Az Európai Központi Bank éves beszámolója, 2023

doi:10.2866/81672

Főbb számadatok

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

A gazdálkodási jelentést^[1], amely az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves része, arra szánjuk, hogy kiegészítő információkat adjunk az olvasóknak a pénzügyi kimutatásokról.^[2] Mivel az EKB tevékenysége és műveletei a szakpolitikai céljait szolgálják, a pénzügyi pozícióját és eredményét a szakpolitikai intézkedéseivel együttesen érdemes vizsgálnunk.

A gazdálkodási jelentésben bemutatjuk az EKB fő feladatait és tevékenységeit, és ezeknek a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás év közbeni fő változásait, kitérve az EKB nettó vagyonáról szóló információkra. Végül leírjuk az EKB működése kockázati környezetét, taglalva a rá ható konkrét kockázatokat, valamint az ezek mérséklésére alkalmazott kockázatkezelő irányelveket.

1.2 Fő feladatok és tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amely rajta kívül az eurót közös valutaként használó európai uniós tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB-k) tömöríti.^[3] Az eurorendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Feladatait úgy látja el, ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződésben^[4], valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a KBER alapokmánya)^[5] előírják (1. ábra). Az EKB tevékenysége megbízatásának teljesítésére, nem pedig nyereségszerzésre irányul.

1. ábra

Az EKB fő feladatai

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiről az EKB és az NKB-k pénzügyi kimutatásaiban számolunk be, ami tükrözi az alapelvet, hogy az eurorendszer monetáris politikáját decentralizáltan folytatják. Az alábbi, 1. táblázatban az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb műveleteket és funkciókat tekintjük át, valamint bemutatjuk a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásukat.

1. táblázat

Az EKB fő tevékenységei és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra

A monetáris politika megvalósítása

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos hitelek és kötelezettségek az euroövezeti hitelintézetekkel szemben

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

Értékpapír-kölcsönzés

Az eurorendszer monetáris politikájának működési keretébe monetáris politikai eszköztár tartozik. Az eurorendszer nyílt piaci műveleteket végez, állandóan rendelkezésre álló konstrukciókat kínál, és a hitelintézeteknek kötelező tartalékot ír elő.¹

A monetáris politikai eszközöket az NKB-k decentralizált módon használják, és pénzügyi kimutatásaikban a következő mérlegtételek alatt mutatják ki: „Az euroövezetbeli hitelintézeteknek a monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban nyújtott hitelek euróban”, illetve az „Euroövezeti hitelintézetekkel szemben a monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban fennálló kötelezettségek euróban”. Ennek megfelelően nincs hatásuk az EKB pénzügyi kimutatásaira.

Az ilyen értékpapírokat az EKB és az eurorendszer NKB-i vásárolják meg, és a „Monetáris politikai célú értékpapír-állomány” mérlegsoron vannak feltüntetve. Az aktuális értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

A kamatszelvényes időbeli elhatárolásokat és leírt ázsiókat, illetve diszázsiókat nettó alapon az eredménykimutatásban kell elszámolni vagy az „Egyéb kamatbevétel”, illetve az „Egyéb kamatráfordítás” soron, attól függően, hogy pozitív vagy negatív-e a nettó összeg.

Amennyiben realizált nyereség, illetve veszteség keletkezik, ez az eredménykimutatásban a „Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség, ill. veszteség” soron közlendő.

A monetáris politikai céllal tartott értékpapírok az eurorendszeren belül rendelkezésre állnak kölcsönzés céljára.² Az EKB részére szakosodott intézmények közvetítik a műveleteket. Ezeket a műveleteket az „Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban” és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” mérlegsorokon kell kimutatni, ha készpénz formában nyújtanak fedezetet, és az összeget továbbra sem fektetik be. Eltérő esetben a kapcsolódó értékpapír-kölcsönzési műveleteket mérleg alatti számlákon kell kimutatni.

A kamatszelvényes időbeli elhatárolások az EKB eredménykimutatásában „Egyéb kamatjövedelem”, ill. „Egyéb kamatráfordítás” sorokon szerepelnek.

Devizalikviditás biztosítása

Az euroövezeten kívüli központi bankoknak nyújtott likviditás euróban

Az EKB swapügyletek révén jár el közvetítőként az euroövezeten kívüli központi bankok és az eurorendszerbeli NKB-k között, rövid távú devizafinanszírozást biztosítva az eurorendszer partnerkörének.³

Ezeket a műveleteket az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, illetve az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” sorokon, valamint mérleg alatti számlákon kell kimutatni.

A kamatszelvényes időbeli elhatárolások az EKB eredménykimutatásában „Egyéb kamatjövedelem”, ill. „Egyéb kamatráfordítás” sorokon szerepelnek.

Az eurorendszer euro-likviditást biztosíthat az euroövezeten kívüli központi bankok számára swapügyletek és repoügyletek útján elfogadható fedezet ellenében.⁴

Az EKB esetében a swapműveleteket az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések devizában” és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, illetve az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” mérlegtételekben, valamint mérleg alatti számlákon kell nyilvántartani.

A kamatszelvényes időbeli elhatárolások az EKB eredménykimutatásában „Egyéb kamatjövedelem”, ill. „Egyéb kamatráfordítás” sorokon szerepelnek.

Devizaműveletek folytatása és a nemzetközi tartalék kezelése

Devizaműveletek és a nemzetközi tartalék kezelése

Az EKB nemzetközi tartalékát a mérlegben kell kimutatni, főként az „Aranykészletek és aranykövetelések”, az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések devizában”, az „Euroövezetbeli rezidensekkel szembeni követelések devizában”, a kapcsolódó kötelezettségeket pedig az „Euroövezetbeli rezidensekkel szembeni kötelezettségek devizában” és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek devizában” tételekben. A devizaműveleteket a kiegyenlítés napjáig a mérleg alatti számlákon kell nyilvántartani.

Az olyan nettó kamatbevételt, mint a kamatszelvényes időbeli elhatárolások, a leírt ázsiók és diszázsiók az eredménykimutatásnak a „Nemzetközi tartalék utáni kamatbevétel” során kell közölni.

A nem realizált ár- és árfolyamveszteségeket, amelyek meghaladják az ugyanazokon a tételeken előzőleg kimutatott nem realizált nyereséget, valamint a nemzetközi tartalék eladásából származó realizált nyereséget, ill. veszteséget szintén az eredménykimutatásban, a „Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése”, illetve a „Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség” sorokon kell közölni. A nem realizált nyereséget a mérlegben az „Átértékelési számlák” tételben kell feltüntetni.

A fizetési rendszerek akadálytalan működésének elősegítése

Fizetési rendszerek (TARGET)

Az eurorendszeren belüli NKB-knak a TARGET-rendszer⁵ kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, ill. kötelezettségeit az EKB mérlegében az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, ill. az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron együttesen, egyetlen nettó eszköz-, ill. kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok EKB-val szembeni TARGET-egyenlegeit a mérlegben az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni. A TARGET-EKB-komponensen keresztül a TARGET-hoz kapcsolódó kiegészítő rendszerek követelései, ill. kötelezettségei⁶ a mérlegben az „Egyéb euroövezetbeli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” vagy az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kerülnek kimutatásra attól függően, hogy a számlavezető székhelye az euroövezeten belül vagy azon kívül van-e. A kamatszelvényes időbeli elhatárolások az eredménykimutatásban az „Egyéb kamatjövedelem”, ill. „Egyéb kamatráfordítás” sorokon szerepelnek.

Hozzájárulás a bankrendszer biztonságához és jó állapotához, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához

Bankfelügyelet – az egységes felügyeleti mechanizmus

Az EKB-nak a bankfelügyeleti feladatai kapcsán keletkező éves kiadásait a felügyelt szervezetekre kivetett éves felügyeleti díjból fedezik. A díjat az eredménykimutatásban a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás” címszó alatt kell kimutatni.

Az EKB-nak továbbá jogában áll adminisztratív bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekről szóló uniós banki szabályozásnak (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ilyen bevételt az eredménykimutatásban a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás” soron kell kimutatni.

Egyéb

Forgalomban lévő bankjegyek

Saját vagyonalap-portfólió

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van ráosztva. Ezt a részesedést az NKB-kkal szembeni követelések fedezik, amelyek az eurorendszer tendereiben az irányadó refinanszírozási műveleteknél alkalmazott kamatláb szerint kamatoznak, és a mérlegben „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” tételben vannak kimutatva. A kamatbevételt az eredménykimutatás „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” során mutatjuk ki.

Az EKB központilag fedezi azokat a ráfordításokat, amelyek a pénzjegynyomdák és az NKB-k közötti nemzetközi eurobankjegy-szállításból, az új bankjegyek kiszállításából, valamint az NKB-k között a bankjegyhiány többletkészletből való kiegyenlítéséből keletkeznek. Ezek a ráfordítások az eredménykimutatás „Bankjegy-előállítási szolgáltatások” során szerepelnek.

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója a mérlegben elsősorban az „Egyéb pénzügyi eszközök” soron van feltüntetve.

A kamatszelvényes időbeli elhatárolásokat, a leírt ázsiókat és diszázsiókat az eredménykimutatás „Egyéb kamatbevétel”, ill. „Egyéb kamatráfordítás” sorain kell közölni.

A nem realizált árfolyamveszteségeket, amelyek meghaladják az ugyanazokon a tételeken előzőleg kimutatott nem realizált árfolyamnyereséget, valamint az értékpapír-eladásból származó realizált nyereséget, ill. veszteséget szintén az eredménykimutatásban, a „Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése”, illetve a „Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség” sorokon kell közölni. A nem realizált árfolyamnyereséget a mérlegben az „Átértékelési számlák” tételben kell feltüntetni.

1) Az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről, konkrétabban a nyílt piaci műveletekről további részletek az EKB honlapján olvashatók.
2) Az értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos további adatok az EKB honlapján olvashatók.
3) A swapkeretekkel kapcsolatos további adatok az EKB honlapján olvashatók.
4) Az eurorendszer elfogadható fedezet melletti likviditási műveleteire vonatkozó további adatok az EKB honlapján találhatók.
5) A TARGET-tel kapcsolatos további adatok az EKB honlapján találhatók.
6) A kiegészítő rendszerek olyan pénzügyi piaci infrastruktúrák, amelyek számára a Kormányzótanács hozzáférést biztosított a TARGET-EKB tagrendszerhez, feltéve, hogy teljesítik azokat a követelményeket, amelyek a módosított, 2022. április 19-i EKB/2022/911 számú TARGET-ECB szabályairól és az EKB/2007/7 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EKB/2022/22) határozatban (HL L 163, 2022.6.17., 1. o.) vannak meghatározva. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található. A kiegészítő rendszerekkel kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.

1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

Az EKB mérlege jelentősen bővült a 2019 és 2022 közötti időszakban elsősorban annak köszönhetően, hogy az eurorendszer monetáris politikájának végrehajtásával összefüggésben végleges értékpapír-vásárlásokat hajtott végre (1. diagram). A 2020. és 2021. évi jelentős bővülés fő mozgatórugói az eszközvásárlási program (APP)^[6] keretében végrehajtott nettó értékpapír-vásárlások és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP)^[7] 2020. márciusi elindítása volt. A PEPP és APP alatti nettó értékpapír-vásárlás 2022 márciusának végétől, illetve 2022. július 1-jétől leállt, ezért az EKB mérlegfőösszege 2022-ben mérsékeltebben bővült.

1. diagram

Az EKB mérlegének fő elemei

Az EKB mérlege 2023-ban 24,4 milliárd €-val 674,5 milliárd €-ra csökkent, főként az APP-állományok fokozatos csökkenése miatt, ami abból eredt, hogy a portfólióba tartozó lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést 2023 márciusa és júniusa között részlegesen fektettük be újra, majd 2023 júliusától az újrabefektetést beszüntettük.

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2023 végén az EKB teljes eszközállományának 63%-át tette ki. Ide az EKB-nak azon értékpapír-állományai tartoznak, amelyeket az értékpapír-piaci program (SMP), a CBPP3, az ABSPP, a PSPP és a PEPP keretében szerzett meg. A fenti programok alatt vásárolt értékpapír-állományokat értékcsökkenéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni.

A Kormányzótanács vonatkozó határozatai alapján az eurorendszer a PEPP keretében lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket egész évben maradéktalanul újra befektette, míg az APP keretében lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket csak 2023. február végéig fektette be újra. 2023. március elejétől június végéig az eurorendszer csak részben fektette be újra az APP keretében lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket, 2023 júliusától pedig megszüntette az újrabefektetést. A határozatok nyomán az EKB monetáris politikai célú értékpapír-portfóliója 31,9 milliárd €-val 425,3 milliárd €-ra csökkent (2. diagram) összhangban az APP-hez tartozó PSPP, ABSPP, CBPP3 és portfóliókkal, amelyek főként a visszaváltások miatt 18 milliárd €-val, 9,5 milliárd €-val, illetve 1,6 milliárd €-val csökkentek. A PEPP-portfólió 2,6 milliárd €-val csökkent, főként a portfólióban tartott értékpapírokon keletkezett ázsiók és diszázsiók^[8] amortizációjának nettó hatása miatt.

A Kormányzótanács 2024 első felében is teljes egészében újra be kívánja^[9] fektetni a PEPP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból befolyó tőketörlesztéseket. Az év második felében ezután az eurorendszer szintjén havonta átlagosan 7,5 milliárd €-val szándékozik csökkenteni a PEPP-portfóliót, majd 2024 végén le tervezi állítani az újrabefektetéseket. Ennek során továbbra is rugalmasságot alkalmaz a PEPP-portfólióban esedékessé váló törlesztések újbóli befektetésekor, hogy elhárítsa a pandémiával kapcsolatos, a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust fenyegető kockázatokat.

2. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A monetáris politikai célú értékpapír-állomány aktív programjai, nevezetesen az APP és a PEPP esetében az EKB 2023 végén fennálló értékpapír-állománya diverzifikált lejárati profillal^[10] rendelkezett (3. diagram).

3. diagram

Az APP és a PEPP lejárati profilja

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Az eszközalapú értékpapírok esetében a lejárati profil az értékpapírok súlyozott átlagos élettartamán alapul, nem pedig a jogilag vett lejárati időponton.

Az EKB aranyat, különleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetközi tartalékának euróban kifejezett összértéke 2023-ban 3,3 milliárd €-val 87,7 milliárd €-ra emelkedett.

Az EKB aranykészleteinek és aranyköveteléseinek euróban kifejezett értéke 2023-ban 2,7 milliárd €-val 30,4 milliárd €-ra emelkedett (4. diagram), aminek fő oka az arany euróban kifejezett piaci árának emelkedése. Ez a növekedés az EKB aranyátértékelési számláinak ezzel egyenértékű emelkedéséhez is vezetett (lásd az 1.3.2 „Nettó vagyon” pontot). Továbbá, miután Horvátország 2023. január 1-jei hatállyal átvette a közös valutát, a Hrvatska narodna banka 96 millió € értékű aranyat adott át az EKB-nak.

4. diagram

Aranyállományok, aranyárfolyamok

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Az „Arany átértékelési számlái” tételben nincsenek benne az euroövezethez 1999. január 1. után csatlakozott tagállamok központi bankjainak azok a hozzájárulásai, amelyeket az eurorendszerbe történő belépésük előtti napig felhalmozott EKB-s arany átértékelési számlákra teljesítettek.

