Öt fontos tudnivaló az EKB-ról
2015. július 10. (Aktualizálás napja: 2021. augusztus 25.)
1. Európai intézményként mintegy 350 millió európai polgár érdekében tevékenykedünk
Az Európai Központi Bank (EKB) gondoskodik 20 európai ország közös pénzéről, az euróról. Az Európai Unió hivatalos intézményeként 1998-ban alapították a németországi Frankfurt am Main városában.
Fő célja, hogy biztosítsa a stabil árakat azokban az országokban, amelyek az eurót hivatalos pénznemként átvették. Ezt az EKB‑t és a 20 euroövezeti ország központi bankjait tömörítő eurorendszerre vonatkozó monetáris politika kialakítása és érvényesítése útján teszi.
Az EKB döntései közvetlenül kihatnak az egész övezet gazdaságára, tehát mintegy 350 millió lakos életét befolyásolhatják.
2. Stabil árakra törekszünk az euroövezetben
Az EKB elsődleges célja az árstabilitás. Központi bankként arra törekszik, hogy az árak emelkedésének ütemét (infláció) középtávon 2%-on tartsa. Az árak ekkor ugyanis nem emelkednek olyan ütemben, hogy idővel elvesszen a megtakarításunk értéke, ugyanakkor nem ragadnak meg olyan szinten, amely az árak csökkenésével (defláció) járna, és ami miatt az emberek elhalasztanák vásárlásaikat. Egy ilyen helyzet a gazdasági növekedés elakadását és a munkahelyek elvesztését vonná maga után, ami örvényként még lejjebb húzná az árakat.
A szilárd árak mind a lakosság, mind a vállalatok szempontjából nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, amikor a jövőbeli beruházásaikat tervezik.
Akárcsak a többi központi bank, az EKB is a kereskedelmi bankoknak nyújtott rövid lejáratú hitelek kamatlábának beállításával igyekszik az árszintet befolyásolni. A kamatláb módosítása révén a bankok közvetítésével a vállalatok és a háztartások felé, tehát a gazdaság egészébe irányuló hitelkiáramlás mennyiségét és költségét kívánja befolyásolni. Gazdasági lassulás idején, amikor az infláció a célütem alatt van, az alacsony kamatszint („laza” monetáris politika) olcsóbbá teszi és ezáltal ösztönzi a hitelkiáramlást, ami a gazdaság egészének keresletét serkenti, és egy idő után visszatéríti az inflációt az EKB céljához. Amikor túlfűtött a gazdaság, és az infláció a cél feletti ütemben nő, a magas kamatlábbal („szigorú” monetáris politikával) ellentétes hatást lehet elérni: megdrágul a kölcsön, és így lassulhat a gazdaság és az áremelkedési ütem.
Az általunk használt kamatlábak csupán egy szeletét képezik a monetáris politikánkban alkalmazott eszköztárunknak, amely különféle – akár egymással kombinálható –, az infláció alakulásának befolyásolását segítő eszközöket tartalmaz, és amelyet az elmúlt években új eszközökkel egészítettünk ki azon jelentős gazdasági változásokra válaszul, amelyek megnehezítették az árstabilitás fenntartását.
Ennek egyik példája az eszközvásárlás. Amikor a rövid lejáratú kamatszint eleve igen alacsony vagy negatív, a központi bank a hosszabb lejáratú kamatszintnek az eszközvásárlással – például államkötvény-vásárlással – elért csökkentésével kísérelheti meg tovább lazítani a monetáris politikát. A hosszabb lejáratú kamatok csökkenése leszorítja a háztartások és a vállalatok hitelfelvételének költségét. Ezenkívül az EKB jegybankpénzt teremt, amely kötvényvásárlásra fordítható, majd a kötvényeket értékesítő intézmények egyéb eszközöket vásárolnak a kapott pénzen. Ez felhajtja ezeknek az eszközöknek az árát, így nő a tulajdonosi befektetők vagyona, és erősödik a pénzkiadási hajlandóságuk. Ez pedig visszasegítheti a gazdaságot a fenntartható növekedési pályára és az EKB céljának megfelelő inflációs rátához.
3. Hozzájárulunk a biztonságosabb bankszektorhoz
2014 novembere óta az EKB újabb feladatot vállalt magára: a legnagyobb euroövezeti bankok közvetlen felügyeletét. Az egységes felügyeleti mechanizmusba tartozó nemzeti felügyeletekkel együtt ellenőrzi, hogyan végzik a bankok tevékenységüket. Banki engedélyeket bocsáthat ki és vonhat be, továbbá lehetősége nyílik idejekorán felfedni és kezelni az esetleges kockázatokat.
Az EKB bankfelügyelete arra törekszik, hogy a szabályokat Európa-szerte egységesen alkalmazzák. Mivel az európai bankok szoros összeköttetésben állnak egymással, az összehangolt felügyelet hozzájárul a bankszektor megszilárdításához, valamint a lakosság és a vállalatok bankokba vetett bizalmának javításához.
4. Független, elszámoltatható intézmény vagyunk
Az EKB feladatai és kötelezettségei az Európai Unió működéséről szóló szerződésben vannak lefektetve. Nemzetek feletti intézményként egész Európa érdekeit tartja szem előtt; központi bankként minden politikai és kereskedelmi befolyástól mentes. Ez azért fontos, mert ahogy a történelem is mutatja, ha egy jegybank politikai utasításokat követ, akkor könnyen szem elől tévesztheti az árstabilitás fenntartására vonatkozó célt.
Az EKB ugyanakkor elszámoltatható, például azoknak a nyilvános meghallgatásoknak a keretében, amelyeket az európai parlamenti képviselők és az EKB képviselői, köztük az elnök között rendszeresen tartanak. Ezenkívül az EKB a nagyobb központi bankok közül elsőként bevezette a közvetlenül a monetáris politikai döntéshozatalt követő, rendszeres sajtótájékoztatókat.
A döntéseket többségi szavazással az EKB fő döntéshozó szerve, a Kormányzótanács hozza, amelyben a bank hattagú Igazgatósága mellett a 20 nemzeti központi banki elnök foglal helyet (közülük egy adott időpontban 15-en élhetnek szavazati jogukkal a rotációs rendszer alapján).
5. Ellátjuk pénzzel az euroövezetet
Az EKB felvigyázói funkciója az euroövezetben folyó bankjegynyomtatásra is kiterjed. Minden egyes bankjegy az EKB elnökének kézjegyét hordja magán – jelképezve dolgozóink büszkeségét és a közös célt, amelyért mindannyian munkálkodunk. Az euro az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb szimbóluma. Támogatja a nemzetközi kereskedelmet és üzleti tevékenységet, valamint leegyszerűsíti az utazást, és megkönnyíti az övezet lakosainak mindennapi életét.
A szöveget 2021 augusztusában aktualizáltuk, hogy tükrözze a 2020–21-es stratégiai felülvizsgálat eredményét.