eurostat legutóbbi kiadványaitól. A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. Az a) panelben a prognózis alappályáját övező, szimmetrikus szerkezetű sávok a bizonytalanság mértékét mutatják. A sávok múltbeli előrejelzési hibákon alapulnak, a kiugró értékekkel való kiigazítás után. A legsötétebbtől a legvilágosabbig a reál-GDP-növekedés adott intervallumba tartozásának 30%-os, 60%-os és 90%-os valószínűségét mutatják. További információkért lásd az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2023. márciusi makrogazdasági prognózisában szereplő „A prognózist övező bizonytalanság szemléltetése” című keretes írást.

A beérkező adatok arra utalnak, hogy az euroövezet GDP-növekedése jelentős bizonytalanság közepette rövid távon némileg lassulni fog. A konjunktúra szempontjából releváns felmérési mutatók, például az Európai Bizottság beszerzésimenedzser-indexe (bmi) és üzleti és fogyasztói bizalmi mutatói, továbbra is visszafogottak. A többségük újabb visszaesést mutatott novemberben. A beérkező adatok az ágazatok között tartós különbségeket jeleznek, a feldolgozóipar továbbra is igen gyenge (a feldolgozóipari kibocsátás novemberi bmi-je 45,1) volt. A szolgáltatási konjunktúra ugyancsak mérséklődött, amint azt a szolgáltatási kibocsátás novemberi bmi-jének 50 alatti értéke is mutatja. A gazdasági teljesítmény összességében várhatóan 0,2%-kal nő 2024 negyedik negyedévében, ez lassabb ütem a harmadik negyedévinél, tekintettel a nyári növekedést támogató egyszeri tényezők (például a párizsi olimpia) lecsengésére, a visszafogott bizalomra, valamint a nagyfokú bizonytalanságra és geopolitikai feszültségekre. Az előrejelzések szerint a GDP 2025 első negyedévében 0,3%-os növekedést ér el, így a rövid távú kilátások nagyjából összhangban állnak a szeptemberi prognózissal.

A reál-GDP középtávon várhatóan erősebben bővül, amihez a fogyasztás fellendülése, az erősödő külső kereslet és a korábbi monetáris politikai szigorítás fékező hatásának lecsengése is hozzájárul (3. táblázat). A háztartások vásárlóerejének a rugalmas béremelkedés és a csökkenő infláció miatti további növekedése várhatóan kedvez a magánfogyasztás bővülésének. Az előrejelzések szerint a háztartások kiadásai középtávon továbbra is támogatják a fellendülést (2. ábra, a) panel), bár a szeptemberi prognózisban jelzettnél valamivel kisebb mértékben. Az összességében reziliens munkaerőpiac és a fogyasztói bizalom feltételezett fokozatos helyreállása szintén hozzájárul a magánfogyasztás növekedéséhez, annak ellenére, hogy továbbra is jelentős az ösztönzőerő a megtakarításra, többek között a még mindig magas kamatok és szigorú hitelfeltételek miatt. A prognózis szerint a beruházások az előrejelzési időszakban fokozatosan bővülnek, ami főként a korábbi monetáris politikai szigorítások fékező hatásának kifutását, a növekvő fajlagos nyereség kedvező hatását, az NGEU-program forrásainak felhasználását, valamint a bel- és külföldi kereslet javulását tükrözi. Az utóbbi várhatóan az euroövezet versenyképességi problémái ellenére is támogatni fogja az export növekedését. Míg 2024-ben a fiskális alapállás vélhetően szigorodott, 2025–26-ban várhatóan nagyjából semleges lesz. A fiskális alapállás az előrejelzési időszak vége felé a prognózis szerint ismét szigorodni fog, hozzájárulva a 2027-es GDP-növekedés gyengüléséhez (lásd a 4. szakaszt).

A korábbi monetáris politikai szigorítás növekedésre gyakorolt hatása a becslések szerint gyengül az előrejelzési időszakban, amit az irányadó kamatlábak folyamatos csökkenése is segít. A 2021 decembere és 2023 szeptembere között hozott monetáris politikai intézkedések hatása továbbra is átgyűrűzik a reálgazdaságba. Ugyanakkor a növekedésre gyakorolt legtöbb lefelé mutató hatás feltételezhetően már érvényesült. A 2024. június óta végrehajtott kamatcsökkentések nyomán és a prognózis adatgyűjtési zárónapján érvényes, a jövőbeli kamatpályára vonatkozó piaci várakozások (1. keretes írás) alapján a monetáris politika gazdasági növekedésre gyakorolt hatása várhatóan fokozatosan mérséklődni fog 2025-ben. Noha e negatív hatás nagyságrendjét és időbeli alakulását jelentős bizonytalanság övezi, 2026-ra várhatóan kifut.

2. ábra

Az euroövezet reál-GDP-növekedése – fő kiadási összetevők szerinti bontás

a) 2024. decemberi prognózis

b) Módosítások a 2024. szeptemberi prognózishoz képest

(éves változások százalékban, százalékpontos hozzájárulások)

(százalékpont és százalékpontos hozzájárulások)

Megjegyzés: az adatok szezonálisan és munkanaphatással kiigazítottak. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. A módosítások számítása kerekítés nélküli adatokon alapul.

3. táblázat

Reál-GDP-, kereskedelmi és munkaerőpiaci prognózisok

(ellenkező jelzés hiányában éves százalékos változások, módosítások százalékpontban)

 

2024. december

Módosítások 2024. szeptemberhez képest

2023

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

Reál-GDP

0,5

0,7

1,1

1,4

1,3

-0,1

-0,2

-0,1

Magánfogyasztás

0,8

0,9

1,3

1,3

1,2

0,1

-0,1

-0,2

Kormányzati fogyasztás

1,5

2,3

1,2

1,2

1,0

1,1

0,1

0,1

Beruházások

1,8

-1,7

1,2

2,2

1,6

-1,2

0,0

0,1

Export ¹⁾

-0,2

1,0

1,6

3,0

3,0

-0,2

-1,0

0,0

Import ¹⁾

-0,7

0,1

2,3

3,1

2,9

0,1

-0,5

-0,2

GDP-hez való hozzájárulás forrás szerint:

Belső kereslet

1,1

0,6

1,2

1,4

1,2

0,0

0,0

-0,1

Nettó export

0,3

0,5

-0,2

0,1

0,1

-0,2

-0,2

0,1

Készletváltozások

-0,9

-0,3

0,2

0,0

0,0

0,1

0,1

0,0

Rendelkezésre álló reáljövedelem

1,2

2,3

0,8

1,0

0,8

-0,5

0,0

0,2

Háztartások megtakarítási rátája (a rendelkezésre álló jövedelem %-ában)

13,9

15,1

14,7

14,5

14,2

0,2

0,2

0,5

Foglalkoztatás ²⁾

1,4

0,8

0,4

0,6

0,5

0,0

0,0

0,2

Munkanélküliségi ráta

6,5

6,4

6,5

6,3

6,1

-0,1

0,0

-0,2

Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában)

1,7

2,7

2,6

2,7

2,9

0,1

-0,1

0,0

Megjegyzés: A reál-GDP-t és összetevőit szezonálisan és munkanaphatással korrigáltuk. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. Az adatok – negyedéves gyakorisággal is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.1) Az euroövezet belső kereskedelmét is magában foglalja.
2) Foglalkoztatott személyek.

A reál-GDP növekedését a 2024. szeptemberi prognózissal összehasonlítva lefelé módosítottuk a 2024–2026 közötti időszakra (3. táblázat és a 7. ábra b) panele). A 2024–2025-re vonatkozó lefelé módosítások a beruházások (főként a 2024 első felére vonatkozó adatok módosítása miatt) és a (nettó) export rövid távú visszaesését tükrözik a fennálló versenyképességi problémák miatt. Ezt részben ellensúlyozza a 2024-ben jelentős erősödést mutató kormányzati fogyasztás. A magánfogyasztás növekedése szintén lefelé módosult 2025–2026-ra, tekintettel arra, hogy átértékelődött a megtakarítási ráta jelenlegi magas szintjéről történő normalizálódásának várható sebessége.