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbialapú devizaállománya^[11] euróban számolva 0,2 milliárd €-val 55,2 milliárd €-ra nőtt (5. diagram), ami elsősorban az USA-dollár portfóliójából származó éves jövedelemnek köszönhető. Emellett a közös valuta 2023. januári 1-jei horvátországi átvételével párhuzamosan a Hrvatska narodna banka összesen 544 millió € értékű, USA-dollárban denominált devizatartalékot adott át az EKB-nak. A devizaállomány összértékének emelkedését részben és leginkább az ellensúlyozta, hogy az USA-dollár és a japán jen leértékelődött az euróval szemben.

5. diagram

Devizaállományok

Az EKB devizaállományának fő alkotóeleme az USA-dollár, amely 2023 végén a teljes állomány 81%-át tette ki.

Az EKB háromlépcsős eljárással kezeli az állomány befektetését. Az első lépcsőben a kockázatkezelői megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet a Kormányzótanács hagy jóvá. A második lépésben a portfóliómenedzserek megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. A harmadik lépésben az NKB-k decentralizált módon naponta végeznek befektetéseket.

Az EKB a devizaállományát elsősorban értékpapírba és pénzpiaci betétbe fekteti be, vagy folyószámlán tartja (6. diagram). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékelik.

6. diagram

A devizabefektetések összetétele

Az EKB a devizaállományával az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a következő három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelelően ez a portfólió főként rövid lejáratú értékpapírokból áll (7. diagram).

7. diagram

A devizában denominált értékpapírok lejárati profilja

A vagyonalap-portfólió értéke 1,0 milliárd €-val 22,1 milliárd €-ra emelkedett (8. diagram), aminek fő oka (i) a portfólión keletkező kamatbevétel újrabefektetése és (ii) a portfólióban tartott, euróban denominált értékpapír-állomány piaci értékének növekedése, valamint az euroövezet kötvényhozamainak év végi csökkenése (17. diagram).

A portfólió főként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk. 2023-ban az állampapírok a teljes portfólió 77%-át tették ki.

A saját vagyonalap-portfólióban stabilan tovább emelkedett a zöld befektetések aránya, a 2022. végi 13%-ról 2023 végén 20%-ra. Az EKB az elkövetkező években utóbbi részesedés további bővítését tervezi.^[12] 2021 óta a másodlagos piaci zöldkötvény-vásárlást a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által 2021 januárjában létrehozott, euróban denominált, központi banki zöldkötvény-befektetési alapba való befektetések egészítik ki.

8. diagram

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója

Az EKB vagyonalap-portfóliója a befizetett tőkének, az általános tartalékalapba átvezetett összegeknek és a pénzügyi kockázati céltartaléknak a befektetéséből áll. Célja, hogy az EKB-t olyan jövedelemmel lássa el, amellyel a nem felügyeleti jellegű feladatok ellátásával kapcsolatos működési ráfordításokat fedezi.^[13] A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetjük, betartva a kockázati kontrollrendszer által megszabott értékhatárokat. Ez a nemzetközi tartalékportfólióénál diverzifikáltabb lejárati szerkezetet eredményez (9. diagram).

9. diagram

Az EKB saját vagyonalapjában tartott értékpapírok lejárati szerkezete

2023 végén a forgalomban lévő eurobankjegyek összértéke 1567,7 milliárd € volt, ami szinte megegyezik a 2022. év végi értékkel. Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékéből 8%-ot osztottak, amely az év végén 125,4 milliárd €-t tett ki. Mivel maga az EKB nem bocsát ki bankjegyeket, az euroövezeti NKB-kkal szemben eurorendszeren belüli követelései vannak a rá osztott, forgalomban lévő bankjegyek értékével megegyező értékben.

Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségei – amelyek elsősorban az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni nettó TARGET-egyenlegét és az EKB-nak az euroövezeti NKB-k által az eurorendszerhez való csatlakozásukkor átadott devizatartalék-eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeit foglalják magukban – 2023-ban 89,6 milliárd €-val 445,0 milliárd €-ra nőttek.

Az eurorendszeren belüli kötelezettségek alakulását főként a nettó TARGET-kötelezettség változása határozza meg. A nettó TARGET-kötelezettség 2019–2023-as időszakban bekövetkezett változásaihoz hozzájárultak a TARGET-számlákon keresztül elszámolt monetáris politikai célú értékpapírok vásárlásai és visszavásárlásai, valamint az euroövezeti és euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek változásai (10. diagram). 2023-ban a monetáris politikai célú értékpapír-visszavásárlásból kisebb készpénzbeáramlás származott, mint az euroövezeten belüli és kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek csökkenésével kapcsolatos készpénzkiáramlás, ami a nettó TARGET-kötelezettség általános növekedését eredményezte.

10. diagram

Eurorendszeren belüli nettó TARGET-egyenleg, euroövezeten belüli és kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek és monetáris politikai célú értékpapír-állomány

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Ebből a célból, a diagram „Euroövezeten belüli és kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” része az „Euroövezet hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban”, az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban” és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” tételekből áll.

Az EKB egyéb kötelezettségei 2023-ban 107,7 milliárd €-val 58,0 milliárd €-ra estek az euroövezeten belüli és kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek csökkenése miatt. Nevezetesen csökkent (i) az EKB által fiskális megbízotti^[14] szerepben elfogadott betétek száma, (ii) a TARGET-hez a TARGET-EKB tagrendszeren keresztül csatlakozó, euroövezeten kívüli kapcsolódó rendszerek egyenlege; valamint (iii) a PSPP és az állami szektor PEPP-értékpapírjainak hitelezése ellenében fedezetként kapott készpénz mennyisége.

1.3.2 Nettó vagyon

Az EKB nettó vagyona a tőkéjéből, a pénzügyi kockázati céltartalékban és az általános tartalékalapban tartott összegekből, az átértékelési számlákból^[15], az előző évek felhalmozott veszteségéből és a tárgyévi nyereségből/veszteségből áll.^[16]

2023 végén az EKB nettó vagyona 44,5 milliárd €-t tett ki (11. diagram), amely a 2023. évi veszteségek miatt 7,0 milliárd €-val kevesebb, mint 2022-ben. A pénzügyi kockázatokra felhalmozott céltartalékot teljes mértékben ezen veszteségek egy részének fedezésére fordították, így az éves veszteség 1,3 milliárd €-ra csökkent. Az EKB nettó vagyonának a 2023. évi veszteségekből eredő csökkenését részben ellensúlyozta (i) az átértékelési számlák értékének javulása, amit főként az arany 2023-as piaci árának emelkedése okozott, (ii) a Hrvatska narodna banka hozzájárulása a befizetett tőkéhez, az átértékelési számlákhoz és a pénzügyi kockázati céltartalékhoz azt követően, hogy Horvátország 2023. január 1-jei hatállyal átvette az egységes valutát.

11. diagram

Az EKB nettó vagyona

Forrás: EKB.
Megjegyzés: „Az átértékelési számlákba” beletartozik az aranyon, devizán és értékpapír-állományokon elért teljes átértékelési nyereség, viszont nem tartozik bele a munkaviszony megszűnése utáni juttatások átértékelési számlája.

Az EKB nettó vagyonában az év folyamán bekövetkezett változásokat a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Változások az EKB nettó vagyonában

(millió EUR)

	Tőke	Pénzügyi kockázati céltartalék	Átértékelési számlák	Tárgyévi nyereség/ (veszteség)	Nettó saját vagyon összesen
Mérleg a 2022. december 31-i fordulónapon	8 880	6 566	36 118	-	51 564
A Hrvatska narodna banka tőkerészesedéséből fennmaradó összegének a befizetése	69				69
A Hrvatska narodna banka pénzügyi kockázati céltartalékhoz való hozzájárulása		53			53
Átértékelési számlák					743
*Arany*			2 634
*Deviza*			(2 562)
*Értékpapír és más instrumentum*			378
*A Hrvatska narodna banka átértékelési számlákhoz való hozzájárulása*¹			293
A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék felszabadítása		(6 620)			(6 620)
Tárgyévi veszteség				(1 266)	(1 266)
Mérleg a 2023. december 31-i fordulónapon	8 948	-	36 861	(1 266)	44 543

1) Az euro horvátországi bevezetése nyomán a Hrvatska narodna banka 2022. december 31-ével az EKB összes átértékelési számlájára befizetett. A táblázatban szereplő adat nem tartalmazza a volt munkavállalók juttatásainak átértékelési számlájához való hozzájárulást, összhangban az „Átértékelési számlák” ebben a szakaszban szereplő definíciójával.

Az aranykészleteken és devizákon keletkező nem realizált nyereség, valamint az árfolyam-átértékelés alá eső értékpapírokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem közvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok arra szolgálnak, hogy az egyes árak, illetve devizaárfolyamok jövőbeli kedvezőtlen alakulásának hatását semlegesítsék, reziliensebbé tegyék az EKB-t az alapvető kockázatokkal szemben. Az arany, deviza és értékpapír átértékelési számlái 2023-ban 0,7 milliárd €-val 36,9 milliárd €-ra emelkedtek, elsősorban az arany magasabb átértékelési állománya miatt, ami az euróban kifejezett piaci aranyár emelkedésének köszönhető. A devizaátértékelési állományok elsősorban az USA-dollár és a japán jen euróval szembeni leértékelődésének okán csökkentek (12. diagram).

12. diagram

A főbb devizaárfolyamok és az aranyárfolyam a 2019–23-as időszakban

Tekintettel a pénzügyi kockázatoknak való kitettségére (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot), az EKB céltartalékot képezhet a pénzügyi kockázatokra, amelyből a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben a kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket ellensúlyozza. A céltartalék nagyságát évről évre felülvizsgáljuk, számos olyan tényezőt figyelembe véve, mint például a kockázatos eszközállomány szintje, a következő évre prognosztizált eredmény és a kockázati értékelés. A pénzügyi kockázati céltartalék és az EKB általános tartalékalapjában található összeg együttesen nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét. 2022 végén a céltartalék 6566 millió €-t tett ki. Az egységes valuta horvátországi bevezetése nyomán a Hrvatska narodna banka 2023. január 1-jei hatállyal 53 millió €-val járult hozzá a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékhoz, amely így 6620 millió €-ra emelkedett. Az éves felülvizsgálatot követően, 2023 végén a Kormányzótanács úgy határozott, hogy teljes egészében felszabadítja a céltartalékot a 2023-ban elszenvedett veszteségek részleges kompenzálására. A Kormányzótanács az éves felülvizsgálattal összefüggésben határozhat úgy, hogy feltölti a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékot, amint az EKB ismét nyereséges lesz.

Az EKB tárgyévi vesztesége a pénzügyi kockázati céltartalék felszabadítása után 1,3 milliárd €-t tett ki (lásd az „Eredménykimutatás” 1.3.3 pontját). A Kormányzótanács úgy határozott, hogy átviszi ezt a veszteséget az EKB mérlegébe, amelyet a jövőbeli nyereség terhére kell elszámolni.

1.3.3 Eredménykimutatás

Az EKB eredménye 2019 óta fokozatosan csökkent (13. diagram). A 2020-as és 2021-es csökkenést főként a nemzetközi tartalékon és a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező alacsonyabb jövedelem okozta. Az EKB 2022-es és 2023-as eredményének csökkenését elsősorban a kamatlábkockázatok realizálódásának eredménye okozta, mivel az euroövezeti kamatemelkedés az EKB által nettó TARGET-kötelezettség kamatráfordításainak azonnali emelkedéséhez vezetett, míg az EKB eszközein keletkező bevételek nem nőttek hasonló mértékben és ütemben (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot).

Az EKB 2023-as vesztesége – amely jelentős nyereséget felhalmozó, hosszú időszakot követett – az eurorendszer árstabilitás fenntartására vonatkozó megbízatásának fontosságát és szükséges politikai intézkedéseit tükrözi, és nincs hatással a hatékony monetáris politika folytatására vonatkozó képességére. Az elmúlt években az EKB mérlege jelentős mértékben bővült, főleg az eszközvásárlási programok keretében végrehajtott értékpapír-vásárlásoknak köszönhetően. Az eszközoldalt nézve, a jelenleg monetáris politikai céllal tartott értékpapírok többségét alacsony kamatozású időszakban vásároltuk, hosszú futamidővel és rögzített kamatszelvénnyel. Ezek továbbra is viszonylag alacsony kamatjövedelmet fognak generálni, amelyet nem befolyásolnak közvetlenül az EKB irányadó kamatlábainak változásai. Ezzel egyidőben a vásárlások TARGET-en keresztül történő készpénzes kiegyenlítése megnövelte az EKB nettó TARGET-kötelezettségét, amely az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (MRO) szerint kamatozik. Az euroövezeti infláció leküzdése érdekében 2022-ben emelni kezdték az említett kamatlábat, ami az EKB kamatráfordításának azonnali növekedését eredményezte.

Az EKB-nak a következő néhány évben valószínűleg vesztesége keletkezik a kamatlábkockázat realizálódása miatt, mielőtt visszatérne a tartós nyereségesség. A veszteségek realizálódása és nagyságrendje bizonytalan, elsősorban az EKB irányadó kamatlábainak jövőbeni alakulásától, valamint az EKB mérlegének méretétől és összetételétől függ majd. Azonban az EKB tőkéje és jelentős átértékelési számlái, amelyek összértéke 2023 végén 45,8 milliárd €-t tett ki (lásd a „Nettó vagyon” című 1.3.2 pontot) hangsúlyozzák az intézmény pénzügyi erejét, és azt, hogy az EKB minden esetben hatékonyan működik és veszteségtől függetlenül teljesíteni tudja elsődleges megbízatását, az árstabilitás fenntartását.

13. diagram

Az EKB eredménykimutatásának fő elemei

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Az „Egyéb bevételek és ráfordítások” alá a „Díjakból, jutalékokból származó nettó bevétel/ráfordítás”, a „Részvényekből és részesedésekből származó bevétel”, az „Egyéb bevétel” és az „Egyéb ráfordítás” sorok tartoznak.

Az EKB a 2023-as év során elszenvedett veszteségek részleges ellensúlyozására a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék teljes összegét, azaz 6620 millió €-t használt fel. A céltartalék felszabadítása után az EKB vesztesége 1266 millió € volt (2022: nulla). A veszteség fő oka a jelentős nettó kamatráfordítás (14. diagram).

14. diagram

Az EKB eredményének összetevői 2022-ben és 2023-ban

Az EKB nettó kamatráfordítása 2023-ban 7193 millió €, szemben a 2022. évi 900 millió €-s nettó kamatbevétellel (15. diagram). Ez leginkább az EKB nettó TARGET-kötelezettségéből eredő kamatráfordításnak tulajdonítható. A csökkenéshez hozzájárultak az egyéb nettó kamatráfordítások, valamint az euroövezeti NKB-tól az EKB-nak átadott nemzetközi tartalék utáni követelésekre fizetett kamatráfordítás. Ezeket a ráfordításokat részben ellensúlyozta a magasabb kamatbevétel, amely (i) az EKB-nak az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásához kapcsolódó követeléseiből, (ii) monetáris politikai célú értékpapír-állományából, valamint (iii) a nemzetközi tartalékból származik.

15. diagram

Nettó kamatbevétel/(ráfordítás)

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkezett nettó kamatbevétel 2023-ban 1933 millió €-val 3467 millió €-ra emelkedett (16. diagram), ami elsősorban az APP-ből (a CBPP3, ABSPP és PSPP alatti értékpapír-állományok) és a PEPP-ből származó magasabb nettó kamatbevételnek köszönhető. Az APP-állományokból származó nettó kamatbevétel 2023-ban 1247 millió €-val 2818 millió €-ra nőtt, míg a PEPP-portfólió 2023-ban 600 millió € nettó kamatbevételt generált, szemben az előző évi 103 millió €-s nettó kamatráfordítással. Ezeket a folyamatokat főként az euroövezeti kamatlábak és kötvényhozamok 2022-ben kezdődő jelentős emelkedése vezérelte (17. diagram), amely (i) lehetővé tette az APP és PEPP portfóliók múltbeli hozamainál magasabb hozamok melletti újrabefektetését és (ii) pozitív hatást gyakorolt több, főképp (az ABSPP alatti), változó kamatozású értékpapírból kapott kamatszelvényre. Az emelkedéshez hozzájárult az állami szektor korábban vásárolt értékpapírjainak alacsonyabb felár-amortizációja is. Emellett az SMP-portfólión keletkező nettó kamatbevétel 16 millió €-val 49 millió €-ra csökkent, mivel a lejáró értékpapírok miatt csökkent a portfólió mérete.

16. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkezett nettó kamatbevétel/(-ráfordítás)

17. diagram

Hétéves államkötvényhozamok az euroövezetben

A nemzetközi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 1583 millió €-val 2382 millió €-ra nőtt, ami főként az USA-dollárban tartott értékpapír-állományokon szerzett nagyobb kamatbevételnek tudható be. Az EKB USD-portfólióján elért átlagos kamatláb 2023-ban az előző évhez képest a következők miatt emelkedett: (i) a múltban vásárolt alacsonyabb hozamú kötvények eladásai és visszaváltásai; és (ii) az USA-dollár kötvényhozamok 2021 vége óta emelkedő trendje miatt magasabb hozamú értékpapír-vásárlások (18. diagram).

18. diagram

Kétéves államkötvény-hozamok az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában

Az EKB-ra osztott eurobankjegyek elosztásából származó kamatjövedelem és az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalékból eredő követelései utáni kamatráfordítás 2023-ban 4081 millió €-val 4817 millió €-ra, valamint 1133 millió €-val 1335 millió €-ra emelkedett. A változások az MRO-kamatláb emelkedéséből adódtak, amely segítségével ezen egyenlegek kamatát számítják. Az MRO-kamatláb 2023 végére elérte a 4,5%-ot, míg az éves átlagos kamat a 2022. évi 0,6%-ról 2023-ban 3,8%-ra emelkedett.

Az NKB-k TARGET-követeléseiből/kötelezettségeiből eredő nettó kamatráfordítás 2023-ban 12 161 millió €-val 14 236 millió €-ra nőtt. A növekedés főként a 2023. évi magasabb átlagos MRO-kamatláb eredménye, amelyen az eurorendszeren belüli TARGET-állományok kamatoznak.

Az egyéb nettó kamatráfordítás 2023-ban 2288 millió €-t tett ki, szemben az előző évi 108 millió €-s egyéb nettó kamatbevétellel. A változás fő oka az EKB által fiskális megbízotti szerepben elfogadott betétek és a kiegészítő euroövezeti rendszerek egyenlegének kamatozása. 2022 második felében, amikor az alkalmazandó kamatlábak pozitív tartományba kerültek, az EKB elkezdett kamatot fizetni ezen tételek után. 2023-ban ezen tételek kamatozása és átlagos egyenlege tovább emelkedett, ami a kamatráfordítások növekedéséhez vezetett. Ezt a kamatráfordítást részben ellensúlyozta a saját vagyonalap-portfólióból származó nagyobb kamatbevétel, amely az euroövezetben megfigyelhető magasabb hozamok eredménye (17. diagram).

A pénzügyi műveletekből származó realizált nettó veszteség 2023-ban 4 millió €-val 106 millió €-ra csökkent (19. diagram). Ez a veszteség (i) az ABSPP-ben tartott értékpapírok lejárat előtt visszafizetett felárának ráfordításából, valamint (ii) az USA-dollárban denominált értékpapírok eladásából származó, 2023 második felében realizált nettó árfolyamveszteségből (20. diagram) adódott, mivel piaci értéküket az USA-dollárban denominált kötvényhozamok emelkedése ezen időszak alatt negatívan befolyásolta (18. diagram).

19. diagram

Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

20. diagram

Pénzügyi műveletekből származó negyedéves realizált nyereség/veszteség 2022-ben és 2023-ban

A nem realizált átértékelési veszteséget az EKB eredménykimutatásában év végi értékvesztési leírás formájában kell elszámolni. 2023-ban ez az értékvesztés 38 millió €, amely főként több USA-dollár- és szavatolótőke-portfólióban tartott értékpapír-állomány nem realizált árfolyamveszteségéből eredt. 2022-ben a veszteség lényegesen magasabb volt, összesen 1840 millió €-t tett ki (21. diagram), mivel a hozzá kapcsolódó hozamok jelentősen emelkedtek, aminek eredményeként az év végén nagymértékben csökkent a saját vagyonalapban és USD-portfólióban tartott értékpapírok többségének piaci értéke.

21. diagram

Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztési leírása

Az EKB teljes működési ráfordításai, ideértve az értékcsökkenést és a bankjegy-előállítási szolgáltatásokat, 48 millió €-val 1272 millió €-ra emelkedtek (22. diagram). A 2022-höz viszonyított emelkedés oka főként a 2023. évi átlagosan nagyobb dolgozói létszámból eredő magasabb személyi jellegű ráfordítás, többnyire a bankfelügyeletben dolgozók magasabb létszáma, valamint a fizetésemelések. Az emelkedést részben ellensúlyozták a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kisebb költségei, amelyeket az éves aktuáriusi értékelés utáni alacsonyabb folyó szolgálati költségek eredményeztek. Az igazgatási költségek megnőttek, ami betudható elsősorban a külső tanácsadói támogatások miatti magasabb ráfordításnak és annak, hogy a világjárvány után – különösen a bankfelügyeletben – helyreállt a teljes tevékenység, de az infláció hatása is szerepet játszott a költségek megemelkedésében.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítást teljes egészében fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett díjak. Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges kiadások alapján a felügyeleti díjakból származó bevétel 2023-ban 654 millió € volt.^[17]

22. diagram

Működési ráfordítások és felügyeleti díjbevétel

1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amely folyamatosan zajlik a következő témakörökben:(i) a kockázatok feltárása és értékelése, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálata, (iii) kockázatmérséklő intézkedések meghozatala és (iv) a kockázatok monitorozása, jelentése. Minden felsorolt folyamatot hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatnak.

2. ábra

Kockázatkezelési ciklus

A következő pontokban a kockázatokkal, ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázati kontrollrendszerekkel foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelelően megvédhető a felmerülő pénzügyi kockázatoktól. Az eurorendszerbeli központi banki szakértőket tömörítő Kockázatkezelési Bizottság (RMC) olyan pénzügyi kockázatok monitorozásában, mérésében és adatszolgáltatásában működik közre, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatáskörébe tartozik még a kapcsolódó módszertanok és keretek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a döntéshozó testületeket az eurorendszer megfelelő szintű védelmének biztosításában.

A pénzügyi kockázatok az EKB tevékenységeiből és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekből származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során művelettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határértékeket alkalmazunk, amelyek a különféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a műveletbe bevont eszközök kockázati jellemzőit tükrözik.

A kockázatmonitorozás és -értékelés céljából az EKB több, szakértői kockázatbecslő technikára támaszkodik. A technikák alapja közös piaci és hitelkockázati szimulációs keret. A kockázati mérőszámokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítjuk ki. A kockázatokat jellemzően a várható veszteség (ES)^[18] mutatójával számszerűsítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves időtávon becslünk. A kockázatokat két megközelítésben számítjuk: (i) a számviteli megközelítéssel, amelynek értelmében a kockázati becslések számítása során az EKB átértékelési számláit puffernek tekintjük a vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban; és (ii) a pénzügyi megközelítéssel, amely szerint az átértékelési számlákat nem tekintjük puffernek a kockázatszámításkor. Az EKB emellett egyéb kockázati mérőszámokat is számít eltérő konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatókönyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása céljából hosszabb távú kitettségi és bevételi prognózisokat is vizsgál.^[19]

Az EKB összes kockázata csökkent az év során. 2023 végén az EKB mérlegéhez tartozó pénzügyi kockázatok számviteli megközelítés szerinti, ES-mutatóval mért értéke, 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon 16,7 milliárd €-t tett ki, amely 1,6 milliárd €-val kevesebb, mint a 2022 végén becsült kockázati érték (23. diagram). A kockázatcsökkenés az EKB APP-állományainak zsugorodását tükrözi, ami kezdetben abból ered, hogy 2023 márciusa és júniusa között a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket csak részlegesen fektettük be újra, majd 2023. júliustól az újrabefektetést teljesen beszüntettük.

23. diagram

Teljes pénzügyi kockázat (ES 99%-os számviteli megközelítés)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: A 2023 végén fennálló teljes pénzügyi kockázatot fejlettebb módszertan alapján számoltuk ki, mégpedig az EKB eszközein szerzett kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat közötti megfelelés hiányából adódó kamatlábkockázatot is figyelembe vettük mint kockázati tényezőt az ES99%-os méréskor, és emellett rendszeresen monitoroztuk a nettó jövedelemre vonatkozó prognózisokat. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2022. évi becslést újra kiszámítottuk.

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és nemzetközi tartaléka. Bár a monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelminőség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetközi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki van téve a hitelmigrációs kockázatnak és a hitel-nemteljesítési kockázatnak. A hitelkockázat 2022-höz viszonyítva többnyire stabil maradt.

A hitelkockázatot elsősorban az elfogadhatósági követelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók között eltérő határértékek alkalmazásával enyhítjük.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaiból származnak. A devizakockázat 2022-höz viszonyítva többnyire stabil maradt.

Az említett eszközök szakpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a különféle devizanemek és arany közötti diverzifikálásával mérsékli őket.

Az EKB nemzetközi tartalékait és az euróban denominált saját vagyonalapját főként rögzített kamatozású értékpapírokba fektetjük; a piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel értékelésükhöz a piaci árakat alkalmazzuk. Az EKB nemzetközi tartalékát elsősorban viszonylag rövid lejáratú eszközökbe fektetjük (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 7. diagramot), a saját vagyonalapban található eszközöknek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 9. diagramot). Az említett portfóliók kamatlábkockázata a számviteli megközelítés szerint mérve 2022-höz képest csökkent, ami a piaci helyzet alakulásának tudható be.

Az EKB piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatát eszközallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása az EKB eszközei után kapott kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat közötti megfelelés hiánya, amely kihat az EKB nettó kamatbevételére. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem közvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, különös tekintettel az eszközök, illetve források lejárati és hozamszerkezetei közötti megfelelés hiányára. Amellett, hogy szerepel a rendszeres, éves pénzügyikockázat-elemzésben, ezt a kockázatot az EKB közép- és hosszú távú jövedelmezőségi előrejelzéseinek segítségével is monitorozzuk.

Az ilyen fajta kockázatot eszközallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében kamatmentes kötelezettségek is vannak.

Mindazonáltal a kockázat 2023-ban realizálódott, ami miatt a következő néhány évben pénzügyi veszteséget jelzünk előre, majd az EKB várhatóan visszatér a tartós nyereségességhez. A prognosztizált veszteségek fő oka az EKB nettó kamatbevételének csökkenése. A rögzített kamatozású kamatszelvényekkel rendelkező közép- és hosszú lejáratú eszközök nagy részét akkor szerezte meg az EKB, amikor a kamatlábak szintje nagyon alacsony vagy épp nulla volt, és főként rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozták őket, amelyek az MRO-kamatlábon kamatoznak. Amint a kamatok 2022 közepén emelkedni kezdtek, a kötelezettségek költsége meghaladta az eszközökön szerzett kamatot. Következésképpen az előző év nettó kamatbevétele nettó kamatráfordítássá alakult át.

A klímaváltozással kapcsolatos kockázatok fokozatosan beépülnek az EKB kockázatkezelési keretébe. 2022-ben az eurorendszer elvégezte az eurorendszer mérlegének^[20] első klímastressztesztjét, amely lehetővé tette a kockázat által az EKB mérlegére gyakorolt hatás előzetes becslését. Az elkövetkező években rendszeresen végzünk klímastresszteszteket, a következő vizsgálatot 2024-ben tervezzük.

1.4.2 Működési kockázat

Az Igazgatóság feladata az EKB működésikockázat-kezelésének^[21] (ORM) meghatározása, jóváhagyása és keretének létrehozása. Az Igazgatóságot a működésikockázat-kezelést érintő felvigyázói szerepkörének ellátásában a Működési Kockázati Bizottság (ORC) támogatja. Az ORM az EKB szervezetirányítási szerkezetének^[22] és irányítási folyamatainak szerves része.

Az ORM-keretrendszer fő célja lehetővé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, megőrizve eközben az intézmény hírnevét, megvédve eszközeit a veszteségtől, visszaéléstől és káreseménytől. Az ORM-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját működési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelelő válaszlépések megtétele és jelentése. Ezzel összefüggésben kockázati válaszstratégiákhoz és a kockázatvállalási eljárásokhoz az EKB kockázati toleranciára vonatkozó elvei nyújtanak útmutatást. Ezek olyan ötször ötös kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely mennyiségi és minőségi kritériumokat alkalmazó hatás- és valószínűségi skálákra épül.

Az EKB egyre összetettebb, összefonódottabb veszélyhelyzetek környezetében üzemel, továbbá napi tevékenysége során is igen sokféle működési kockázattal szembesül. A legtöbb gondot jelentő területek közé sokrétű, nem pénzügyi kockázatok is beletartoznak, amelyek személyekből, rendszerekből, folyamatokból és külső eseményekből erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, valamint a kapcsolódó információk döntéshozatalba történő beépítését. Az EKB továbbra is nagy figyelmet fordít emellett a rugalmasságának a növelésére, tágabb képet alkotva a kockázatokról és a lehetőségekről a fenntarthatósági aspektusokat is figyelembe véve. Válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgozunk ki, amelyek bármiféle működési zavar vagy válság esetén biztosítják a kritikus üzletmeneti funkciók folytonosságát.

1.4.3 Üzletviteli kockázat

Az EKB az őt érintő üzletviteli kockázat kezelésére külön Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát tart fenn, amely alapvető kockázatkezelési funkciót lát el, és megerősíti a bank irányítási rendszerét.^[23] Feladata az Igazgatóság tevékenységének támogatása, amely az EKB feddhetetlenségének és hírnevének védelmére irányul, az etikus viselkedési normák előmozdítása, valamint az EKB elszámoltathatóságának és átláthatóságának erősítése. A független Etikai Bizottság a feddhetetlenséggel és helyes üzletvitellel kapcsolatos tanácsokkal és útmutatással látja el az EKB felsővezető tisztségviselőit, valamint támogatja a Kormányzótanácsot a végrehajtói szinten jelentkező kockázatok megfelelő, koherens kezelésében. Az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szintjén az Etikai és Jogkövetési Bizottság (ECC) feladata az NKB-k és az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) üzletviteli kereteinek koherens érvényesítése.

2023-ban az ECC üzletviteli kockázati munkacsoportot hozott létre, hogy összehasonlítsa a meglévő üzletviteli szabályokat, valamint az EKB-nál, az NKB-knál és az INH-knál érvényben lévő monitoring- és adatszolgáltatási folyamatokat. A munkacsoport célja, hogy közös minimumelőírásokat határozzon meg, és egyszerű üzletviteli kockázati keretet biztosítson, amely az évek során kiterjeszthető és megerősíthető.