A magánfogyasztás várhatóan a GDP-növekedés fő hajtómotorja marad, amit a bérek emelkedésének és az infláció visszaesésének köszönhető munkavállalói jövedelem erőteljes növekedése támogat. A magánfogyasztás növekedése 2024 harmadik negyedévében valószínűleg erőteljesen élénkült a magas háztartási megtakarítási ráta ellenére. A háztartások kiadásai terén erősödés várható: az éves növekedési ütem a 2023–2024-es mintegy 0,8–0,9%-ról 1,3%-ra növekszik 2025–2026-ban, 2027-ben pedig a világjárvány előtti átlagra, 1,2%-ra mérséklődik. A magánfogyasztás fellendülése a háztartások megtakarítási rátájának fokozatos normalizálódását és a rendelkezésre álló reáljövedelem emelkedését tükrözi, ami elsősorban a még mindig erőteljes bérnövekedésnek és a nem munkából származó jövedelem (különösen az önfoglalkoztatásból és pénzügyi eszközökből származó jövedelem) erőteljes bővülésének tudható be. Noha a 2025–2027 közötti időszakra a reálbérek felzárkózásából származó hatások lecsengése miatt mérsékelt reáljövedelem-emelkedés prognosztizálható, várhatóan a megtakarítási ráta mérsékelt csökkenése is kedvezően hat majd a magánfogyasztás növekedésére a fogyasztói vásárlási magatartás fokozatos normalizálódása mellett. A háztartások megtakarítási rátája előreláthatólag magas marad, ami a még mindig magas – bár csökkenő – kamatlábakat és a még mindig szigorú hitelfeltételeket tükrözi, az előrejelzési időszakban pedig fokozatosan csökken, noha a 2024. szeptemberi prognózisban előre jelzettnél lassabb ütemben. A fogyasztói bizalom helyreállása és a fogyasztássimító magatartás – vagyis a háztartások kiadásaiban a vásárlóerő növekedésére megnyilvánuló késleltetett reakció – valószínűleg szintén hozzájárul a megtakarítások fokozatos csökkenéséhez. A 2024. szeptemberi prognózissal összehasonlítva a magánfogyasztás növekedése 2024-re 0,1 százalékponttal felfelé módosult, ami a munkából származó jövedelem jelentősebb mértékű növekedésével összefüggésben némileg erősebb dinamikát tükröz, 2025-re és 2026-ra vonatkozóan viszont 0,1 százalékponttal, illetve 0,2 százalékponttal lefelé módosult, ami nagyrészt a magasabb megtakarítási rátát tükrözi, miközben a háztartások fogyasztási magatartása várhatóan lassabban normalizálódik.

A lakáscélú beruházások 2024-ben várhatóan tovább csökkennek, majd 2025 folyamán lassan fellendülnek, ahogy a finanszírozási feltételek szigorításának negatív hatásai fokozatosan enyhülnek, a háztartások reáljövedelme pedig továbbra is növekszik. A lakáscélú beruházások elhúzódó visszaesése valószínűleg 2024 harmadik negyedévében is folytatódott, és ez előreláthatólag a következő negyedévekben sem lesz másképpen, noha üteme némileg mérséklődik a lakáskereslet tartós gyengélkedésének betudhatóan. A lakáscélú beruházások a prognózis szerint az EKB legutóbbi euroövezeti banki hitelezési felmérésében a várható lakáshitel-kereslet terén jelentett javulással összhangban 2025 második felétől a jelzáloghitel-kamatok fokozatos csökkenésének és a háztartások jövedelmének növekedése következtében élénkülnek. Mindent egybevetve a 2024-es további jelentős visszaesés után, az éves növekedést érintően 2025-re áthúzódó negatív hatás mellett 2026-ra a lakáscélú beruházások éves szintű növekedése prognosztizálható, 2022 óta először.

A vállalati beruházások terén az előrejelzési időszakban – geopolitikai és gazdaságpolitikai bizonytalanságok közepette – visszafogott ütemű növekedés várható, amit feltehetőleg támogat majd a belső és külső kereslet fokozatos javulása, a fajlagos nyereség erőteljes bővülése és a kedvezőbb finanszírozási feltételek. 2024 első felében az euroövezeti vállalati beruházások zsugorodtak, aminek hátterében az írországi multinacionális vállalatok tevékenysége miatt kialakult nagyfokú volatilitás, a gyengélkedő kereslet és a fokozott bizonytalanság áll. Az erősebb belső és külső keresletnek, a javuló finanszírozási feltételeknek és a fajlagos nyereség töretlen növekedésének köszönhetően a beruházások 2025-ben várhatóan növekednek. 2026-ban és 2027-ben a beruházást élénkíti még a finanszírozási feltételek fékező erejének csökkenése, valamint az NGEU és a magánforrások digitális és zöld átállást ösztönző felhasználásából eredő bevonzó hatások.

A 2024 harmadik negyedévében tapasztalt visszaesést követően az euroövezeti export növekedése várhatóan visszafogott marad, majd jövőre megélénkül, feltéve, hogy a világkereskedelmi vámtarifák nem változnak. Az elsősorban a karácsonyi megrendelések előszállításának köszönhetően[3] erőteljes külső kereslet ellenére a második negyedévben szerény volt az export bővülése. A globális feldolgozóipari ciklus gyengülésére és az euroövezeti exportőrök állandósult versenyképességi nehézségeire tekintettel[4] az év harmadik negyedévében visszaesett az exportnövekedés, összhangban a feldolgozóipari és szolgáltatási exportmegrendelésekre vonatkozó legfrissebb felmérési mutatók negatív jelzéseivel. A prognózis szerint az export növekedési üteme a külső kereslet fellendülését követően 2025 végére éppen elmarad a múltbeli átlagtól. Ennek ellenére az exportpiaci részesedés csökkenése prognosztizálható a teljes előrejelzési időszakra. Az import is várhatóan visszafogott ütemben növekszik majd, némileg elmaradva a hosszú távú növekedési rátától. Összességében véve a 2024. második negyedévi pozitív hozzájárulás után a nettó kereskedelem a harmadik negyedévben negatívan befolyásolta a növekedést, a negyedik negyedévben pedig várhatóan szintén negatív hatást fejt ki, majd 2025 első felében ismét erőre kap. A prognózis szerint a cserearányok javulnak az előrejelzési időszakban, mivel az energiaársokk hatása nagyrészt lecsengett a gazdaságban. A folyó fizetési mérleg egyenlege az előrejelzési időszak végére prognosztizálhatóan megközelíti a GDP 3%-át, ezzel némileg meghaladja a világjárvány előtti, 2,6%-os átlagot.

A munkaerőpiac előreláthatólag továbbra is összességében véve rugalmasan alkalmazkodik, noha az elmúlt évekhez képest lassulás várható a foglalkoztatás bővülésében. 2024 második és harmadik negyedévében a foglalkoztatás szerény mértékben nőtt. A prognózis szerint továbbra is meglehetősen visszafogott, 0,1–0,2%-os negyedéves növekedési ütemmel bővül az előrejelzési időszakban. Éves szinten a foglalkoztatás növekedése a 2023. évi 1,4%-ról 2024-ben várhatóan 0,8%-ra mérséklődik, a 2025–2027 közötti időszakban pedig előreláthatólag a 0,4–0,6% közötti sávban ingadozik (ez a szeptemberi prognózishoz képest 2026-ra 0,2 százalékpontos felfelé módosítást jelent, részben a munkaerő bővülésének felfelé módosítása miatt). A foglalkoztatás alakulása (3. ábra) azt a feltevést tükrözi, hogy a közelmúltban a foglalkoztatást a megszokottnál jobban támogató ciklikus tényezők – úgymint a jelentős munkaerőhiány miatti munkaerő-felhalmozás, valamint a nagymértékű nyereségnövekedés, a gyenge reálbérek és az erőteljes munkaerő-bővülés – hatása fokozatosan lecseng. A foglalkoztatás bővülése az előrejelzések szerint a GDP-növekedéshez képest visszafogott lesz, mindazonáltal 2027 közepére várhatóan mégis visszatér a GDP-vel való múltbeli viszonyának megfelelő szintre.[5]

3. ábra

Foglalkoztatás

(negyedéves százalékos változás)

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

A munkatermelékenység növekedése várhatóan fokozódik, de a szeptemberi prognózisban előre jelzettnél lassabban. A gazdaság előrejelzési időszakbeli ciklikus kiigazításával és a foglalkoztatás bővülésének lassulásával a termelékenység várhatóan megélénkül. A termelékenység (egy foglalkoztatottra jutó) növekedése 2024 harmadik negyedévében meglepő módon a vártnál kedvezőbben alakult, de az előrejelzési időszak hátralévő részében lefelé módosult, ami a szeptemberi prognózishoz képest lassúbb ciklikus fellendülést tükröz (4. ábra). A termelékenység (egy foglalkoztatottra jutó) növekedésének mértéke a prognózis szerint a 2024-es –0,1%-ról 2025-ben 0,8%-ra, 2026-ban pedig 0,9%-ra emelkedik, 2027-ben viszont 0,8%-ra csökken. Ez arra utal, hogy a szeptemberi prognózishoz képest a 2000–2019 közötti időszak múltbeli átlagos éves 0,6%-os növekedési ütemét korlátozottabb mértékben lépi túl, és a 2020 és 2023 közötti átlagos éves 0,3%-os termelékenységnövekedési rátához viszonyítva kell vizsgálni. A közelmúltban uralkodó ciklikus tényezők, amelyek fokozott munkaerő-felhalmozást, gyenge reálbéreket és erőteljes munkaerő-növekedést eredményeztek, a prognózis szerint lassan megszűnnek, ami a termelékenység növekedésének ciklikus élénküléséhez vezet. A termelékenységnövekedés lefelé módosult, figyelemmel azokra a strukturális tényezőkre, amelyek korlátozhatják a fellendülés sebességét 2025-ben és 2026-ban, például a gazdasági tevékenységnek a szolgáltatási ágazatba való fokozatos átrendeződésére, a gazdaság környezetbarátabbá tételéhez kapcsolódó átállási költségekre, az energiaársokk tartósabb káros hatására, a rendkívül innovatív MI-technológiák vártnál lassabb alkalmazására és a demográfiai változásokra.