2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2023. december 31-i fordulónapon

ESZKÖZÖK	Vonatkozó pont	2023 millió €	2022 millió €
Aranykészletek és aranykövetelések	1.	30 419	27 689

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizakövetelések	2.	55 876	55 603
Az IMF-fel szembeni követelések	2.1.	2 083	1 759
Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök	2.2.	53 793	53 844

Euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában	2.2.	1 450	1 159

Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban	3.	17	12

Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban	4.	425 349	457 271
Monetáris politikai célú értékpapír-állomány	4.1.	425 349	457 271

Eurorendszeren belüli követelések	5.	125 378	125 763
Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések	5.1.	125 378	125 763

Egyéb eszközök	6.	34 739	31 355
Tárgyi eszközök és immateriális javak	6.1.	1 023	1 105
Egyéb pénzügyi eszközök	6.2.	22 172	21 213
Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete	6.3.	552	783
Aktív időbeli elhatárolások	6.4.	10 905	7 815
Vegyes tétel	6.5.	88	438

Tárgyévi veszteség		1 266	-

Eszközök összesen		674 496	698 853

Megjegyzés: A pénzügyi kimutatásokban és a részletező pontok táblázataiban szereplő részösszegek a kerekítés miatt nem feltétlenül adják ki a végösszeget. A 0 és (0) számadatok nullára kerekített pozitív vagy negatív összegeket jelölnek, a (-) kötőjel pedig nullát jelöl.

FORRÁSOK	Vonatkozó pont	2023 millió €	2022 millió €
Forgalomban lévő bankjegyek	7.	125 378	125 763

Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban	8.	4 699	17 734

Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban	9.	20 622	63 863
Államháztartás	9.1.	143	48 520
Egyéb kötelezettségek	9.2.	20 479	15 343

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban	10.	23 111	78 108

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek devizában	11.	24	-
Betétek, egyenlegek, egyéb kötelezettségek	11.1.	24	-

Eurorendszeren belüli kötelezettségek	12.	445 048	355 474
Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek	12.1.	40 671	40 344
Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek	12.2.	404 377	315 130

Egyéb kötelezettségek	13.	9 498	5 908
Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete	13.1.	68	430
Passzív időbeli elhatárolások	13.2.	8 030	3 915
Vegyes tétel	13.3.	1 401	1 562

Céltartalékok	14.	67	6 636

Átértékelési számlák	15.	37 099	36 487

Saját tőke	16.	8 948	8 880
Tőke	16.1.	8 948	8 880

Források összesen		674 496	698 853

2.2 Eredménykimutatás a 2023. december 31-én záródó évről

	Vonatkozó pont	2023 millió €	2022 millió €
Kamatbevétel devizatartalékot megtestesítő eszközökön	23.1.	2 382	798
Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel	23.2.	4 817	736
Egyéb kamatbevétel	23.4.	56 552	11 001
Kamatbevétel		63 751	12 536
Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat	23.3.	(1 335)	(201)
Egyéb kamatráfordítás	23.4.	(69 609)	(11 434)
Kamatráfordítás		(70 944)	(11 636)

Nettó kamatbevétel	23.	(7 193)	900

Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség	24.	(106)	(110)
Pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása	25.	(38)	(1 840)
Pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos céltartalékképzés, ill. -felszabadítás		6 620	1 627

Pénzügyi műveletek, értékvesztés és kockázati céltartalékképzés nettó eredménye		6 476	(322)

Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás	26.	650	585

Részvényekből és részesedésekből származó bevétel	27.	1	1

Egyéb bevétel	28.	72	61

Teljes nettó bevétel		6	1 224

Személyi jellegű költségek	29.	(676)	(652)
Igazgatási ráfordítások	30.	(481)	(460)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése		(106)	(103)
Bankjegy-előállítási szolgáltatások	31.	(9)	(9)

Tárgyévi nyereség/(veszteség)		(1 266)	-

Frankfurt am Main, 2024. február 13.
Európai Központi Bank

Christine Lagarde
elnök

2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait olyan számviteli irányelvek^[24] szerint állítottuk össze, amelyek az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint megbízható és valós képet adnak a pénzügyi kimutatásokról, kifejezve ugyanakkor a központi banki tevékenység természetét.

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket alkalmaztuk: valódiság, átláthatóság, óvatosság, a mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági esemény kimutatása, lényegesség, folytonosság, időbeli elhatárolás elve, következetesség és összehasonlíthatóság.

Az eszközök és források kimutatása

Valamely eszköz vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószínűsíthető, hogy az EKB-nak a jövőben hozzá kapcsolódóan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszköz költsége vagy értéke, illetve a kötelezettség összege megbízhatóan mérhető.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközök és -kötelezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszközöket és forrásokat érintő tranzakciók az elszámolásuk napjával kerülnek a könyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban kötött ügyleteket mérleg alatti számlákban, a kötés napján mutatjuk ki. Az elszámolás napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletkötés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletkötés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és könyveljük, ezek a felhalmozott összegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszközök, illetve -források

A devizában denominált eszközök és források euróra történő átváltása a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon történik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszközök és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szereplő instrumentumok esetében devizanemenként történik.

A devizaeszközök és -források piaci értékelését az árfolyamváltozás miatti átértékeléstől elkülönítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkülönböztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésből adódó különbözet, értékelésük az unciánkénti euroár alapján történik, amelyet a 2023. december 31-ével záruló évre a 2023. december 29-én érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A különleges lehívási jogot (SDR) egy valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig öt főbb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott összege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2023. december 29-én érvényes EUR/SDR árfolyam alapján konvertáltuk euróra.

Értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A meglevő, monetáris politikai célú értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állomány kivételével) és hasonló eszközöket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci középárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamgörbe alapján külön-külön kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem különítjük el értékelési célból. A 2023. december 31-ével záruló évben a 2023. december 29-én érvényes piaci középárfolyamokat alkalmaztuk.

A forgalomképes befektetési alapokat nettó alapon forrásszinten értékeljük át, nettó eszközértéken számolva. A különféle befektetési alapok nem realizált nyeresége, illetve vesztesége között nem alkalmazunk nettósítást.

Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott részvényinstrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés időszakában kell kimutatni.^[25] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget, illetve veszteséget az adott eszköz átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, és közvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelelő átértékelési számlán felhalmozott korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében ilyen jellegű nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra csökken.

Az értékvesztés hatását az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a következő években csak abban az esetben vezethető vissza, ha az értékvesztés csökken, és ha ez összefüggésbe hozható az értékvesztés első kimutatása után megfigyelhető valamely eseménnyel.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerződés szerint hátralévő élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan művelet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás alapján eszközöket vásárol vagy ad el, illetve biztosíték fedezete mellett hitelműveletet végez.

A visszavásárlási megállapodás (repó) keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy azt a partnertől egy meghatározott jövőbeli időpontban a megállapodás szerinti áron visszavásároljuk. A repót fedezett betétként a mérleg forrásoldalán kell kimutatni. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszközoldalán fedezett hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-kölcsönzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz, amelyet továbbra sem fektetnek be.

Mérleg alatti instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határidős devizaügyletet, a devizaswapügylet határidős lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalja magában, a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függő instrumentum átértékelése tételenként történik. A tőzsdei határidős nyitott kamatlábkontraktus változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni. A határidős értékpapírügylet értékelését az EKB végzi a megfigyelhető piaci árfolyamok és kamatokat felhasználva, az általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján, valamint az elszámolás és az értékelés napjai közötti időszak diszkonttényezői alapján.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközt – beleértve az immateriális javakat a föld és a műtárgyak kivételével – az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A földet és a műtárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB főépületét az értékcsökkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell megjeleníteni. A főépület értékcsökkenésének elszámolásában a költségeket az eszközök hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelelő eszközelemhez rendelni és leírni. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszköz várható hasznos élettartama idejére vetítve történik, amely az eszköz használatba vételét követő negyedévtől indul. A legfontosabb eszközkategóriák hasznos élettartama a következő:

Épület	20, 25 vagy 50 év
Üzemi felszerelés	10 vagy 15 év
Műszaki berendezés	4, 10 vagy 15 év
Számítógép, kapcsolódó hardver és szoftver, gépjármű	4 év
Bútor	10 év

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból eredő aktivált költség leírási időszakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszköz várható hasznos élettartamát.

Az EKB évente értékvesztési vizsgálatot végez a főépületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközökön (lásd alább a „Bérleti viszony” pontot). Amennyiben olyan értékvesztési mutatót azonosítunk, amely szerint az eszköz értéke csökkenhetett, megbecsüljük a megtérülő értéket. Amennyiben a megtérülő érték kevesebb, mint a nettó könyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül rögzítésre.

A 10 000 €-nál kisebb értékű tárgyi eszközöket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszközök, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de előállításuk vagy adaptációjuk folyamatban van, a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva. Az eszközök használatba vételével a kapcsolódó költségeket át kell vezetni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorba.

Bérleti viszony

Az EKB bérlőként és további bérbeadóként egyaránt eljár.

Az EKB mint bérlő
Minden olyan tárgyi eszközre vonatkozó bérleti viszonyban, ahol az EKB bérlő, a kapcsolódó használatijog-eszköz és bérleti kötelezettség a bérleti viszony kezdőnapján, azaz akkor kerül kimutatásra a mérlegben, amikor az eszköz használatba vehető, és a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” megfelelő tárgyi eszköz során, illetve a „Vegyes tétel” (források) alatt kell kimutatni. Amennyiben az adott bérleti viszony megfelel az aktiválási kritériumoknak, de az érintett eszköz előállítása vagy adaptációja még folyamatban van, akkor a bérleti viszony kezdőnapja előtt felmerülő költségek a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva.

A használatijog-eszközöket értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. Emellett az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközöket értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatban lásd fentebb a „Tárgyi eszközök” pontot). Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris alapon történik, a kezdőnaptól a használatijog-eszköz hasznos élettartamának vége vagy a bérleti futamidő vége közül a korábbi időpontig.

A bérleti kötelezettség mérése kezdetben a (kizárólag bérleti komponenseket tartalmazó) jövőbeli bérleti díj fizetés jelenértékén történik, amelyet az EKB járulékos kamatlábával kell diszkontálni. A bérleti kötelezettséget ezt követően amortizált bekerülési értéken, az effektív kamat módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordítás az eredménykimutatás „Egyéb kamatráfordítás” során kerül feltüntetésre. Amennyiben a jövőbeli bérleti díj kifizetés valamely index változása vagy a meglévő szerződés egyéb újraértékelése miatt módosul, a bérleti kötelezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét.

A rövid távú, legfeljebb 12 hónapos bérlést és a kis értékű, 10 000 € alatt bérelt eszközöket (a tárgyi eszközök megjelenítésének küszöbértékével összhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB mint „al” bérbeadó
Az EKB minden olyan bérleti viszonyra, amelynél „al” bérbeadó szerepét tölti be, jogot biztosít harmadik félnek a fedezeti eszköz (vagy annak egy része) használatára, míg az eredeti bérbeadó és az EKB közötti bérleti viszony (fő bérleti viszony) érvényben marad. Az „al” bérleti viszony nem a fedezeti eszköz, hanem a fő bérleti viszonyból eredő használatijog-eszköz alapján minősül pénzügyi vagy operatív bérleti viszonynak^[26].

Az az albérleti viszony, amelyben az EKB „al” bérbeadóként érintett, pénzügyi bérleti viszonynak minősül, az EKB pedig a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” közül kivezeti a fő bérleti viszonyhoz kapcsolódó, albérlőre ruházott használatijog-eszközt (vagy annak egy részét), és a „Vegyes tétel” (eszközök) között alárendelt bérleti viszonyból eredő követelésként jeleníti meg. A fő bérleti viszonyhoz kapcsolódó bérleti kötelezettséget az albérleti viszony nem érinti.

A kezdőnapon az alárendelt bérleti viszonyból eredő követelést kezdetben az EKB-t megillető jövőbeli bérleti kifizetések fő bérleti viszonynál alkalmazott diszkontrátával diszkontált jelenértékén kell mérni. Ezt követően az albérleti viszonyból származó követelést az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával, amortizált bekerülési értéken kell mérni. A kapcsolódó kamatbevétel az eredménykimutatás „Egyéb kamatbevétel” során kerülnek feltüntetésre.

Az EKB munkaviszony megszűnését követő juttatásai, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok részére.

A rendszer finanszírozása a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszközökkel történik. Az EKB, illetve a munkavállalók kötelező járulékának mértéke a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérében jelenik meg. A munkavállalóknak lehetőségük van további önkéntes befizetésre egy járulékkal meghatározott pillérbe, amivel kiegészítő járadékra szerezhetnek jogosultságot.^[27] Utóbbi összegét az önkéntes befizetések összege határozza meg a rajtuk keletkező befektetési hozammal együtt.

Az EKB igazgatósági tagjainak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak a munkaviszonyuk megszűnése után, illetve egyéb hosszú távú juttatásként fizetett juttatásokra a tőkefedezeti rendszertől eltérő rendszer érvényes. A munkavállalók esetében a nyugdíjon kívüli juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat fedezik a nem tőkefedezeti rendszer alapján.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség
A járadékkal meghatározott nyugdíjrendszerekkel – például egyéb hosszú távú juttatásokkal és a végkielégítéssel^[28] – kapcsolatos, a mérleg „Vegyes tétel” (kötelezettségek) során kimutatott kötelezettség azzal a jelenértékkel egyezik meg, amelyet a mérlegfordulónapon fennálló járadékkal meghatározott kötelezettségnek a szóban forgó kötelezettség finanszírozását szolgáló nyugdíjrendszereszközök valós értékével csökkentett értéke ad.

A járadékkal meghatározott kötelezettséget évről évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszerrel. Jelenértékét úgy számítják, hogy a jövőbeni pénzáramlások becsült értékét diszkontálják kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott kötelezettséghez hasonló lejárati idejű vállalati kötvények mérlegfordulónapi piaci hozamából számított rátával.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség keletkezhet a tapasztalaton alapuló kiigazításokból (ahol a tényleges eredmények eltérnek a korábbi aktuáriusi feltevésektől) és az aktuáriusi feltevések módosulásából.

A járadékkal meghatározott kötelezettség nettó költsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó költsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó „Átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szereplő nettó összeg a következő tételekből áll:

az év folyamán felhalmozódó, meghatározott összegű járadékok folyó szolgálati költsége;
a meghatározott összegű járadékoknak a nyugdíjrendszer változásából eredő múltbeli szolgálati költsége;
a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség diszkontrátán számított nettó kamata;
egyéb hosszú távú juttatásokhoz és az esetleges távlatibb jellegű végkielégítésekhez kapcsolódó újraértékelések^[29] teljes kimutatása.

Az „Átértékelési számlák” soron kimutatott nettó összeg a következő tételekből áll:

a járadékkal meghatározott kötelezettségből eredő aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
a nyugdíjrendszer eszközei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség utáni nettó kamatban foglalt összegek levonásával;
a maximális eszközhatár hatásának bármilyen változása, a nettó járadékfizetési kötelezettség utáni nettó kamatban foglalt összegek levonásával.

A fenti összegeket évente független aktuárius értékeli, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatásokban szereplő megfelelő kötelezettséget.

KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek

A KBER-en belüli követelések, ill. kötelezettségek elsősorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket többnyire a lakossági szektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET-ben (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU központi bankjainak TARGET-számláin bilaterális követelések, illetve kötelezettségek létrejöttét eredményezik. Az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) által lebonyolított fizetések is hatással vannak ezekre a számlákra. Minden elszámolás automatikusan összesítésre és korrigálásra kerül, hogy az egyes NKB-k EKB-val szembeni egységes pozíciójának részét képezze. Az EKB könyveiben ezek a pozíciók az adott NKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) többi részével szemben fennálló nettó követelését, ill. kötelezettségét mutatják. A TARGET-számlák mozgásait az EKB és az NKB-k napi számviteli nyilvántartásai tükrözik.

Az eurorendszeren belüli NKB-knak a TARGET kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, illetve kötelezettségeit, valamint az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB által az NKB-k közti évközi nyereségfelosztás, ha van ilyen) az EKB mérlegében vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron, egyetlen nettó eszköz-, illetve kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szemben a TARGET-ben^[30] való részvételből eredő, KBER-en belüli egyenlegeit az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni.

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, „Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos követelések” soron egyetlen nettó eszközként vannak feltüntetve (lásd alább a „Forgalomban lévő bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k nemzetközi tartalékának az EKB részére történő átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a „Nemzetközi tartalék átadásának megfelelő kötelezettségek” soron vannak kimutatva.

Forgalomban lévő bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.^[31] A forgalomban lévő eurobankjegyek összértékét az elosztási kulcs alapján, a hónap utolsó munkanapján allokálják az eurorendszer központi bankjaira.^[32]

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van ráosztva, amely a mérleg forrásoldalán, a „Forgalomban lévő bankjegyek” soron szerepel. A teljes eurobankjegy-kibocsátásban fennálló EKB-részesedést az NKB-kkal szembeni követelések fedezik. Ezeket a kamatozó követeléseket^[33] „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” tételben kell feltüntetni (lásd fentebb a „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontot). A követeléseken keletkező kamatbevételt az eredménykimutatás „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” során kell kimutatni.

Évközi nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkező értelmű kormányzótanácsi határozat – előzetes nyereségfelosztással a következő év januárjában kioszt egy összeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó jövedelmeinek az összegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a következő programokban vásárolja: (i) értékpapírpiaci program,(ii) harmadik fedezett kötvényvásárlási program, (iii) eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program, (iv) közszektort érintő vásárlási program és (v) pandémiás vészhelyzeti vásárlási program.^[34] Bármely ilyen döntés az Igazgatóság által előkészített indoklással ellátott becslés alapján abban az esetben kerül meghozatalra, ha a Kormányzótanács arra számít, hogy az EKB-nál összességében éves veszteség keletkezik, vagy az éves nyeresége kisebb lesz, mint ez a jövedelem. A Kormányzótanács dönthet úgy is, hogy részben vagy egészben átutalja a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba. A Kormányzótanács továbbá határozhat úgy, hogy a forgalomban lévő eurobankjegyekből származó, januárban felosztandó jövedelmét csökkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségekkel.

A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

Az eszközök és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap közé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank Éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszközöknek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bekövetkező olyan fontos gazdasági események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszköz- és forrásállományokat, a részletező pontokban vannak feltüntetve.

A számviteli irányelvek módosulása

2023-ban nem módosultak az EKB által alkalmazott számviteli irányelvek.

Egyéb kérdések

A KBER-alapokmány 27. cikkével összhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa először ötéves időtartamra, a 2022. pénzügyi év végéig hagyta jóvá a Baker Tilly GmbH & Co. KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Düsseldorf (Németország) vállalatnak az EKB független könyvvizsgálójaként való kinevezését. A Tanács a Kormányzótanács ajánlása alapján 2023-ban jóváhagyta ezen időszak további két évvel, a 2024. pénzügyi év végéig történő meghosszabbítását.

2.4 A mérleg kiegészítő melléklete

1. pont - Aranykészletek és aranykövetelések

Ez a tétel az EKB aranyállományát tartalmazta:

	2023	2022
Mennyiség
Uncia színarany¹	16 285 778	16 229 522
Ár
USD/uncia színarany	2 063,950	1 819,700
USD/EUR	1,1050	1,0666
Piaci érték (millió €)	30 419	27 689

1) Ez 2023-ban 506,5, 2022-ben pedig 504,8 tonnának felelt meg.

Az EKB aranyállományának euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam emelkedése miatt megnőtt (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját és az „Átértékelési számlák” című 15. részletező pontot). Továbbá, miután Horvátország 2023. január 1-jei hatállyal bevezette a közös valutát, a Hrvatska narodna banka 96 millió € értékben 56 256 uncia aranyat adott át az EKB-nak.

2. pont - Euroövezeten kívüli és euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

2.1 pont - Az IMF-fel szembeni követelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja, amely 2023. december 31-én 2083 millió € volt (2022: 1759 millió €). A követelés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú, önkéntes SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF-et felhatalmazták, hogy minimális és maximális állományszintek között az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a „Számviteli irányelvek” 2.3 szakaszában az „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontot). Az EKB SDR-állománya 2023-ban túlnyomórészt az említett önkéntes kereskedési megállapodás keretében zajlott ügylet révén bővült.

2.2 pont - Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

A két mérlegsor a bankokkal szembeni követelésekből, devizahitelekből, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekből áll.

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések
Folyószámla	7 161	15 687	(8 526)
Pénzpiaci betét	474	985	(512)
Értékpapír-befektetés	46 158	37 172	8 986
Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések összesen	53 793	53 844	(52)

Euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések
Folyószámla	25	34	(10)
Pénzpiaci betét	1 426	1 125	301
Euroövezeti rezidensekkel szembeni összes követelés	1 450	1 159	291

Összesen	55 243	55 004	239

Az említett tételek összértéke 2023-ban főként az év során az USA-dollár-portfólión elért bevételnek betudhatóan nőtt. Emellett a közös valuta 2023. januári 1-jei horvátországi bevezetésével párhuzamosan a Hrvatska narodna banka összesen 544 millió € értékű USA-dollárban denominált devizatartalékot adott át az EKB-nak. A teljes növekedést azonban csaknem teljes egészében ellensúlyozta az USA-dollár és a japán jen euróval szembeni leértékelődése.

Az EKB nettó devizaállománya^[35] a következő:

	2023 Deviza, millió	2022 Deviza, millió
USA-dollár	52 590	49 590
Japán jen	1 089 844	1 090 312
Kínai renminbi	4 545	4 440

2023-ban nem került sor devizaintervencióra.

3. pont - Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban

2023. december 31-én a tétel euroövezeti rezidenseknél vezetett folyószámlákat tartalmazott 17 millió € értékben (2022: 12 millió €).

4. pont - Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban

4.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2023. december 31-én az EKB-nak azon értékpapír-állományát tartalmazta, amely az értékpapírpiaci program (SMP), a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében került a tulajdonába.

	Kezdőnap	Zárónap	Határozat	Az elfogadható értékpapírok együttese¹
Befejezett/lezárt programok
CBPP1²	2009. július	2010. június	EKB/2009/16	Euroövezeti rezidensek fedezett kötvényei
CBPP2²	2011. november	2012. október	EKB/2011/17	Euroövezeti rezidensek fedezett kötvényei
SMP	2010. május	2012. szeptember	EKB/2010/5	Az euroövezetben kibocsátott állam- és magánszektorbeli hitelpapírok³
Eszközvásárlási program (APP)⁴
CBPP3	2014. október	aktív	EKB/2020/8, módosított változat	Euroövezeti rezidensek fedezett kötvényei
ABSPP	2014. november	aktív	EKB/2014/45, módosított változat	Euroövezeti rezidensek eszközfedezetű értékpapírjainak előresorolt és garantált „mezzanine” ügyletrészei
PSPP	2015. március	aktív	EKB/2020/9	Kötvények, amelyek kibocsátói euroövezeti központi és regionális kormányzatok, önkormányzatok vagy elismert ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek és euroövezeti székhelyű multilaterális fejlesztési bankok
CSPP⁵	2016. június	aktív	EKB/2016/16, módosított változat	Kötvények és kereskedelmi váltók, amelyeket euroövezeti székhelyű nem banki vállalatok bocsátanak ki
Pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP)
PEPP	2020. március	aktív	EKB/2020/17, módosított változat	Az APP alapján elfogadható összes eszközkategória

1) Az egyedi programokra vonatkozó további jogosultsági feltételek a Kormányzótanács döntéseiben találhatók.
2) 2022 és 2023 végén az EKB nem rendelkezett az első és a második fedezettkötvény-vásárlási programból (CBPP1 és CBPP2) értékpapír-állománnyal. Ugyanakkor az EKB 2022-ben még mindig kamatbevételt könyvelt el az említett portfóliókból, mivel a CBPP1 és a CBPP2 utolsó állományai 2022 júliusában, illetve szeptemberében jártak le.
3) Az SMP keretében csak öt euroövezeti államkincstár által kibocsátott állampapírt vásároltunk.
4) Az eszközvásárlási program (APP) keretében történő újrabefektetések 2023. július 1-jével megszűntek.
5) Az EKB a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP) keretében nem vásárol értékpapírt.

Az eurorendszer 2023 februárjának végéig^[36] folytatta az eszközvásárlási program (APP)^[37] keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések teljes összegének újrabefektetését. Ezt követően az APP-portfólió ütemesen és kiszámítható módon csökkent. 2023 júniusának végéig a csökkenés havi átlagban 15 milliárd €-t tett ki, mivel az eurorendszer nem fektette be újra a lejáró értékpapírokból származó összes tőketörlesztést. 2023 júniusában a Kormányzótanács úgy határozott^[38], hogy 2023 júliusától megszünteti az APP keretében történő újrabefektetést, Ezt követően az APP-portfólió az értékpapírok lejárata miatt csökkent.

A PEPP-et^[39] illetően az eurorendszer továbbra is maradéktalanul újra befektette az év folyamán vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A Kormányzótanács 2024 első félévében is teljes egészében újra be kívánja^[40] fektetni a PEPP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból befolyó tőketörlesztéseket. A Kormányzótanács emellett 2024 második felében havonta átlagosan 7,5 milliárd €-val szándékozik csökkenteni a PEPP-portfóliót, és ugyanazon év végén le akarja állítani az újrabefektetési tevékenységet. Emellett a Kormányzótanács továbbra is rugalmasságot fog alkalmazni a PEPP-portfólióban esedékessé váló törlesztések újbóli befektetésében, hogy elhárítsa a járvánnyal kapcsolatos, a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust fenyegető kockázatokat.

A programok keretében vásárolt értékpapír-állományokat értékvesztéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „Értékpapír” című pontját).

Az EKB értékpapír-állományának amortizált bekerülési költsége és piaci értéke^[41] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak összehasonlításképpen közöljük) a következő:

	2023 millió €		2022 millió €		Változás millió €
	Amortizált bekerülési költség	Piaci érték	Amortizált bekerülési költség	Piaci érték	Amortizált bekerülési költség	Piaci érték
Befejezett/lezárt programok
SMP	496	522	718	766	(222)	(244)

APP
CBPP3	23 530	21 490	25 116	22 136	(1 587)	(647)
ABSPP	13 348	13 225	22 895	22 605	(9 547)	(9 379)
PSPP – kormányzati/ügynökségi értékpapírok	224 867	205 847	242 857	213 750	(17 991)	(7 903)
APP összesen	261 744	240 562	290 868	258 491	(29 124)	(17 930)

PEPP
PEPP – fedezett kötvény	839	736	769	628	70	108
PEPP – kormányzati/ügynökségi értékpapírok	162 270	143 669	164 916	138 072	(2 646)	5 597
PEPP összesen	163 109	144 405	165 685	138 700	(2 576)	5 705

Összesen	425 349	385 489	457 271	397 957	(31 922)	(12 468)

Az EKB értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége az év során a következőképpen módosult:

	2022 millió €	Bruttó vásárlás millió €	Visszaváltás millió €	Nettó diszázsió/(ázsió)¹ millió €	2023 millió €
SMP	718	-	(235)	13	496
CBPP3	25 116	1 512	(3 057)	(42)	23 530
ABSPP	22 895	690	(10 142)	(95)	13 348
PSPP – kormányzati/ügynökségi értékpapírok	242 857	10 141	(26 160)	(1 971)	224 867
PEPP – fedezett kötvény	769	85	(15)	(1)	839
PEPP – kormányzati/ügynökségi értékpapírok	164 916	17 220	(17 922)	(1 945)	162 270
Összesen	457 271	29 649	(57 530)	(4 041)	425 349

1) A „nettó diszkontérték/felár” magában foglalja az esetleges nettó nyereséget/(veszteséget).

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programokban beszerzett értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

Ezzel összefüggésben évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes programnál külön-külön értékeljük. Ott, ahol az értékvesztési mutatókat figyelünk meg, további elemzéssel ellenőrizzük, hogy a tranzakciókban részt vevő értékpapírokhoz kötődő pénzmozgást nem befolyásolta-e értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott értékpapírokon 2023-ban az EKB nem könyvelt el veszteséget.

Az eurorendszer értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége a következő:

	2023 millió €			2022 millió €
	EKB	Euroövezeti NKB-k	Eurorendszer összesen	EKB	Euroövezeti NKB-k	Eurorendszer összesen
Befejezett/lezárt programok
SMP	496	1 901	2 397	718	2 143	2 860

APP
CBPP3	23 530	262 090	285 620	25 116	276 857	301 973
ABSPP	13 348	-	13 348	22 895	-	22 895
PSPP – kormányzati/ügynökségi értékpapírok	224 867	1 922 907	2 147 774	242 857	2 066 581	2 309 438
PSPP – szupranacionális értékpapírok	-	255 261	255 261	-	275 228	275 228
CSPP	-	323 921	323 921	-	344 119	344 119
APP összesen	261 744	2 764 180	3 025 924	290 868	2 962 785	3 253 653

PEPP
PEPP – fedezett kötvény	839	5 197	6 036	769	5 283	6 052
PEPP – kormányzati/ügynökségi értékpapírok	162 270	1 297 397	1 459 667	164 916	1 317 937	1 482 853
PEPP – szupranacionális értékpapírok	-	154 332	154 332	-	145 687	145 687
PEPP – vállalati szektorbeli értékpapírok	-	45 989	45 989	-	46 074	46 074
PEPP összesen	163 109	1 502 915	1 666 024	165 685	1 514 981	1 680 666

Összesen	425 349	4 268 996	4 694 345	457 271	4 479 908	4 937 179

Megjegyzés: Az euroövezeti NKB-k adatai előzetesek, és módosításra kerülhetnek, ami az „eurorendszer összesen” adat hasonló összegű módosulásával járna.

5. pont - Eurorendszeren belüli követelések

5.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések

Ez a tétel az EKB-nak az euroövezeti NKB-kkal szembeni azon követelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját), és 2023. december 31-én 125 378 millió €-t tett ki (2022: 125 763 millió €). Az utánuk fizetett kamatot naponta számítják az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legújabb kamatláb alapján (lásd „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” című 23.2 pontot).

6. pont – Egyéb eszközök

6.1 pont – Tárgyi eszközök és immateriális javak

Az alábbi tételek tartoztak ide:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Költségtétel
Földterület és épületek	1 014	1 007	7
Használatijog-eszközként nyilvántartott épület	315	296	19
Üzemi felszerelés	222	222	-
Számítógépes hardver és szoftver	142	140	1
Berendezés, bútor, gépjármű	111	110	1
Használatijog-eszközként nyilvántartott berendezés	2	3	(1)
Folyamatban lévő beruházás	0	5	(5)
Egyéb tárgyi eszköz	11	11	(0)
Költség összesen	1 818	1 796	22

Értékcsökkenési leírás
Földterület és épületek	(227)	(204)	(23)
Használatijog-eszközként nyilvántartott épület	(197)	(152)	(45)
Üzemi felszerelés	(144)	(128)	(16)
Számítógépes hardver és szoftver	(129)	(120)	(9)
Berendezés, bútor, gépjármű	(92)	(82)	(11)
Használatijog-eszközként nyilvántartott berendezés	(2)	(2)	(0)
Egyéb tárgyi eszköz	(3)	(3)	(0)
Értékcsökkenési leírás összesen	(795)	(690)	(104)

Könyv szerinti teljes nettó érték	1 023	1 105	(82)

Az EKB főépületével és használatijog-eszközként nyilvántartott irodaépületeivel kapcsolatban év végén értékvesztési vizsgálatot tartottunk, és nem állapítottunk meg értékvesztést.