4. ábra

Egy foglalkoztatottra jutó munkatermelékenység

(éves százalékos változás)

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

A munkanélküliségi ráta várhatóan újabb historikus mélypontra csökken (5. ábra). A 2025 eleji kismértékű emelkedés ellenére a munkanélküliségi ráta 2025 harmadik negyedévétől várhatóan ismét egyenletesen csökken, 2027-ben pedig eléri a 6,1%-ot. A munkanélküliségi ráta pályája kismértékben, átlagosan 0,1 százalékponttal lefelé módosult 2024–2025-re vonatkozóan, részben a közelmúltbeli alacsonyabb munkanélküliségi eredmények miatt, de 2026-ra vonatkozóan is, a foglalkoztatás várhatóan reziliensebb növekedése következtében.

5. ábra

Munkanélküliségi ráta

(a munkaerő-állomány százaléka)

Megjegyzés: A függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

4 Fiskális kilátások

Becslések alapján az euroövezet fiskális alapállása 2024-ben jelentősen, a 2024. szeptemberi prognózisban vártnál nagyobb mértékben szigorodott, a módosításokat pedig nem diszkrecionális tényezők vezérelték (4. táblázat). A 2023-as fiskális pozíció most enyhe lazítást jelez, szemben a szeptemberi prognózisban foglalt becslés szerinti semleges irányvonallal, főként a 2024-es nemzeti számlák referenciaérték-felülvizsgálatainak eredményeként. A becslések szerint a fiskális alapállás részben ezt a 2023-as némileg lazább pozíciót tükrözve a 2024-ben jelentősen szigorodott az energia- és inflációs támogató intézkedések nagy részének kivezetése és jelentős nem diszkrecionális tényezők miatt. Az utóbbiak nagyrészt a bevételek erőteljes alakulását tükrözik egyes országokban, egyéb tényezők mellett főként az összetételi hatásoknak betudhatóan. A fiskális alapállás 2024-es szigorítása erőteljesebb a szeptemberi prognózisban becsültnél a fent említett, nem diszkrecionális bevételi tényezők miatt, amelyek bőven ellensúlyozták a diszkrecionális fiskális politikai intézkedések kiigazításából eredő enyhe lazítást. Összességében viszont a 2020–2024 közötti időszakban a kumulatív fiskális alapállás továbbra is nagyon alkalmazkodó, ami a világjárvány kitörése óta nyújtott jelentős mértékű fiskális támogatást tükrözi.

A prognózis szerint a fiskális alapállás tovább szigorodik, de 2025–2026-ban csak kis mértékben, 2027-ben pedig erőteljesebben, amikor az NGEU-támogatásokból finanszírozott kiadások fokozatosan megszűnnek, azonban a fiskális politikai feltevéseket bizonytalanság övezi.[6] 2025-re vonatkozóan az alapforgatókönyvbe épített diszkrecionális fiskális politikai intézkedések, amelyek a kormányok által benyújtott költségvetésiterv-javaslatokat tükrözik, a szeptemberi prognózisban előre jelzettnél valamivel nagyobb mértékű szigorítást mutatnak. Ez főként annak tudható be, hogy több országban új intézkedésekből fakadóan emelkedtek a közvetlen adók és a társadalombiztosítási járulékok. Ezt a szigorítást részben ellensúlyozza az állami beruházások folyamatos növekedése és a magasabb fiskális transzferek, valamint a lazító, nem diszkrecionális tényezők.[7] 2026-ban a fiskális alapállás várhatóan csak kismértékben szigorodik, ami a korábbi prognózisokhoz képest lazulásra utal.[8] 2027-ben a fiskális alapállás és a diszkrecionális költségvetési politikai intézkedések viszonylag erőteljes szigorítása elsősorban az állami beruházások és a fiskális transzferek feltételezett csökkenését tükrözi, összefüggésben az NGEU-támogatási finanszírozás lejártával. A kormányzati fogyasztás növekedése is feltehetőleg jelentősebb mértékben lassul (reálértéken 2025-től, a 2024-es erőteljes bővülés után). Mindent egybevetve, a diszkrecionális fiskális politikai intézkedések szeptemberi prognózishoz viszonyított módosításai enyhe fiskális lazítást jeleznek az előrejelzési időszakban (kumulatívan a GDP közel 0,1 százalékpontját 2024–2026 közötti időszakban), főként a fiskális transzfereknek köszönhetően, amelyek bőven ellensúlyozzák az adók és társadalombiztosítási járulékok emelkedését.

4. táblázat

Az euroövezet fiskális kilátásai

(a GDP százalékában; módosítások százalékpontban)

 

2024. december

Módosítások 2024.
szeptemberhez képest

2023

2024

2025

2026

2027

2023

2024

2025

2026

Költségvetési alapállás1)

-0,2

0,9

0,1

0,1

0,6

-0,2

0,4

0,0

-0,2

Államháztartás költségvetési egyenlege

-3,6

-3,2

-3,1

-3,0

-2,9

0,0

0,1

0,1

0,0

Strukturális költségvetési egyenleg2)

-3,8

-3,1

-3,0

-3,0

-2,9

-0,1

0,1

0,2

0,0

Államháztartás bruttó adóssága

87,4

87,8

88,3

88,7

88,6

-0,8

-0,7

-1,0

-1,1

1) Az euroövezet fiskális politikájának alapállását a pénzügyi szektornak nyújtott kormányzati támogatással csökkentett, ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg változásával mérjük. A feltüntetett számadatokat a Next Generation EU (NGEU) programból származó támogatásokkal is kiigazítjuk, amelyek nem befolyásolják a gazdaságot a bevételi oldalon. A negatív (pozitív) számadat a fiskális alapállás lazítására (szigorítására) utal.
2) Az államháztartási egyenlegnek a gazdasági ciklus átmeneti hatásaitól és a Központi Bankok Európai Rendszerének meghatározása szerint ideiglenesnek minősített intézkedésektől megtisztított értékeként megadva.

Az euroövezet fiskális egyenlege az előrejelzési időszakban várhatóan nagyon fokozatosan javul, az adósságráta pedig előreláthatólag enyhén megemelkedik, majd nagyrészt stabilizálódik (4. táblázat). A 2024-re becsült jelentősebb csökkenés után az euroövezeti hiány a prognózis szerint csak kismértékben változik, és 2027-ben valamivel a GDP 3%-ának megfelelő referenciaérték alá csökken. Ez a pálya főként a ciklikusan kiigazított elsődleges hiány prognosztizált javulásához igazodik, amely várhatóan meghaladja a kamatkifizetések emelkedésének mértékét. A ciklikus összetevő várhatóan csekély lesz, 2024-ben némileg romlik, majd 2027-ig kismértékben negatív marad. A szeptemberi prognózissal összevetve 2024–2025-re némileg felfelé módosult a fiskális egyenleg, 2026-ra viszont nem változott. Ez főként a nem diszkrecionális bevételi tényezők módosításait és a fent ismertetett konszolidációs intézkedéseket tükrözi. Az euroövezet GDP-arányos államadóssága a várakozások szerint némileg növekszik a 2024–2026 közötti időszakban, mivel a változatlanul fennálló (bár csökkenő) elsődleges hiányt és a pozitív hiány-adósság kiigazításokat bőven ellensúlyozzák a kamatláb és a növekedés közötti kedvező különbözetek. Stabilizálódása az előrejelzési időszak végére prognosztizálható. A szeptemberi prognózissal összevetve az adósságráta a teljes időszakra vonatkozóan lefelé módosult, főként a nemzeti számlák 2024. évi referenciaérték-felülvizsgálata utáni kedvező bázishatások (nevezőhatások) következtében.