6.2 pont – Egyéb pénzügyi eszközök

Ez a tétel elsősorban az EKB sajáttőke-portfóliójából áll, amely túlnyomórészt az EKB befizetett tőkéjének befektetéseit, valamint az általános tartalékalapba és a pénzügyi kockázati céltartalékba átvezetett összegeket tartalmazza. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési költséggel, valamint egyéb euróban vezetett folyószámlák.

A tétel elemei:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Folyószámlák euróban	46	38	8
Értékpapír euróban	20 355	19 280	1 075
Passzív visszavásárlási megállapodás euróban	1 730	1 854	(124)
Egyéb pénzügyi eszközök	42	42	(0)
Összesen	22 172	21 213	959

A tétel nettó értéke 2023-ban elsősorban azért emelkedett, mert (i) az EKB saját vagyonalap-portfólióján keletkező kamatbevételt újrabefektették, és (ii) a portfólióban tartott, euróban vezetett értékpapír-állományok piaci értéke megnőtt.

6.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel elsősorban a 2023. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az 552 millió €-s értékelési különbözet (2022: 783 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját).

6.4. pont – Aktív időbeli elhatárolások

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Az NKB-któl a TARGET-egyenlegek után járó felhalmozott kamat	4 955	2 856	2 099
Az eurobankjegyek elosztásával kapcsolatos követelések felhalmozódott kamata	1 429	575	855
Értékpapírok után járó felhalmozott kamat	3 709	3 640	69
A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó felhalmozódott jövedelem	654	594	60
Egyéb időbeli elhatárolások	158	151	7
Összesen	10 905	7 815	3 090

2023. december 31-én szintén magában foglalta az euroövezeti NKB-k által a TARGET-egyenlegek után 2023 decemberében befizetendő felhalmozott kamatkövetelést (lásd az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot), valamint az euroövezeti NKB-kkal szemben 2023 utolsó negyedévében felhalmozódott kamatkövetelést, amely az EKB-nak az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásához kapcsolódik (lásd „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1 pontot). Ezeket az összegeket 2024 januárjában számolták el.

Tartalmazza még az értékpapírállományon felhalmozódott kamatot, beleértve a megvásárlás időpontjában kifizetett fennmaradó kamatot, (lásd a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2 pontot, az „Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban” című 4. pontot és az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2 pontot).

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó felhalmozódott jövedelem a 2023. évi díjfizetési időszakra a 2024-ben beszedésre kerülő felügyeleti díjnak felel meg (lásd a „Díjakból, jutalékokból származó nettó bevétel/ráfordítás” című 26. pontot).^[42]

A tétel fennmaradó része (i) az egyéb pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó felhalmozódott kamatbevételből, (ii) a KBER-projektjeiből és szolgáltatásaiból származó bevétel (lásd az „Egyéb bevétel” című 28. pontot), és (iii) vegyes kifizetésekből áll össze.

6.5 pont – Vegyes tétel

Ennek a tételnek az értéke 2023. december 31-én 88 millió € volt (2022: 438 millió €). A tételhez tartozó vegyes egyenlegek 60 millió €-t tettek ki (2022: 90 millió €), amelyek elsősorban a KBER-projektjeiből és szolgáltatásaiból származó bevételhez (lásd az „Egyéb bevétel” című 28. pontot) és a kifizetett visszatérítendő áfához tartozó egyenlegekhez kapcsolódnak.

Továbbá 2023. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és devizában denominált határidős ügyletekhez kapcsolódó egyenlegeket is tartalmazott 28 millió € értékben (2022: 349 millió €) (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

7. pont – Forgalomban lévő bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a „Számviteli irányelvek” „Forgalomban lévő bankjegyek” című 2.3 pontját). Összege 2023. december 31-én 125 378 millió € volt (2022: 125 763 millió €).

8. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban

Az eurorendszer központi bankjai úgy is elfogadhatnak készpénzfedezetet a PSPP és az állami szektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzési konstrukcióiban, hogy nincs újrabefektetési kötelezettségük. Az EKB esetében egy szakosodott intézmény közvetítésével zajlanak a műveletek.

Az ilyen, euroövezeti hitelintézetekkel készpénzfedezet ellenében végrehajtott kölcsönzési tranzakciók 2023. december 31-én fennálló értéke 4699 millió €-t tett ki (2022: 17 734 millió €). A fedezetként kapott készpénzt TARGET-számlákra utaltuk át. Mivel a mérlegfordulón a készpénz nem került befektetésre, a tranzakciók a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Penziós ügyletek” című pontját).^[43]

9. pont – Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

9.1 pont – Államháztartás

Ez a tétel 2023. december 31-én 143 millió € volt (2022: 48 520 millió €), és magában foglalta az európai pénzügyi stabilizációs eszköz (EFSF) és az európai stabilitási mechanizmus (ESM) betéteit. A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.

9.2 pont – Egyéb kötelezettségek

Ez a tétel a TARGET-EKB komponensen keresztül a TARGET-hez kapcsolódó euroövezeti kiegészítő rendszerek^[44] egyenlegeit tartalmazza, és 2023. december 31-én 20 479 millió €-t tett ki (2022: 15 343 millió €).

10. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
TARGET-állományok	3 854	42 808	(38 954)
Értékpapír-kölcsönügyletekhez fedezetként kapott készpénz	5 637	15 008	(9 372)
Az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek	12 383	19 904	(7 522)
Likviditásbővítő swapmegállapodások	1 237	388	850
Összesen	23 111	78 108	(54 997)

2023. december 31-én ezen tétel legnagyobb részét az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott betétek tették ki, amelyek az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatosak (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezelése” című 21. pontot).

Ehhez a tételhez tartozik még a nem euroövezeti hitelintézetekkel folytatott PSPP és állami szektort érintő PEPP-értékpapír-kölcsönügyletek állománya, amelyben a tranzakciók fedezete készpénz volt, és TARGET-számlákra utalták át (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban” című 8. pontot).

Ezenkívül TARGET-egyenlegeket is tartalmazott, köztük az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET-egyenlegeit (lásd a Számviteli irányelvek „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések/kötelezettségek” című 2.3 szakaszt) és a TARGET-EKB-tagrendszeren keresztül a TARGET-höz kapcsolódó, euroövezeten kívüli kiegészítő rendszereket. A 2023-as állománycsökkenés az euroövezeten kívüli kiegészítő rendszerek kisebb egyenlegeinek felel meg.

A tétel fennmaradó részét a Federal Reserve System rendszerrel kötött állandó, kölcsönös devizamegállapodásból származó egyenleg alkotja. A megállapodás értelmében a Federal Reserve Bank of New York swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésére abból a célból, hogy az eurorendszer partnerkörét rövid lejáratú, dolláralapú forrással lássa el. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket köt az euroövezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó műveleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. Az egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapügyletek az EKB és az euroövezeti NKB-k között eurorendszeren belüli követeléseket/kötelezettségeket eredményeznek. Ezenkívül a Federal Reserve Bank of New York és az euroövezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határidős követeléseket és kötelezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot).

11. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek devizában

11.1 pont – Betétek, állományok, egyéb kötelezettségek

2023. december 31-én ez a tétel euroövezeten kívüli rezidenssel szemben támasztott, devizában denominált kötelezettséget tartalmazott 24 millió € értékben (2022: nulla), amely az EKB nemzetközitartalék-kezeléshez kapcsolódott.

12. pont – Eurorendszeren belüli kötelezettségek

12.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Ide az EKB-nak az euroövezeti nemzeti központi bankokkal szembeni kötelezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett központi bankok az eurorendszerhez való csatlakozásukkor devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30. cikke 2. bekezdésének megfelelően a hozzájárulások mértéke rögzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedései arányában. A Hrvatska narodna banka által a közös valuta horvátországi bevezetésekor átadott devizatartalék-eszközök megemelték ezen kötelezettségeket.

	2023. január 1. óta millió €	2022. december 31-én millió €
Nationale Bank van België / Banque Nationale de Belgique (Belgium)	1 470	1 470
Deutsche Bundesbank (Németország)	10 635	10 635
Eesti Pank (Észtország)	114	114
Central Bank of Ireland (Írország)	683	683
Bank of Greece (Görögország)	998	998
Banco de Espańa (Spanyolország)	4 811	4 811
Banque de France (Franciaország)	8 240	8 240
Hrvatska narodna banka (Horvátország)	327	-
Banca d’ Italia (Olaszország)	6 854	6 854
Central Bank of Cyprus (Ciprus)	87	87
Latvijas Banka (Lettország)	157	157
Lietuvos bankas (Litvánia)	233	233
Banque centrale de Luxembourg (Luxemburg)	133	133
Central Bank of Malta (Málta)	42	42
De Nederlandsche Bank (Hollandia)	2 364	2 364
Oesterreichische Nationalbank (Ausztria)	1 181	1 181
Banco de Portugal (Portugália)	944	944
Banka Slovenije (Szlovénia)	194	194
Národná banka Slovenska (Szlovákia)	462	462
Suomen Pankki – Finlands Bank (Finnország)	741	741
Összesen	40 671	40 344

A Hrvatska narodna banka követelését 327 millió €-ban állapították meg, ami biztosítja, hogy ezen összeg és az eurót már átvett többi tagállam nemzeti központi bankjának jóváírt aggregált követelés közötti arány megegyezzen a Hrvatska narodna banka által az EKB tőkejegyzési kulcsán belüli súlya és a többi euroövezeti nemzeti központi bank kulcsbeli aggregált súlya közötti aránnyal. A követelés és az átadott eszköz értékének különbözetét (lásd az „Aranykészletek és aranykövetelések” című 1. pontot és a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; valamint az „Euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2 pontot) úgy számolják el, mint a Hrvatska narodna banka által a KBER alapokmányának 48.2 bekezdésében előírtnak megfelelő befizetést az EKB 2022. december 31-i tartalékával megegyező általános tartalék- és céltartalékszámlára (lásd a „Céltartalék” című 14. pontot és az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

A kötelezettségek kamatozását naponta határozzák meg az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatláb alapján (lásd „Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat” című 23.3 pontot).

12.2 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek

Ez a tétel 2023-ban túlnyomórészt az euroövezeti NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET-egyenlegeit tartalmazta (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontját).

	2023 millió €	2022 millió €
Nettó TARGET kötelezettség	404 336	315 090
*Euroövezeti NKB-knak fizetendő, a TARGET-hez kapcsolódóan*	1 616 387	1 830 483
*Euroövezeti NKB-k által fizetendő, a TARGET-hez kapcsolódóan*	(1 212 050)	(1 515 393)
Eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek	40	41
Összesen	404 377	315 130

A nettó TARGET kötelezettség növekedésének főleg (i) az alacsonyabb ESM és az EFSF betéteiből (lásd az „Államháztartás” című 9.1 pontot); (ii) a TARGET-hez a TARGET-EKB komponensen keresztül kapcsolódó, euroövezeten kívüli kapcsolódó rendszerek alacsonyabb egyenlegeiből (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot); és a (iii) a PSPP és az állami szektor PEPP-értékpapír-kölcsönzése ellenében fedezetként kapott készpénz csökkenéséből (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban” című 8. pontot és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot) adódó készpénzkiáramlásoknak tulajdonítható. Az említett tényezők hatását részben leginkább az APP és az PEPP alatti értékpapírok lejáratából adódó készpénzbeáramlások ellensúlyozták, amelyeket TARGET-számlákon keresztül egyenlítettek ki (lásd az „Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban című 4. pontot).

Az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni TARGET-pozícióinak kamatozását – a USD-alapú likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódó egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapokból származó követelés-, illetve kötelezettségállományok kivételével – naponta számítjuk ki azon a legfrissebb rendelkezésre álló kamatlábon, amelyet az eurorendszer az irányadó refinanszírozási tenderműveleteiben alkalmaz.

Az eurorendszer egyéb kötelezettségeit elsősorban az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott betétek tették ki, amelyek az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatosak (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezelése” című 21. pontot).

13. pont – Egyéb kötelezettségek

13.1 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel elsősorban a 2023. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). A 68 millió €-s értékelési különbözet (2022: 430 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

13.2 pont – Passzív időbeli elhatárolások

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Az NKB-knak a TARGET-egyenlegek után fizetendő felhalmozott kamat	6 390	3 530	2 860
Az NKB-knak az EKB-nak átadott nemzetközi tartalék utáni követelésein felhalmozódott kamat	1 335	201	1 133
Az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek utáni felhalmozódott kamat	172	94	78
Egyéb időbeli elhatárolások	134	90	43
Összesen	8 030	3 915	4 114

2023. december 31-én ez a sor két fő tételt foglalt magába: a TARGET-állományok után az NKB-knak 2023 decemberére fizetendő kamat (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot), valamint az euroövezeti NKB-knak 2023-ra fizetendő felhalmozódott kamat, amely az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékból keletkezett követeléseken keletkezett (lásd a „Nemzetközitartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot). Ezeket az összegeket 2024 januárjában számolták el.

Ez a tétel tartalmazza továbbá az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek után fizetendő felhalmozott kamatot (lásd az „Államháztartás” című 9.1 pontot, az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot).

A tétel fennmaradó része elsősorban (i) az euroövezet TARGET-hez TARGET-EKB komponensen keresztül kapcsolódó rendszereinek felhalmozódott kamatát (lásd az „Egyéb kötelezettségek” című 9.2 pontot), (ii) vegyes időbeli elhatárolásokat és halasztott bevételeket, és (iii) az EKB értékpapír-kölcsönzési műveleteivel kapcsolatban fedezetként kapott készpénz után felhalmozódott kamatot (az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban” című 8. pontot és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot) tartalmazza.

13.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2023. december 31-én 1401 millió € volt (2022: 1562 millió €). A 2023. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és devizában denominált határidős ügyletekhez kapcsolódó egyenlegeket tartalmazott, 635 millió € értékben (2022: 974 millió €) (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

A tétel 117 millió €-s lízingkötelezettséget is tartalmazott (2022: 141 millió €) (lásd 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Bérleti viszony” című pontját).

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megszűnése után fizetett juttatásokból, valamint egyéb hosszú távú juttatásokból^[45] ered. Az EKB munkavállalóinak a végkielégítése szintén része a tételnek.

Az EKB munkaviszony megszűnését követő juttatásai, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Mérleg
A mérlegben a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron kimutatott összegek, amelyek a munkaviszony megszűnése utáni, valamint egyéb hosszú távon biztosított juttatásokat és munkavállalói végkielégítéseket^[46] tükröznek, a következők:

	2023 millió €			2022 millió €
	Személy-zet	Dönt.test.	Összesen	Személy-zet	Dönt.test.	Összesen
Meghatározott összegű járadékfizetési kötelezettség	2 458	35	2 493	1 947	31	1 978
A nyugdíjrendszer valós eszközértéke	(1 983)	-	(1 983)	(1 638)	-	(1 638)
A „Vegyes tétel” (kötelezettségek) sorban kimutatott járadékkal meghatározott nettó kötelezettség	475	35	510	309	31	340

Megjegyzés: Az ennél a pontnál közölt táblázatokban a „Dönt.test.” elnevezésű oszlopban feltüntetett összegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.