5 Árak és költségek

A prognózis szerint a teljes infláció 2024 utolsó negyedévében ismét emelkedni kezdett, 2025 második negyedévétől előreláthatólag csökken, és az EKB 2%-os inflációs célja körül alakul (6. és 7. ábra). A teljes infláció várhatóan az év végéig főként az energiaárakban jelentkező bázishatások miatt emelkedik, azután pedig újra csökkenő pályára áll. A HICPX-infláció a szolgáltatási komponens miatt 2025 elején várhatóan csökkenésnek indul, és 2027-ben eléri az 1,9%-ot. Összességében ez a teljes infláció fokozatos további csökkenésére utal az előrejelzési időszakban, amit 2027-ben csekély mértékű átmeneti növekedés szakít meg a zöld átállással kapcsolatos fiskális intézkedések nyomán.

6. ábra

Euroövezeti HICP-infláció

(éves százalékos változás)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. A prognózis alappályáját övező, szimmetrikus szerkezetű sávok a bizonytalanság mértékét mutatják. A sávok múltbeli előrejelzési hibákon alapulnak, a kiugró értékekkel való kiigazítás után. A legsötétebbtől a legvilágosabbig a HICP-inflációs eredmények adott intervallumba tartozásának 30%-os, 60%-os és 90%-os valószínűségét mutatják. További információkért lásd az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2023. márciusi makrogazdasági prognózisában szereplő „A prognózist övező bizonytalanság szemléltetése” című keretes írást.

7. ábra

Euroövezeti HICP-infláció – fő komponensek szerinti bontás

(éves változások százalékban, százalékpontos hozzájárulások)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

Az energiaár-infláció még 2025-ben is negatív marad, majd az előrejelzési időszak során később ismét pozitívba fordul. Az energiaár-infláció várhatóan 2025 harmadik negyedévéig marad negatív, nagyrészt a lefelé ívelő olajárgörbére vonatkozó feltevések miatt, majd visszatér a pozitív tartományba, főként az üzemanyagokkal kapcsolatos bázishatások miatt (7. ábra). 2025 első felében az energiaár-infláció volatilitására lehet számítani, részben néhány, energiával kapcsolatos fiskális intézkedés visszavonása miatt.[9] Összességében véve az energiaár-infláció várhatóan visszafogott marad: rátája 2026-ban és 2027-ben pozitív lesz, de nem éri le a múltbeli átlagokat (a 8. ábra a) panelje). A 2027-re prognosztizált növekedés főként az „Irány az 55%!” uniós intézkedéscsomag – különösen az épületek fűtésére és a közlekedési célú üzemanyagokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) – megvalósításának nagyrészt átmeneti felfelé irányuló hatását tükrözi (további részletekért lásd a 2. keretes írást).

Az élelmiszerár-infláció várhatóan növekszik 2025-ben, azt követően pedig mérséklődik, majd nagyjából oldalirányban mozog (a 8. ábra b) panelje). Az elmúlt hónapokban emelkedett – októberben 2,9%-on állt – az élelmiszerár-infláció, nagyrészt a kedvezőtlen időjárási hatások miatt. Rátája 2025 közepére várhatóan megközelíti a 3,2%-ot, ami – legalábbis kezdetben – a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának és a nyersanyagárak feltételezett számottevő emelkedésének lesz betudható. Ezután a prognózis szerint 2027-re átlagosan 2,2%-ra csökken, aminek oka a középtávú energia- és munkaerőköltség-nyomás enyhülése, a teljes inflációhoz pedig mérsékelten járul hozzá (7. ábra).

8. ábra

A HICP szerinti energia- és élelmiszerár-inflációra vonatkozó kilátások

a) HICP energia

(éves százalékos változás)

b) HICP élelmiszer

(éves százalékos változás)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

5. táblázat

Az árak és a költségek alakulása az euroövezetben

(éves százalékos változások, módosítások százalékpontban)

 

2024. december

Módosítások 2024. szeptemberhez képest

2023

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

HICP

5,4

2,4

2,1

1,9

2,1

-0,1

-0,1

0,0

HICP energia nélkül

6,3

2,9

2,5

2,0

2,0

0,0

0,1

0,0

HICP energia és élelmiszer nélkül

4,9

2,9

2,3

1,9

1,9

0,0

0,0

-0,1

HICP energia, élelmiszer és közvetettadó-változás nélkül

5,0

2,8

2,3

1,9

1,9

0,0

0,0

-0,1

HICP energia

-2,0

-2,3

-1,1

0,5

2,8

-0,9

-2,2

-0,1

HICP élelmiszer

10,9

3,0

3,0

2,4

2,2

0,1

0,6

0,3

GDP-deflátor

5,9

2,9

2,4

2,1

2,1

-0,2

0,0

0,1

Importdeflátor

-2,5

-0,6

1,6

1,8

1,7

-0,2

-0,1

0,0

Egy munkavállalóra jutó jövedelem

5,4

4,6

3,3

2,9

2,8

0,1

-0,3

-0,3

Egy munkavállalóra jutó termelékenység

-0,9

-0,1

0,8

0,9

0,8

-0,1

-0,1

-0,2

Fajlagos munkaerőköltség

6,4

4,7

2,6

2,0

2,0

0,2

0,0

-0,1

Fajlagos nyereség¹⁾

6,5

-0,9

2,0

2,0

2,4

-1,1

0,4

0,4

Megjegyzés: A módosításokat kerekített adatokból számítjuk. A GDP- és importdeflátorok, a fajlagos munkaerőköltség, az egy munkavállalóra jutó jövedelem és a munkatermelékenység adatai alatt szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok értendők. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után beérkező adatközlések miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. Az adatok – negyedéves gyakorisággal is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.
1) A fajlagos nyereség a bruttó működési eredmény és a vegyes jövedelem (az önálló vállalkozók jövedelmével kiigazított) értéke egységnyi a reál-GDP-re vetítve.

A HICPX-infláció a 2024-es 2,9%-ról várhatóan 1,9%-ra csökken 2027-re, elsősorban a szolgáltatások inflációjának mérsékelt mérséklődése miatt (9. ábra). A HICPX-infláció 2024 eleje óta viszonylag változatlan, bár ez elfedi azt a tényt, hogy az energián kívüli iparcikkek árainak növekedése némileg mérséklődött, rátája nem éri el a hosszabb távú átlagot, miközben a szolgáltatások inflációja viszonylag tartós, és 2023 novembere óta lényegében oldalirányban mozgott, rátája 4% körül alakult. A HICPX-infláció 2025-től prognosztizált mérséklődése a szolgáltatások inflációjának fokozatos csökkenésére vezethető vissza, amelyet a korábbi sokkok folyamatos lecsengése és a munkaerőköltség-nyomás enyhülése vezérel. Általánosabban, a HICPX-inflációval kapcsolatos dezinfláció a korábbi energiaár-sokkok közvetett mérséklő hatásaiból eredően fennmaradó lefelé irányuló hatást, valamint az EKB 2021. december és 2023. szeptember közötti monetáris politikai intézkedéseiből fakadó lefelé irányuló hatás folyamatos átgyűrűzését tükrözi. Ez a lefelé irányuló hatás várhatóan tartós lesz, és csak az előrejelzési időszak vége felé enyhülhet.

9. ábra

Euroövezeti HICP-infláció az energia és az élelmiszerek nélkül

(éves százalékos változás)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét. A prognózis alappályáját övező, szimmetrikus szerkezetű sávok a bizonytalanság mértékét mutatják. A sávok múltbeli előrejelzési hibákon alapulnak, a kiugró értékekkel való kiigazítás után. A legsötétebbtől a legvilágosabbig a HICPX-inflációs eredmények adott intervallumba tartozásának 30%-os, 60%-os és 90%-os valószínűségét mutatják. További információkért lásd az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2023. márciusi makrogazdasági prognózisában szereplő „A prognózist övező bizonytalanság szemléltetése” című keretes írást.