2023-ban az alkalmazottakkal szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettségek 2458 millió €-s jelenértéke (2022-ben 1947 millió €) magában foglalta a nem alapszerű juttatások 278 millió €-s értékét (2022-ben 233 millió €), amely a volt alkalmazottaknak járó egyéb (nem nyugdíjjellegű) juttatásokkal és más hosszú távú juttatásokkal kapcsolatosak. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 35 millió €-s jelenértéke (2022: 31 millió €) kizárólag a munkaviszony megszűnése utáni, nem tőkefedezeti rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükrözi.

Az EKB-s munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettségek újraértékelt állományai az „Átértékelési számlák” forrásoldali tételben kerültek kimutatásra. A tétel 2023-as újraértékelési nyeresége 238 millió €-t tett ki (2022: 369 millió €) (lásd az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

A járadékkal meghatározott kötelezettség, a nyugdíjrendszer-eszközök és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke a következőképpen változott:

	2023 millió €			2022 millió €
	Személy-zet	Dönt.test.	Összesen	Személy-zet	Dönt.test.	Összesen
Járadékkal meghatározott kötelezettség nyitó állománya	1 947	31	1 978	3 165	43	3 209
Folyó szolgálati költség	101	2	103	164	4	168
A kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltség	77	1	79	42	1	42
A nyugdíjrendszer résztvevőinek befizetései¹	36	0	36	40	0	41
Kifizetett járadékok	(30)	(3)	(33)	(38)	(2)	(40)
Újraértékelési (nyereség)/veszteség	327	4	331	(1 426)	(16)	(1 441)
Járadékkal meghatározott kötelezettség záró állománya	2 458	35	2 493	1 947	31	1 978

Megjegyzés: Az ennél a pontnál közölt táblázatokban a „Dönt.test.” elnevezésű oszlopban feltüntetett összegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.
1) Nettó összeg, beleértve a nyugdíjrendszerekbe befizetett kötelező járulékokat és a ki- és beáramló transzfereket. A munkavállalók, illetve az EKB kötelező járulékának mértéke az alapfizetésnek rendre 7,4%-a és 20,7%-a.

A járadékkal meghatározott kötelezettségen 2023-ban keletkezett 331 millió € teljes újraértékelési veszteséget elsősorban az aktuáriusi értékelés során 2022-ben használt 3,9%-os diszkontrátának 2023-ban 3,4%-ra való csökkentése magyarázza.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszközeinek valós értéke a következőképpen változott:

	2023 millió €	2022 millió €
A nyugdíjrendszer eszközeinek valós nyitóértéke	1 638	1 749
A nyugdíjrendszer eszközei utáni kamatbevétel	66	23
Újraértékelési nyereség/(veszteség)	189	(228)
Munkáltatói járulék	75	71
A nyugdíjrendszer résztvevőinek befizetései	36	40
Kifizetett járadékok	(20)	(18)
A nyugdíjrendszer eszközeinek valós záróértéke	1 983	1 638

A nyugdíjrendszer eszközeinek újraértékelési nyereségei 2023-ban annak tudhatók be, hogy az alap egységeinek tényleges hozama magasabb volt, mint a nyugdíjrendszer eszközeinek feltételezett kamatbevétele, amely 3,9%-os diszkontráta feltevésén alapult.

Az újraértékelési eredmények a következőképpen módosultak:

	2023 millió €	2022 millió €
Újraértékelési (nyereség)/veszteség	369	(799)
Az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k járulékai¹	3	-
A nyugdíjrendszer eszközein keletkezett nyereség/(veszteség)	189	(228)
Kötelezettségeken keletkezett nyereség/(veszteség)	(331)	1 441
Az eredménykimutatásban elszámolt (nyereség)/veszteség	8	(45)
Az „Átértékelési számlák” soron szereplő záró újraértékelési nyereség	238	369

1) A közös valuta horvátországi bevezetésével egyidejűleg a Hrvatska narodna banka 2022. december 31-én hozzájárult az EKB összes átértékelési számlájának egyenlegéhez, köztük az említett napon fennálló újraértékelési nyereséghez is.

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban szereplő összegek:

	2023 millió €			2022 millió €
	Személyzet	Dönt.test.	Összesen	Személyzet	Dönt.test.	Összesen
Folyó szolgálati költség	101	2	103	164	4	168
Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség nettó kamata	12	1	13	19	1	19
*A kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltség*	77	1	79	42	1	42
*A nyugdíjrendszer eszközei utáni kamatbevétel*	(66)	-	(66)	(23)	-	(23)
Egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések újraértékelési (nyeresége)/vesztesége	8	(0)	8	(44)	(0)	(45)
Összesen a „Személyi jellegű költségek” tételben	121	3	124	138	5	142

Megjegyzés: Az ennél a pontnál közölt táblázatokban a „Dönt.test.” elnevezésű oszlopban feltüntetett összegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.

A tárgyidőszaki szolgálat költségének, a kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltségének és a nyugdíjrendszer eszközein keletkezett kamatbevételnek az eredménykimutatásban szereplő összegeit az előző évben alkalmazott kamatlábbal kell megbecsülni. Az aktuáriusi értékeléshez használt diszkontráta a 2021. évi 1,3%-ról 2022-ben 3,9%-ra emelkedett, ennek eredményeképpen pedig 2023-ban (i) alacsonyabb lett az aktuális szolgálati költség, (ii) megnőtt a kötelezettség kamatköltsége, és (iii) magasabb kamatbevétel keletkezett a nyugdíjrendszer eszközein.

Az egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések újraértékelése az adott év eredménykimutatásában kerül kimutatásra, tükrözve az értékelés során alkalmazott rátákat. Ezért a 2023. végi aktuáriusi értékeléshez használt alacsonyabb, 3,4%-os diszkontráta ebben az évben újraértékelési veszteség megjelenítéséhez vezetett.

Legfontosabb feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelést a független aktuáriusok az Igazgatóság számviteli és közzétételi célra elfogadott feltevései alapján készítették. A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kötelezettség kiszámításánál az alábbi főbb feltevéseket alkalmazták:

	2023 %	2022 %
Diszkontráta	3,40	3,90
A nyugdíjrendszer eszközeinek várható megtérülése¹	5,30	4,90
Általános fizetésemelés a jövőben²	2,00	2,00
Jövőbeli nyugdíjemelés³	1,70	1,70

1) Ezeket a feltevéseket az EKB járadékkal meghatározott kötelezettsége azon részének számításához használták, amelyet tőkegaranciával rendelkező eszközökkel finanszíroztak.
2) Ezenkívül a nyugdíjrendszerben részt vevő személyek életkorától függően 1,8%-ig terjedő egyéni éves fizetésemelést is figyelembe veszünk.
3) Az EKB nyugdíjrendszerének szabályzata alapján a nyugdíjakat évente emelni kell. Amennyiben az EKB munkavállalóinak általános fizetésemelése kisebb, mint az infláció, a nyugdíj az általános fizetésemelés szerint nő. Amennyiben az általános fizetésemelés mértéke meghaladja az inflációs rátát, előbbit alkalmazzuk a nyugdíjemelésre is, amennyiben az EKB nyugdíjrendszerének pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi.

14. pont – Céltartalék

2023. december 31-én ebbe a tételbe tartoznak a 67 millió €-s igazgatási jellegű céltartalékok is (2022: 69 millió €). 2022 végén ez a tétel a pénzügyi kockázatokra képzett, 6566 millió € összegű céltartalékot is tartalmazott. Az egységes valuta horvátországi bevezetése nyomán, a Hrvatska narodna banka 2023. január 1-jei^[47] hatállyal 53 millió €-val járult hozzá ehhez céltartalékhoz, amelynek összege így 6620 millió €-ra emelkedett.

A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgáljuk, figyelembe véve több egyéb tényező mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségről. Összege az EKB általános tartalékalapjával együtt nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét. A céltartalék rendeltetése, hogy a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben ellensúlyozza a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket. 2023 végén ezt a céltartalékot teljes egészében felszabadították, hogy fedezzék a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket, így az EKB éves vesztesége 1266 millió €-ra csökkent. A veszteségek jórészt az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereiben alkalmazott kamatláb emelkedéséből adódtak, ami az EKB nettó TARGET-kötelezettségén jelentős kamatráfordítást eredményezett (lásd az „Egyéb kamatbevétel” és „Egyéb kamatráfordítás” című 23.4 pontot).

E céltartalék teljes felszabadításának eredményeként a céltartalék összege 2023. december 31-én nulla volt. A Kormányzótanács éves felülvizsgálatával összefüggésben dönthet a céltartalék feltöltéséről, amint az EKB ismét nyereséges lesz.

15. pont – Átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszközök, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéből származó átértékelési állományt foglalja magában (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Eredményelszámolás”, „Arany- és devizaeszközök, illetve -források”, „Értékpapír” és „Mérleg alatti instrumentumok” című pontjait). Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettségének újraértékelt összege, amely a munkaviszony megszűnése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések” című pontját és a „Vegyes tétel” című 13.3 pontot).

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Arany	26 622	23 794	2 827
Deviza	9 842	12 305	(2 462)
*USA-dollár*	9 624	11 225	(1 601)
*Japán jen*	206	977	(771)
*Kínai renminbi*	9	47	(38)
*SDR*	4	56	(52)
*Egyéb*	0	-	0
Értékpapír és más instrumentum	397	19	378
A munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettség	238	369	(131)
Összesen	37 099	36 487	611

Az átértékelési számlák 2023-ban főként az arany euróban kifejezett piaci árának emelkedése miatt növekedtek. Továbbá az euro horvátországi bevezetése kapcsán a Hrvatska narodna banka 296 millió €-val növelte ezeknek az egyenlegeknek az értékét 2023. január 1-jei hatállyal. Ezt a növekedést részben ellensúlyozta a devizaátértékelési számlák méretének csökkenése, ami elsősorban az USA-dollár és a japán jen euróval szembeni leértékelődésének tudható be.

Az év végi átértékelés során alkalmazott devizaárfolyamok:

Árfolyam	2023	2022
USD/EUR	1,1050	1,0666
JPY/EUR	156,33	140,66
CNY/EUR	7,8509	7,3582
EUR/SDR	1,2157	1,2517
EUR/uncia arany	1 867,828	1 706,075

16. pont – Saját tőke

16.1 pont – Tőke

Az EKB befizetett tőkéje 10 825 millió €.

Horvátország 2023. január 1-jén bevezette az egységes valutát. A KBER-alapokmány 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Hrvatska narodna banka 2023. január 1-jén^[48] befizette az EKB tőkéjében jegyzett tőkerészesedésének fennmaradó 69 millió €-s összegét. Ebből eredően az EKB befizetett tőkéje a 2022. december 31-i 8880 millió €-ról 2023. január 1-jére 8948 millió €-ra nőtt, ahogy ez az alábbi táblázatban is látható:

	2023. január 1. óta			2022. december 31-i állapot
	Tőkejegy-zési kulcs %	Jegyzett tőke millió €	Befizetett tőke millió €	Tőkejegy-zési kulcs %	Jegyzett tőke millió €	Befizetett tőke millió €
Nationale Bank van België / Banque Nationale de Belgique (Belgium)	2,9630	321	321	2,9630	321	321
Deutsche Bundesbank (Németország)	21,4394	2 321	2 321	21,4394	2 321	2 321
Eesti Pank (Észtország)	0,2291	25	25	0,2291	25	25
Central Bank of Ireland (Írország)	1,3772	149	149	1,3772	149	149
Bank of Greece (Görögország)	2,0117	218	218	2,0117	218	218
Banco de Espańa (Spanyolország)	9,6981	1 050	1 050	9,6981	1 050	1 050
Banque de France (Franciaország)	16,6108	1 798	1 798	16,6108	1 798	1 798
Hrvatska narodna banka (Horvátország)	0,6595	71	71	-	-	-
Banca d’ Italia (Olaszország)	13,8165	1 496	1 496	13,8165	1 496	1 496
Central Bank of Cyprus (Ciprus)	0,1750	19	19	0,1750	19	19
Latvijas Banka (Lettország)	0,3169	34	34	0,3169	34	34
Lietuvos bankas (Litvánia)	0,4707	51	51	0,4707	51	51
Banque centrale de Luxembourg (Luxemburg)	0,2679	29	29	0,2679	29	29
Central Bank of Malta (Málta)	0,0853	9	9	0,0853	9	9
De Nederlandsche Bank (Hollandia)	4,7662	516	516	4,7662	516	516
Oesterreichische Nationalbank (Ausztria)	2,3804	258	258	2,3804	258	258
Banco de Portugal (Portugália)	1,9035	206	206	1,9035	206	206
Banka Slovenije (Szlovénia)	0,3916	42	42	0,3916	42	42
Národná banka Slovenska (Szlovákia)	0,9314	101	101	0,9314	101	101
Suomen Pankki – Finlands Bank (Finnország)	1,4939	162	162	1,4939	162	162
Euroövezeti NKB-k részösszege	81,9881	8 875	8 875	81,3286	8 804	8 804
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) (Bulgária)	0,9832	106	4	0,9832	106	4
Česká národní banka (Cseh Köztársaság)	1,8794	203	8	1,8794	203	8
Danmarks Nationalbank (Dánia)	1,7591	190	7	1,7591	190	7
Hrvatska narodna banka (Horvátország)	-	-	-	0,6595	71	3
Magyar Nemzeti Bank (Magyarország)	1,5488	168	6	1,5488	168	6
Narodowy Bank Polski (Lengyelország)	6,0335	653	24	6,0335	653	24
Banca Naţională a României (Románia)	2,8289	306	11	2,8289	306	11
Sveriges Riksbank (Svédország)	2,9790	322	12	2,9790	322	12
Euroövezeten kívüli központi bankok részösszege	18,0119	1 950	73	18,6714	2 021	76
Összesen	100,0000	10 825	8 948	100,0000	10 825	8 880

Az euroövezeti NKB-k teljes egészében befizették tőkerészesedésüket.

Az euroövezeten kívüli NKB-k jegyzett tőkéjük 3,75%-ának befizetésével kötelesek hozzájárulni az EKB működési költségeihez. Az euroövezeten kívüli NKB-knak nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.

2.5 Mérleg alatti instrumentumok

17. pont – Értékpapír-kölcsönzési programok

Az EKB saját vagyonalap-kezelésének részeként az értékpapír-kölcsönzési programhoz kapcsolódó megállapodást kötött, amelynek értelmében egy szakosodott intézmény bonyolítja le az EKB nevében az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket.

Továbbá a Kormányzótanács döntéseinek megfelelően az EKB monetáris politikai célú értékpapír-állomány kölcsönzésére is lehetőséget nyújt.^[49]

Amennyiben ezeket az értékpapír-kölcsönzési műveleteket olyan készpénzfedezet ellenében hajtjuk végre, amely az év végén nincs befektetve, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra.^[50] Ilyen értékpapír-kölcsönzési műveletek 32 791 millió € értékben (2022: 11 569 millió €) álltak fenn 2023. december 31-én. Ebből az összegből 26 577 millió € (2022: 6637 millió €) a monetáris politikai célú értékpapír-állomány kölcsönzéséhez kapcsolódott.

18. pont – Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek

A devizaügyletekhez kapcsolódóan, év végi piaci árfolyamon elszámolt állományok a következők:

Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek devizában	2023 Kontraktus értéke millió €	2022 Kontraktus értéke millió €	Változás millió €
Vétel	2 207	692	1 515
Eladás	4 142	1 401	2 741

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

19. pont – Határidős értékpapírügyletek

A devizaügyletekhez kapcsolódóan, év végi piaci árfolyamon elszámolt állományok a következők:

Határidős értékpapírügyletek	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Vétel	45	-	45
Eladás	45	-	45

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékának kezelése keretében zajlottak.