A 2024. szeptemberi prognózissal összevetve a teljes HICP-inflációra vonatkozó kilátások 2024-re és 2025-re 0,1 százalékponttal, módosultak, 2026-ra pedig változatlanul maradtak (10. ábra). 2024-re vonatkozóan az élelmiszerár-infláció kismértékű felfelé módosítását bőven ellensúlyozza az energiaár-infláció lefelé módosítása. A HICPX-inflációnak a teljes előrejelzési időszakra vonatkozó kismértékű lefelé módosítása csak a 2026-ra vonatkozó kerekített éves átlagos értékekben jelenik meg, és kezdetben az elmúlt hónapok meglepetésszerű adataival függ össze, ami a szolgáltatások vártnál alacsonyabb inflációjának tudható be. Az időszak későbbi részében inkább a gazdasági növekedésre és a bérekre vonatkozó kilátások lefelé módosításához kapcsolódik. Az élelmiszerár-infláció felfelé módosítása a teljes előrejelzési időszakra vonatkozóan főként a várakozásokat meghaladó közelmúltbeli eredményeknek és a magasabb élelmiszeralapanyag-árakkal kapcsolatos feltevéseknek tudható be. Az energiaár-infláció 2024-re és 2025-re vonatkozóan lefelé módosult a várakozásoktól elmaradó eredmények, valamint az olaj- és villamosenergiaár-feltevések lefelé módosítása miatt, annak ellenére, hogy a gázárfeltevések némileg magasabbak (1. keretes írás).

10. ábra

Az inflációs prognózis módosításai a 2024. szeptemberi prognózisokhoz képest

(százalékpont)

Megjegyzés: a módosításokat kerekítés nélküli adatok alapján mutatjuk ki.

2. keretes írás
Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási szakpolitika növekedésre és inflációra gyakorolt hatásának értékelése

Az elkövetkező években újabb szakpolitikai intézkedések lépnek hatályba az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célok elérése érdekében. Ez a keretes írás azt értékeli, milyen hatást gyakorolnak a nemzeti zöld diszkrecionális költségvetési intézkedések változásai a növekedésre és az inflációra az előrejelzési időszakban. Valamely költségvetési intézkedés akkor minősül zöld intézkedésnek, ha az éghajlatváltozás megelőzése vagy az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából kedvező hatást gyakorol. Emellett ez a keretes írás azt is megvizsgálja, hogy az új, 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) hogyan befolyásolhatja az inflációt 2027-ben.

A nemzeti zöld diszkrecionális költségvetési intézkedések alapprognózisban foglalt éves hatása a növekedést tekintve legfeljebb –0,1 százalékpont, az euroövezeti inflációra nézve pedig legfeljebb 0,2 százalékpont (kék oszlopok az ábrán). Kiemelendő, hogy a GDP-növekedést visszafogó hatás az előrejelzési időszakban várhatóan némileg fokozódik: míg 2024-ben nulla körül alakul, 2026-ban és 2027-ben megközelíti a ‑0,1 százalékpontot. A HICP-inflációra gyakorolt hatás 2024-ben és 2025-ben várhatóan mintegy 0,2 százalékpont lesz, majd 2026-ban 0,1 százalékpontra, 2027-ben pedig nullához közeli értékre csökken. Ez a hatás elsősorban az energiakomponenst érintő intézkedések, különösen a szén-dioxid-árazás és az energiaadók révén nyilvánul meg.[10] Összességében a nemzeti intézkedések hatása valamivel nagyobb a 2023 decemberében becsültnél, de még mindig viszonylag visszafogott, ami főként az árakat közvetlenül befolyásoló intézkedések, például a nemzeti szén-dioxid-árazás nagyon fokozatos bevezetésének tudható be.[11]

Ábra

A nemzeti zöld diszkrecionális költségvetési intézkedések hatása a növekedésre és az inflációra a 2024. decemberi alapprognózisban

a) Reál-GDP-növekedés

b) HICP-infláció

(százalékpont)

(százalékpont)

A következő három évben a nemzeti intézkedéseken túlmenően az EU új ágazatokra is kiterjeszti a szén-dioxid-árazást, ami valószínűleg kihat a növekedésre, az inflációra és az államháztartásra (Táblázat). Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként a jelenlegi 1. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS1) kiterjed majd a légi, hajózási és energiaigényes iparágakra, miközben fokozatosan megszűnnek az ingyenes kibocsátási egységek.[12] Az energiaigényes iparágakból az EU-ba irányuló behozatal az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá kerül. Emellett 2027-ben elindul az EU ETS2, amely az épületek fűtéséből és a közlekedési üzemanyagokból származó kibocsátásokra vonatkozik majd, így valószínűleg a leglényegesebb közvetlen hatást gyakorolja majd az inflációra. Az intézkedések az importárakon és a termelői árakon keresztül közvetve is befolyásolhatják az inflációt. Amennyiben a háztartások nem részesülnek kompenzációban, az ilyen árfelhajtó hatás a háztartások kiadásait is érintheti, és visszafoghatja a növekedést. Az ETS1-ből és az ETS2-ből származó bevételek egy részét azonban az energiahatékonyságba és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba kell befektetni, így a növekedésre gyakorolt nettó hatások még nem egyértelműek.

Táblázat

Főbb uniós szén-dioxid-árazási intézkedések

Intézkedés

Fő elemek

EU ETS1

A villamos energiára, valamint részben a hajózásra és a légi közlekedésre vonatkozik.

2024-től: a légi közlekedésben biztosított ingyenes kibocsátási egységek megszüntetésének megkezdése, a hajózásból származó kibocsátások lefedettségének növelése

2026-tól: az energiaigényes iparágakban biztosított ingyenes kibocsátási egységek megszüntetésének megkezdése

EU ETS2

2027-től: alkalmazása az épületek fűtéséből és a közlekedési üzemanyagokból, valamint a kisméretű ipari létesítményekből származó kibocsátásra

CBAM

2026-tól: az energiaigényes iparágakból származó behozatalt az ETS1 szerinti szén-dioxid-árnak megfelelően adóztatni kell (kivéve, ha az exportáló országban van egyenértékű adó)

Forrás: Európai Bizottság.

Az ETS2 szerinti szén-dioxid-árat valószínűleg áthárítják a fogyasztókra, de nem egyértelmű, hogy milyen magas lesz a szén-dioxid-ár. Az ETS1-hez hasonlóan az ETS2 szerinti kibocsátási egységekkel is lehet majd kereskedni, az árát a piac határozza meg. Az ETS2 szerinti kibocsátási egységek ára még nem ismert, mivel még nincs kereskedés. Mindazonáltal az EU ETS irányelv[13] előírja, hogy ha az átlagár két egymást követő hónapban meghaladja a 45 EUR/tCO2 küszöbértéket (a 2020. évi áron számított tonnánkénti szén-dioxid-kibocsátás) az első években, vagy ha az árak túl gyorsan emelkednek, további kibocsátási egységeket szabadítanak fel a piaci tartalékból, hogy az árakat a küszöbérték alatt tartsák. Az upstream szolgáltatóknak fizetniük kell a termékeikből származó kibocsátásért, és valószínűsíthető, hogy a költségeket áthárítják a fogyasztókra. Ezért az energia HICP-inflációjára gyakorolt közvetlen hatásra lehet számítani. Ennek a hatásnak a mértéke – többek között – az ETS2-árak alakulásától függ. A 2027-es várható árszintre vonatkozó piaci alapú információk hiányában az előrejelzési alapprognózis küszöbértéknek (azaz a várt 2027-es áron számított 59 EUR/tCO2-nak) megfelelő árszintet feltételez.[14]

A HICP-inflációra gyakorolt hatás bizonytalan: 2027-ben 0,0 százalékponttól 0,4 százalékpontig terjedhet, 2028-ban viszont sokkal kisebb hatást gyakorolhat. Az ETS2-árral kapcsolatos bizonytalanság mellett a fogyasztói árakba való begyűrűzés gyorsasága és mértéke sem egyértelmű még. Míg az energiatermékekkel kapcsolatos költségnyomások változásai jellemzően gyorsan áthárulnak a fogyasztókra, némileg késleltetett átgyűrűzés várható, mivel: i. a vállalatoknak csak 2028-ban kell leadniuk a 2027-re vonatkozó ETS2-engedélyeket; ii. egyes országokban késések vannak a fogyasztói gázszerződések átárazásában; valamint iii. a szabályozott árak és a fiskális intézkedések – kezdetben – tompíthatják a hatást.[15] A meglévő nemzeti rendszerekről az ETS2-re való tervezett átállás szintén hozzájárul a bizonytalansághoz.[16] A szakértői becslések, amelyek az ETS2- árszinthez, a begyűrűzés gyorsaságához és mértékéhez, valamint a nemzeti rendszerrel már rendelkező országokban az ETS2-re való átállás módozataihoz kapcsolódó valószínű feltevésektől függenek, arra engednek következtetni, hogy 2027-ben a HICP-inflációra gyakorolt hatás 0,0 százalékpont és 0,4 százalékpont közé tehető, 2028-ban pedig jóval csekélyebb lesz.[17] A hatás tompítható abban az esetben, ha a háztartások határozottan és megelőző jelleggel mással helyettesítik a fosszilis tüzelőanyagokat, és/vagy ha a kormányok enyhítő intézkedéseket fogadnak el. Az ETS2-n túlmenően az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag egyéb intézkedései (például a CBAM bevezetése) várhatóan csak csekély hatást fejtenek ki.

Az előrejelzési időszakon túlra tekintve az ETS2-ár tovább emelkedhet, de ezt mérsékelheti a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztási kosárban való részesedésének visszaesése. A szakirodalomban több tanulmány is sokkal magasabb árakat vár 2030-ra (a küszöbár-mechanizmus megszűnése után).[18] A magasabb árbecslések azon a feltételezésen alapulnak, hogy más kiegészítő kibocsátáscsökkentési szabályozás (például az energiahatékonyság növelésére vonatkozó rendelkezések vagy a belső égésű motorral rendelkező járművek betiltása) csak részben lesznek eredményesek. Az ilyen áremelkedések arra utalnának, hogy ez a szabályozás 2029 után jelentős lökést adhat az inflációnak, míg az alapforgatókönyv jelenlegi feltevése szerint az ETS2 bevezetése csak 2027-ben (és kismértékben 2028-ban is) fog átmeneti hatásokhoz vezetni. Ezenkívül valószínű, hogy az árak volatilisebbek lesznek. Végezetül hosszabb távon az ETS2-árak jövőbeli változásainak az energia HICP-inflációjára gyakorolt hatását mérsékelheti a fosszilis tüzelőanyagok energiamixen belüli részarányának és az erre fordított háztartási kiadásoknak a csökkenése.

A prognózis szerint a nominális bérnövekedés kezdetben magas marad, majd fokozatosan csökken, ami részben annak tudható be, hogy a reálbérek megközelítik az infláció megugrása előtti szintet. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése a becslések szerint 2024 harmadik negyedévében 4,5%-ra mérséklődött (a szeptemberi prognózissal összhangban).[19] A bérnövekedés üteme továbbra is tartósan csökken, átlaga a 2024-es 4,6%-ról 2,8%-ra apad 2027-re (11. ábra). Ez elsősorban a kialkudott bérek növekedési ütemének várható mérséklődését tükrözi, amely részben a minimálbérek kisebb mértékű emelkedésének tudható be, míg az alapbér és a jövedelem közötti különbség hozzájárulása 2024-ben várhatóan elhanyagolható, az elkövetkező években azonban viszonylag stabil és mérsékelt lesz. A nemzetiszámla-adatok közelmúltbeli módosítását a reálbérek a becslések alapján 2024 harmadik negyedévében visszatértek a 2022 elején regisztrált szintre. Miközben ez alacsonyabb inflációs kompenzációs nyomást jelez, a munkaerőpiacok még mindig feszesek, ami magyarázatot adhat arra, miért magas a bérnövekedés a 2,3%-os múltbeli átlaghoz képest. A 2024. szeptemberi prognózissal összevetve 2024-re 0,1 százalékponttal felfelé módosult az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése a meglepetésszerű adatok miatt, a következő évekre vonatkozóan viszont 0,3 százalékponttal lefelé módosult, összhangban a prognosztizált alacsonyabb munkanélküliségi rátával.

11. ábra

Egy munkavállalóra jutó jövedelem

(éves százalékpont)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

A növekvő termelékenységnek és a visszaeső bérnövekedésnek köszönhetően a fajlagos munkaerőköltség 2025-ben és 2026-ban mérsékeltebb ütemben nő. A fajlagos munkaköltség növekedése a becslések szerint 2024 harmadik negyedévében 4,5% volt, 2027-re pedig várhatóan meredeken visszaesik átlagosan 2,0%-ra.[20] Mindazonáltal továbbra is az 1,8%-os múltbeli átlag felett marad. A 2024. szeptemberi prognózissal összevetve a fajlagos munkaerőköltség növekedése 2024-re 0,2 százalékponttal felfelé, 2026-ra pedig 0,1 százalékponttal lefelé módosult.

Összességében véve a GDP-deflátor növekedésével mért belföldi ároldali nyomás a prognózis szerint tovább csökken, ahogy a profitráták rövid távon puffert képeznek a munkaerőköltség okozta nyomással szemben (12. ábra). A GDP-deflátor éves növekedési üteme a becslések alapján 2024-ben gyorsan csökkent, átlagosan 2,9% volt az évben (a 2023. évi 5,9% után), de prognosztizálható, hogy az előrejelzési időszak során fokozatosabban csökken, 2027-ben pedig átlagosan 2,1%-on áll majd. A fajlagos nyereség növekedése várhatóan továbbra is elnyeli a munkaerőköltség viszonylag erőteljes növekedését, de csak rövid távon.[21] Mivel a fajlagos munkaköltség növekedése mérséklődik, az egyéb inputköltségek pedig visszafogottak maradnak, a profitráta növekedése 2025-től várhatóan némileg élénkül, amit támogat a gazdasági fellendülés és az erősödő termelékenységnövekedés, így 2025-től ismét pozitívan járul hozzá a belföldi ároldali nyomáshoz. A 2024. szeptemberi prognózishoz képest a GDP-deflátor növekedése 2024-re kissé lefelé módosult, 2025-re vonatkozóan nem változott, 2026-ra vonatkozóan pedig kissé felfelé módosult. A profitráta növekedése 2024-re vonatkozóan kismértékben lefelé, 2025-re és 2026-ra vonatkozóan pedig felfelé módosult, ami nagyban ellensúlyozza a fajlagos munkaköltség növekedésének ezzel párhuzamos felfelé és lefelé való módosítását.

12. ábra

Belföldi ároldali nyomás

a) A GDP-deflátor és összetevői

b) A GDP-deflátor és összetevői – módosítások a 2024. szeptemberi prognózisokhoz képest

(éves változások százalékban, százalékpontos hozzájárulások)

(százalékpontos hozzájárulások)

Megjegyzés: a függőleges vonal jelzi az aktuális előrejelzési időszak kezdetét.

Az importár-infláció várhatóan emelkedni fog, de az előrejelzési időszakban végig 2% alatt marad. Az importdeflátor növekedése előreláthatólag a 2024. évi ‑0,6%-ról 2025-ben 1,6%-ra, 2027-ben pedig 1,7%-ra emelkedik. A 2024–2025-i számadatok lefelé módosultak a versenytársak exportárainak lefelé módosításával összhangban és annak ellenére, hogy az euro a technikai feltevések alapján leértékelődik (1. keretes írás).

6 Érzékenységi elemzések

Alternatív energiaár-pályák

Az energiahordozók jövőbeli árainak alakulása nagyon bizonytalan, az olaj- és gáznyersanyagok árának alternatív pályája pedig jelentősen befolyásolhatja a gazdasági kilátásokat, különösen az infláció tekintetében. Míg a szakértői prognózisok az 1. keretes írásban bemutatott technikai feltevéseken alapulnak, ebben az érzékenységi elemzésben az alternatív lefelé és felfelé irányuló pályákat az opciók által implikált semleges sűrűség 25. és 75. percentilisei alapján határozzuk meg.[22] Az olajárak alternatív pályája szimmetrikusan oszlik meg az alapprognózis körül, ami nagyjából kiegyensúlyozott kockázatokat tükröz. Ezzel szemben a gázáreloszlás a technikai feltevésekhez képest felfelé mutató kockázatokat jelez (13. ábra), ami valószínűleg ellátási bizonytalanságokat tükröz. Ezek a bizonytalanságok az Ukrajna és Oroszország közötti gázszállítási megállapodás közelgő lejártával, valamint a cseppfolyósítottföldgáz-ellátási projektek közelmúltbeli késedelmeivel kapcsolatosak. Konstans árfeltevést is figyelembe veszünk mind az olaj-, mind a gázár esetében. Mindegyik esetben szintetikus energiaár-indexet (az olaj- és gázárpályák súlyozott átlagát) számítjuk, és a hatásokat az EKB és az eurorendszer makrogazdasági modelljeinek alkalmazásával értékeljük. Az eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.

13. ábra

Az energiaárra vonatkozó feltevések alternatív pályái

a) Az olajárra vonatkozó feltevés

(USD/hordó)

b) A gázárra vonatkozó feltevés

(EUR/MWh)

Forrás: Morningstar és az EKB számításai.
Megjegyzés: Az opciók által implikált gáz- és az olajársűrűségeket a 2024. november 20-i ICE Brent kőolajra és a holland TTF földgázra kötött futures ügyletek áraira vonatkozó, rögzített negyedéves lejárati idővel jellemezhető opciók piaci jegyzései alapján számítjuk.

6. táblázat

Az alternatív energiaár-pályák és ezek hatása a reál-GDP-növekedésre és a HICP-inflációra

1. pálya: 25. percentilis

2. pálya: 75. percentilis

3. pálya: konstans árak

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

2027

(alapszintektől való eltérések, százalék)

Olajárak

-1,3

-13,7

-19,0

-21,9

1,6

14,0

19,6

23,1

0,1

4,2

6,7

8,1

Gázárak

-3,5

-18,0

-22,0

-25,6

4,2

25,6

29,4

35,3

-0,2

2,1

25,2

49,1

Szintetikus energiaár-index

-2,4

-15,9

-19,3

-21,9

3,0

21,9

25,1

27,2

0,0

3,0

13,3

21,5

(növekedési alapütemektől való eltérések, százalékpont)

Reál-GDP-növekedés

0,0

0,1

0,1

0,0

0,0

-0,1

-0,1

-0,1

0,0

0,0

-0,1

-0,1

HICP-infláció

0,0

-0,6

-0,5

-0,3

0,1

0,7

0,6

0,3

0,0

0,2

0,4

0,4

Megjegyzés: Ebben az érzékenységi elemzésben szintetikus energiaár-indexet alkalmazunk, amely ötvözi az olajra és a gázra kötött futures ügyletek árait. A 25. és a 75. percentilis a 2024. november 20-i olaj- és gázáropciók által implikált semleges sűrűségekre vonatkozik. A konstans olaj- és gázárak az ugyanabban az időpontban érvényes megfelelő értékeket veszik fel. A makrogazdasági hatásokat az EKB és az eurorendszer több szakértői makrogazdasági modelljének átlagaiként mutatjuk ki.

Alternatív devizaárfolyam-pályák

Ez az érzékenységi elemzés az alternatív devizaárfolyam-pályákra vonatkozó alapprognózisok következményeit vizsgálja. Az alapprognózisban szereplő, árfolyamokra vonatkozó technikai feltevéseket az előrejelzési időszakban konstansnak tekintjük. A lefelé és felfelé irányuló alternatív pályákat a 2024. november 20-i USD/EUR árfolyamra vonatkozó, opciók által implikált semleges sűrűségek 25. és 75. percentiliseiből származtatjuk (14. ábra). Az alternatív pályák hatásait az EKB és az eurorendszer makrogazdasági modelljeivel értékeljük. A modellek termelésnövekedésre és inflációra gyakorolt átlagos hatását a 7. táblázat mutatja be.

14. ábra

Az USD/EUR árfolyam alternatív pályái

Forrás: Bloomberg és az EKB számításai.
Megjegyzés: Az emelkedés az euro felértékelődésére utal. A 25. és a 75. percentilis a 2024. november 20-i az USD/EUR árfolyam opciók által implikált semleges sűrűségére vonatkozik. A makrogazdasági hatásokat az EKB és az eurorendszer több szakértői makrogazdasági modelljének átlagaiként mutatjuk ki.

7. táblázat

A reál-GDP-növekedésre és a HICP-inflációra gyakorolt hatás

1. pálya: 25. percentilis

2. pálya: 75. percentilis

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

2027

USD/EUR árfolyam

1,08

1,03

1,03

1,03

1,08

1,10

1,15

1,19

USD/EUR árfolyam
(százalékos eltérés az alaoértéktől)

-0,2

-3,0

-3,3

-3,5

0,0

3,7

8,1

11,7

(növekedési alapütemektől való eltérések, százalékpont)

Reál-GDP-növekedés

0,0

0,1

0,1

0,1

0,0

-0,1

-0,2

-0,3

HICP-infláció

0,0

0,1

0,1

0,1

0,0

-0,1

-0,3

-0,3

Forrás: Bloomberg és az EKB számításai.
Megjegyzés: Az emelkedés az euro felértékelődésére utal. A 25. és a 75. percentilis a 2024. november 20-i az USD/EUR árfolyam opciók által implikált semleges sűrűségére vonatkozik. A makrogazdasági hatásokat az EKB és az eurorendszer több szakértői makrogazdasági modelljének átlagaiként mutatjuk ki.

3. keretes írás
Összehasonlítás más intézmények és a magánszektor előrejelzéseivel

Az eurorendszer szakértőinek 2024. decemberi prognózisa a GDP-re és a HICP-inflációra vonatkozó más előrejelzések tartományán belül van. A növekedésre vonatkozó szakértői prognózis a más intézmények által készített előrejelzések és a magánszektorbeli előrejelzői felmérések sávján belülre esik az előrejelzési időszak során. Ami a HICP-inflációt illeti, 2025-re vonatkozóan az EKB szakértői prognózisa a sáv tetején található. 2026-ra az eurorendszer szakértői prognózisa a más előrejelzők által behatárolt szűk sávon belül van, 2027-re pedig kissé meghaladja a többi rendelkezésre álló előrejelzést. Ez a 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) hatásának értékelésében mutatkozó különbségeknek tudható be (lásd 2. keretes írás). Az eurorendszer HICPX-inflációra vonatkozó szakértői prognózisa összhangban van más előrejelzésekkel, 2027-re vonatkozóan viszont kissé alacsonyabb.

Táblázat

Az euroövezeti reál-GDP-növekedésre, a HICP-inflációra és az energia és élelmiszer nélküli HICP-inflációra vonatkozó legfrissebb előrejelzések összehasonlítása

(éves százalékos változás)

 

Adatközlés ideje

GDP-növekedés

HICP-infláció

HICP-infláció energia és élelmiszerek nélkül

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

2027

2024

2025

2026

2027

Az eurorendszer szakértői prognózisa

2024. december

0,7

1,1

1,4

1,3

2,4

2,1

1,9

2,1

2,9

2,3

1,9

1,9

OECD

2024. december

0,8

1,3

1,5

-

2,4

2,1

2,0

-

2,9

2,4

2,0

-

Európai Bizottság

2024. november

0,8

1,3

1,6

-

2,4

2,1

1,9

-

2,9

2,4

2,0

-

Consensus Economics

2024. november

0,8

1,1

1,4

1,4

2,4

1,9

1,9

1,9

2,8

2,2

-

-

Hivatásos előrejelzők felmérése

2024. október

0,7

1,2

1,4

-

2,4

1,9

1,9

-

2,8

2,2

2,0

-

Nemzetközi Valutaalap

2024. október

0,8

1,2

1,5

1,4

2,4

2,0

2,0

1,9

-

-

-

-

Forrás: az OECD gazdasági előrejelzése, közzétéve: 2024. december 4., lezárva: 2024. november 27.; a Consensus Economics előrejelzései, 2024. november 14., 2024-2025-re vonatkozóan (a 2026-2027-re vonatkozó adatok a 2024. októberi felmérésből származnak); az EKB hivatásos előrejelzői felmérése, közzétéve: 2024. október 21.; az IMF világgazdasági előrejelzése, lezárva: 2024. október 22.; az Európai Bizottság 2024. őszi gazdasági előrejelzése, lezárva: 2024. október 21.
Megjegyzés: Az előrejelzéseket sem egymással, sem az eurorendszer szakértői makrogazdasági prognózisával nem lehet közvetlenül összevetni, mivel eltérő időpontokban véglegesítették őket. Az előrejelzések készítése során továbbá a fiskális, pénzügyi és külgazdasági változókra – például a kőolaj, a gáz és az egyéb nyersanyagok árára – vonatkozó feltevéseket is más módszerekkel alakítják ki. Az eurorendszer szakértőinek makrogazdasági prognózisa a reál-GDP-hez munkanappal igazított éves növekedési ütemeket közöl, ezzel szemben az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap növekedési adatai nincsenek az éves munkanapszámmal korrigálva. Más előrejelzésekben nincs megjelölve, hogy a közölt adatok munkanaphatással kiigazítottak-e vagy sem.

© Európai Központi Bank, 2024

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.ecb.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában (csak angol nyelven).

HTML ISBN 978-92-899-6589-7, ISSN 2529-475X, doi:10.2866/62674, QB-CF-24-002-HU-Q


  1. A technikai feltevések és a világgazdaságra vonatkozó prognózisok lezárásának időpontja 2024. november 20. Az euroövezetre vonatkozó makrogazdasági prognózis véglegesítésének időpontja 2024. november 27.

  2. Kifejezett eltérő jelzés hiányában a gazdasági mutatóknak ebben a szakaszban szereplő világszintű, illetve globális aggregátumai nem tartalmazzák az euroövezetet.

  3. Az EKB hajózási társaságokkal való kapcsolattartásából kiderül, hogy az év folyamán volt némi előszállítás a szállításban, és a szokásosnál korábbra (szeptember helyett június-júliusra) tevődött a karácsonyi időszak előtti szokásos szezonális csúcs, mivel a hajóknak a Szuezi-csatornában kialakult fennakadást követően meg kellett kerülniük Afrikát. A 2024. májusi Drewry-felmérés megerősíti, hogy eltolódás következett be a hajózási menetrendekben.

  4. 2019 végén az energiaköltségek az euroövezetben másfélszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban. 2024 novemberére 3,5-szer magasabbak voltak. Ezek a költségek az előrejelzési időszak végéig várhatóan nem térnek vissza a világjárvány előtti szintre.

  5. Lásd a „Low for long? Reasons for the recent decline in productivity” (Sokáig alacsony? A termelékenység közelmúltbeli csökkenésének okai) című bejegyzést az EKB blogján, 2024. május 6.

  6. A jelenlegi politikai kockázatokra tekintettel néhány nagy euroövezeti országban a fiskális tervek nem véglegesek vagy elavultak. Franciaországban például a fiskális politikai alapfeltevések és prognózisok Barnier miniszterelnök 2025. évi költségvetési és középtávú fiskális terveinek értékelésén alapulnak. December 4-én a francia parlament elfogadta a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt és ezeket a fiskális terveket. Számos országban az alapforgatókönyvet övező kockázatok lehetséges további intézkedésekből is fakadnak, amelyeket részletesebben meg kell határozni annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU felülvizsgált költségvetési keretrendszerében foglalt követelményeknek.

  7. A 2025-ös szigorítás másik forrása a fennmaradó, szeptember óta nagyjából változatlan energiatámogatási intézkedések további leépítése. A diszkrecionális tényezők főként bevételkiesés és egyéb adóhátralékok miatti lazításának eredményeképpen a 2025. évi fiskális alapállás a szeptemberi prognózishoz képest változatlan maradt.

  8. Ez a lazítás főként a társadalombiztosítási járulékoknak és – valamivel kisebb mértékben – az állami beruházásoknak tudható be.

  9. Az energetikai és inflációs kompenzációs intézkedések 2023 decembere óta tartó kivezetése a becslések szerint 2024-ben 0,4, 2025-ben pedig 0,1 százalékpontnak megfelelő felfelé irányuló hatást gyakorol a teljes inflációra.

  10. Ez összhangban van azokkal az adatokkal, amelyek szerint a szén-dioxid-árazás növeli az inflációt és ez a hatás jellemzően az energiakomponensen keresztül gyűrűzik be, lásd: Konradt, M., Weder di Mauro, B., „Carbon Taxation and Greenflation: Evidence from Europe and Canada” (A szén-dioxid-kibocsátás adóztatása és a zöld infláció: adatok Európából és Kanadából), Journal of the European Economic Association, 21. évfolyam, 6. sz., 2023. december, 2518–2546. o.; McKibbin, W., Konradt, M. és Weder di Mauro, B., „Climate policies and monetary policies in the euro area” (Éghajlat- és monetáris politikák az euroövezetben), bemutatták az EKB 2021. évi Sintrai Fórumán; Känzig, D. R., „The Unequal Economic Consequences of Carbon Pricing” (A szén-dioxid-árazás egyenlőtlen következményei), National Bureau of Economic Research Working Paper Series, 31221. sz., 2023; valamint Moessner, R., „Effects of Carbon Pricing on Inflation” (A szén-dioxid-árazás inflációra gyakorolt hatásai), CESifo Working Paper, 9563. sz., 2022. Közép- és hosszú távon viszont az említett hatások általában gyengülnek. A szén-dioxid-árazásból eredő ösztönzők hatására javul az energiahatékonyság és élénkül az innováció az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások terén, miközben csökken a fosszilis tüzelőanyagok súlya a fogyasztási kosárban, lásd: Andersson, J. J., "Carbon Taxes and CO2 Emissions: Sweden as a Case Study” (Szén-dioxid-adók és szén-dioxid-kibocsátás: svédországi esettanulmány), American Economic Journal: Economic Policy, 11. évfolyam, 4. sz., 1–30. o., 2019. A szakértői prognózisra vonatkozó konvenciókkal összhangban a fogyasztás HICP-kosáron belüli súlyozása az előrejelzési időszakban rögzítve van.

  11. A zöld diszkrecionális költségvetési intézkedésekben bekövetkezett változások hatásának előző értékelését lásd az „Assessing the macroeconomic effects of climate change transition policies” (Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási szakpolitikai programok makrogazdasági hatásainak értékelése) című keretes írást, Gazdasági jelentés, 1. sz., EKB, 2024.

  12. Az ETS1 árai feltehetőleg csak kismértékben emelkednek az előrejelzési időszakban (1. keretes írás).

  13. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o.).

  14. Az EU ETS irányelv szerint a küszöbértéket az uniós inflációhoz kell indexálni, és 2020-as áron számítva 45 EUR/tCO2-ban kell meghatározni. A 2024 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan előre jelzett infláció alapján ez az érték 2027-ben 59 EUR/tCO2-nak felelne meg.

  15. A gáz esetében az adatokból kiderül, hogy a fogyasztói árakba történő begyűrűzés olyan tényezőktől függ, mint a piaci struktúra, az adók és illetékek teljes áron belüli részaránya, valamint a szerződések megújításának gyorsasága. Részletes ismertetését lásd: Hernnäs, H., Johannesson-Lindén, Å., Kasdorp, R. és Spooner, M., „Pass-through in EU electricity and gas markets” (Begyűrűzés az uniós villamosenergia- és gázpiacokon), Quarterly Report on the Euro Area (Negyedéves jelentés az euroövezetről), Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN), Európai Bizottság, 22. évfolyam, 2. sz., 23–34. o., 2023. július. Az üzemanyagok esetében a begyűrűzés általában gyorsabb, lásd: Alvarez, L., Hurtado, S., Sánchez, I. és Thomas, C., The impact of oil price changes on Spanish and euro area consumer price inflation (Az olajárváltozások hatása a spanyol és az euroövezeti fogyasztóiár-inflációra), Economic Modelling, 28. évfolyam, 1. sz., 422–431. o., 2011.

  16. Megjegyzendő, hogy az ETS2 irányelv átültetése számos országban még folyamatban van. Az irányelv bevezetésének és a meglévő nemzeti rendszerekről való átállásnak a részleteiről még nem született döntés, ami növeli az inflációra gyakorolt hatásokat övező bizonytalanságot.

  17. A tartomány alsó végén az alacsonyabb ETS2-ár azt jelentheti, hogy egyes országokban kialakuló pozitív hatásokat ellensúlyozzák a negatív hatások azokban az országokban, ahol az érintett ágazatokra vonatkozóan már meglévő nemzeti szén-dioxid-árazási rendszerek árszintje az EU ETS2-árra csökkenne. Ez semleges hatást gyakorolhat az inflációra az euroövezeti aggregátumok szintjén.

  18. Lásd: Abrell, J., Bilici, S., Blesl, M., Fahl, U., Kattelmann, F., Kittel, L., Kosch, M., Luderer, G., Marmullaku, D., Pahle, M., Pietzcker, R.C., Rodrigues, R. és Siegle, J., „Optimal allocation of the EU carbon budget: A multi-model assessment” (Az uniós szén-dioxid-költségvetés optimális elosztása: több modellen alapuló értékelés), Energy Strategy Reviews, 51. évfolyam, 101271. sz., 2024; valamint Günther, C., Pahle, M., Govorukha, K., Osorio, S. és Fotiou, T., „Carbon prices on the rise? Shedding light on the emerging EU ETS2” (Emelkedő szén-dioxid-árak? A közelgő EU ETS2 bemutatása), 2024. április 26.

  19. Az Eurostat december 6-án közzétett adatközlése szerint a 2024. decemberi prognózis véglegesítése után az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése 2024 harmadik negyedévében 4,4% volt.

  20. Az Eurostat december 6-án közzétett adatközlése szerint a fajlagos munkaerőköltség növekedése 2024 harmadik negyedévében 4,3% volt.

  21. A fajlagos nyereség növekedése a prognózis szerint a 2026-os 2,0%-ról 2,4%-ra emelkedik 2027-ben. Ez részben azzal függ össze, hogy az ETS2 rendszer a kibocsátási engedélyek leadásakor – vagyis az árverés utáni évben – várhatóan termelési adóként szerepel majd a nemzeti számlákban. A 2027-es ETS2-bevételek így csak 2028-ban kerülnek elszámolásra a nemzeti számlákban, míg a végleges árak várhatóan már 2027-ben emelkedni fognak (lásd 2. keretes írás). 2027-ben tehát a bruttó működési eredmény átmeneti növekedésére lehet számítani.

  22. Az alkalmazott piaci árak a 2024. november 20-án (a technikai feltevések adatgyűjtésének zárónapján) érvényes árak.

Annexes
12 December 2024