20. pont – Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek

A nemzetközi tartalék kezelése
Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének a keretében devizaswapügyleteket és határidős devizaügyleteket kötöttünk. Az ezekből a tranzakciókból eredően fennálló követelés-, illetve kötelezettségállományok év végi piaci árfolyamon számolt értékei a következők:

Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Követelés	2 778	3 269	(491)
Kötelezettségek	2 901	3 541	(639)

Likviditásbővítő swapmegállapodások
Az EKB központi banki swapkeret-hálózat tagja, továbbá kölcsönös swapmegállapodást kötött a következő központi bankokkal: Bank of Canada, Bank of England, Bank of Japan, Federal Reserve System, Swiss National Bank. Emellett kölcsönös swapkeretet tart fenn a Kínai Központi Bankkal. Ezek a swapmegállapodások lehetővé teszik, hogy (i) a fent említett központi bankok bármely pénznemében likviditást biztosítsanak az euroövezeti bankoknak, vagy (ii) eurolikviditást nyújtsanak a joghatóságuk alá tartozó pénzintézeteknek. Továbbá swapmegállapodások vannak érvényben a Danmarks Nationalbankkal, a Narodowy Bank Polskival és a Sveriges Riksbankkal, ami a joghatóságuk alá tartozó pénzintézeteknek nyújtott eurolikviditáshoz kapcsolódik. A fenti intézkedések célja az esetleges likviditási szükségletek kezelése azért, hogy elhárítsák az esetleges piaci működési zavarokat és ezáltal minimalizálják az euroövezeti pénzügyi piacokra és gazdaságokra átgyűrűző kedvezőtlen hatások kockázatát.^[51]

Az eurorendszer partnerkörének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú követelései és kötelezettségei keletkeztek 2024-es lejárattal (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

21. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek igazgatása

2023-ban is az EKB felelt a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus, valamint a Görögországgal kötött hitelnyújtási megállapodás keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekkel kapcsolatos számlák kezeléséért és fizetések lebonyolításáért.

A Covid19-világjárványra adott válaszként az EU hitelt nyújtott a tagállamoknak a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új európai eszköz (SURE) keretében. Az instrumentum 2022. december 31-étől nem volt elérhető, viszont a vonatkozó kibocsátások 5–30 éves futamidejű kötvényekből álltak. 2023-ban az EU továbbra is vissza nem térítendő pénzügyi támogatással és hiteltámogatással finanszírozta a tagállamoknak a Next Generation EU (NGEU) program alatt, amelyet azzal a céllal állítottak fel, hogy támogassa az EU gazdasági fellendülését és megkönnyítse az uniós gazdaságban a „zöld” és digitális átállást. 2023-ban az EU egy új makroszintű pénzügyi támogatási eszközön (MFA +) keresztül hitelek formájában is támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EKB fent említett instrumentumokkal kapcsolatos műveletek lebonyolításában támogatta az Európai Bizottságot.

2023-ban az EKB a fent említett összes művelettel kapcsolatos fizetési műveletet feldolgozta.

22. pont – Függőben levő peres eljárásokból származó függő kötelezettségek

Az EKB ellen a Banca Carige S.p.A. (Banca Carige) feletti felügyeleti funkciója gyakorlásával kapcsolatban peres eljárás indult. (Banca Carige). Az egyik ilyen perben a Banca Carige részvényesei pénzügyi kártérítést kérnek az EKB-tól azért a kárért, amely a Banca Cariget állítólagosan érte az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos különféle intézkedések miatt, amelyek mind állítólagos mulasztásokat, mind ártalmas lépéseket tartalmaztak. Ebben az ügyben többek között az egyéb hasonló ügyek végeredményének figyelembevételével döntenek. Az egyikben az EU Törvényszékének 2022. október 12-i ítélete értelmében az EKB-nak az a határozata, amellyel a Banca Carige felett ideiglenes vagyonfelügyeletet rendelt el, az olasz jog szerint nem rendelkezett megfelelő jogalappal. Ennek megfelelően a Törvényszék hatályon kívül helyezte az EKB-nak a Banca Carige ideiglenes közigazgatási eljárás alá vonásáról szóló határozatát, valamint az ideiglenes vagyonfelügyelet időtartamának 2019-es első meghosszabbítását. A Törvényszék ítélete ellen azonban az EKB az Európai Unió Bíróságánál fellebbezett, így megtörténhet az ítélet hatályon kívül helyezése. Ezenkívül az ideiglenes vagyonfelügyeletet meghosszabbító két további EKB-határozatot ellen is kereset folyik, amelyben még nem hoztak ítéletet.

2.6 Az eredménykimutatás sorait részletező pontok

23. pont – Nettó kamatbevétel

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Nettó kamatbevétel nemzetközi tartalékból	2 382	798	1 583
Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel	4 817	736	4 081
Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat	(1 335)	(201)	(1 133)
Nettó egyéb kamatráfordítás	(13 057)	(433)	(12 624)
Nettó kamatbevétel	(7 193)	900	(8 093)

23.1 pont - Kamatbevétel devizatartalékot megtestesítő eszközökön

A tétel az EKB nettó nemzetközi tartaléka utáni kamatbevételnek a kamatráfordítással csökkentett értékét foglalja magában.

A nettó kamatbevétel/kamatráfordítás instrumentumtípusonként alább látható:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Folyószámla	82	22	60
Pénzpiaci betét	129	51	78
Visszavásárlási megállapodások	-	(0)	0
Passzív visszavásárlási megállapodások	271	148	122
Értékpapír	1 745	513	1 232
Határidős devizaügyletek és devizaswapügyletek	155	64	91
Nettó kamatbevétel devizatartalékon	2 382	798	1 583

Nettó kamatbevétel/kamatráfordítás devizánként:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
USA-dollár	2 298	771	1 527
Japán jen	(2)	(4)	2
Kínai renminbi	13	14	(0)
SDR	73	18	54
Nettó kamatbevétel devizatartalékon	2 382	798	1 583

23.2 pont - Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állomány kibocsátásában levő 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatjövedelmét tartalmazza (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját és „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1 pontot). A 2023. évi kamatbevétel összege 4817 millió € (2022: 736 millió €). E bevétel növekedése annak tudható be, hogy az irányadó refinanszírozási műveletek átlagos kamatlába magasabb volt 2023-ban, mint az előző évben (2023-ban 3,8%, szemben a 2022. évi 0,6%-kal).

23.3 pont - Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat

Ezen a soron azt a kamatot kell kimutatni, amelyet az euroövezetbeli NKB-k kapnak az EKB-val szembeni, nemzetközitartalék-átadásból eredő követeléseik után (lásd a „Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot). A 2023. évi kamatráfordítás összege 1335 millió € (2022: 201 millió €). E kamat növekedése annak tudható be, hogy az irányadó refinanszírozási műveletek átlagos kamatlába magasabb volt 2023-ban, mint az előző évben (2023-ban 3,8%, szemben a 2022. évi 0,6%-kal).

23.4 pont - Egyéb kamatbevétel, egyéb kamatráfordítás

Az egyéb kamatbevétel és az egyéb kamatráfordítás a következőképpen alakult:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
TARGET-egyenlegekből származó, az NKB-knak vagy tőlük járó nettó ráfordítás	(14 236)	(2 075)	(12 161)
Monetáris politikai célú értékpapírokkal kapcsolatos nettó kamatbevétel/(-ráfordítás)	3 467	1 534	1 933
*CBPP1 és CBPP2*	-	2	(2)
*SMP*¹	49	65	(16)
*CBPP3*	179	120	59
*ABSPP*	642	140	502
*PSPP*	1 997	1 310	686
*PEPP*	600	(103)	703
Monetáris politikai célú értékpapírok kölcsönzéséből származó nettó kamatbevétel (-ráfordítás)²	(308)	80	(388)
Saját vagyonalapból származó nettó kamatbevétel	627	57	571
Az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek utáni nettó kamatráfordítás	(1 953)	(150)	(1 803)
Nettó kamatbevétel/(-ráfordítás) egyéb eszközökből/kötelezettségekből	(655)	121	(776)
Nettó egyéb kamatráfordítás	(13 057)	(433)	(12 624)

1) A görög államkötvényben levő SMP-állományából az EKB-nak nettó 31 millió € kamatbevétele származott (2022: 43 millió €).
2) A monetáris politikai célú értékpapírok kölcsönzéséből származó nettó kamatbevétel (-ráfordítás) a fedezetként kapott készpénzen keletkezett kamatbevételt (-ráfordítást) is tartalmazza.

24. pont - Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

A pénzügyi műveletekből realizált nyereség, ill. veszteség a következőképpen alakult:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Nettó realizált árfolyamveszteség	(117)	(351)	234
Nettó realizált deviza- és aranyárfolyam-nyereség	11	241	(230)
Pénzügyi műveletekből származó nettó realizált veszteség	(106)	(110)	4

A nettó realizált árfolyamveszteség az értékpapírokon és tőzsdei határidős kamatlábügyleteken realizált nyereséget és veszteséget foglalja magában. A nettó realizált árfolyamveszteség 2023-ban főként az ABSPP-ben tartott értékpapírok törlesztéséhez kapcsolódó ázsiók és diszázsiók elszámolási módszeréből eredt.^[52]

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség, illetve veszteség devizanemenként és negyedévenként az alábbiakban látható:

	2023 millió €					2022 millió €
	I. né.	II. né	III. né.	IV. né.	Összesen	I. né.	II. né.	III. né.	IV. né.	Összesen
Realizált nettó árfolyamnyereség/(-veszteség)
USA-dollár	41	22	(64)	(20)	(21)	(9)	(87)	(76)	(88)	(260)
Japán jen	(5)	4	(1)	(4)	(5)	(1)	(3)	1	(2)	(4)
Kínai renminbi	0	0	0	(0)	0	2	2	2	0	6
Euro	(42)	(21)	(16)	(12)	(91)	(34)	(40)	(9)	(9)	(92)
Részösszeg	(5)	4	(81)	(35)	(117)	(42)	(128)	(82)	(99)	(351)

Realizált nettó deviza- és aranyárfolyam-nyereség/(-veszteség)
USA-dollár	0	2	1	5	8	9	20	15	192	236
Japán jen	2	0	0	0	2	1	1	0	3	4
Kínai renminbi	0	(0)	0	(0)	0	0	0	0	0	0
Egyéb	0	0	0	0	0	0	0	(0)	0	0
Részösszeg	2	3	1	5	11	10	21	15	195	241

Összesen	(3)	7	(80)	(30)	(106)	(32)	(107)	(67)	96	(110)

25. pont - Pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása

A pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása a következőképpen alakult:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Értékpapírok utáni nem realizált árfolyamveszteség	(38)	(1 840)	1 802
Nem realizált devizaárfolyam-veszteség	-	(0)	0
Pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása	(38)	(1 840)	1 802

2023-ban néhány USD- és szavatolótőke-portfólióban tartott értékpapír piaci értéke csökkent, miközben a kapcsolódó hozamok növekedtek. Ez nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett az év végén. 2022-ben ez a veszteség lényegesen magasabb volt, mivel a hozzá kapcsolódó hozamok jelentősen emelkedtek, aminek eredményeként az év végén jelentősen csökkent az e portfóliókban tartott értékpapírok többségének piaci értéke.

26. pont - Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Díjakból, jutalékokból származó bevétel	672	606	66
Díjakhoz, jutalékokhoz kapcsolódó ráfordítás	(22)	(21)	(1)
Díjakból, jutalékokból származó nettó bevétel	650	585	65

A soron szereplő bevételek elsősorban a felügyeleti díjból, a kiadások pedig túlnyomórészt a letéti díjakból származtak.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások
A bankfelügyelethez kapcsolódó bevétel főként a felügyeleti díjból származó bevételt tartalmazza. Az EKB éves díjat szab ki a felügyelt szervezetekre azzal a céllal, hogy a felügyeleti feladatok elvégzése során felmerült kiadásait ebből fedezze. Az EKB bankfelügyeleti feladatok ellátása során felmerült tényleges éves ráfordításai alapján a felügyeleti díjból származó jövedelem 2023-ban 654 millió € volt (2022: 594 millió €).

A kivetendő felügyeleti díj összegének meghatározása érdekében a tényleges éves kiadást kiigazítjuk az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok során visszatérített, illetve akkor kapott összegeivel, valamint egyéb kiigazításokkal, beleértve a késedelmi kamatot.^[53] Figyelembe véve a késedelmes fizetés után kapott kamatnak megfelelő kiigazítást, valamint az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok után fizetett nettó visszatérítést, a 2023-as díjfizetési időszakra a felügyelt szervezetekre kivetendő éves felügyeleti díj az 654 millió €-s tényleges éves ráfordítással csaknem egyenlő összegnek felel meg^[54] (lásd az „Aktív időbeli elhatárolások” című 6.4 pontot). Az egyes felügyeleti díjakat 2024 második negyedévében számlázzák ki.^[55]

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki jogszabályoknak (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredménykimutatásába foglaljuk bele. 2023-ban a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 18 millió € bevétel származott (2022: 12 millió €).

Így az EKB felügyeleti feladatokból eredő bevétele a következőképp alakult:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Felügyeleti díjból származó bevétel	654	594	60
*Jelentős szervezetektől vagy jelentős csoportoktól származó díjbevétel*	626	567	59
*Kevésbé jelentős szervezetektől vagy kevésbé jelentős csoportoktól származó díjbevétel*	27	27	0
Kiszabott igazgatási pénzbírság	18	12	6
Bankfelügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevétel	671	606	65

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletéből, a kevésbé jelentős szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Az EKB felügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból, valamint az EKB felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek kapcsolódó, szolgáltatásaikat tükröző ráfordításaiból állnak, amelyek a következők területeket érintik: létesítménygazdálkodás; emberierőforrás-gazdálkodás; informatika (IT); jogi, könyvvizsgálati és adminisztratív szolgáltatások; kommunikáció és fordítás; valamint egyéb tevékenységek.

Az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó tényleges ráfordítása, amelyet a 2023-as éves felügyeleti díjakból fedeznek, 654 millió € volt (2022: 594 millió €). Az általános növekedés annak tudható be, hogy 2023-ban nagyobbak voltak a személyi jellegű ráfordítások. Az előző évben a személyi jellegű ráfordításokat csökkentették az egyéb hosszú távú juttatásokhoz képest figyelembe vett aktuáriusi nyereségek, mivel az aktuáriusi értékeléshez használt diszkontráta 2022 végén jóval magasabb volt^[56]. Az EKB bankfelügyeleténél dolgozó személyzet nagyobb átlagos létszáma és a fizetésemelések miatt is 2023-ban megnövekedtek a személyi jellegű ráfordítások. A magasabb személyi jellegű költségek mellett a bankfelügyeleti tevékenység pandémia utáni ismét teljes menete is hozzájárult ahhoz, hogy a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó ráfordítások általánosan emelkedtek.

27. pont - Részvényekből és részesedésekből származó bevétel

Ezen a soron a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tartott EKB-részvénycsomag 2023. évi 1 millió € osztaléka (2022: 1 millió €) szerepel (lásd az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2 pontot).

28. pont – Egyéb bevétel

2023-ban a különféle egyéb forrásokból származó bevétel 72 millió €-t tett ki (2022: 61 millió €), amely elsősorban a részt vevő NKB-knak azon befizetéseiből származott, amelyekkel az EKB-nak a működő KBER-projektekkel és -szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeihez járultak hozzá.

29. pont - Személyi jellegű ráfordítások

A személyi jellegű ráfordítások a következőképpen alakultak:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Fizetések és pótlékok¹	528	487	41
Munkavállalói biztosítások	25	23	2
A munkaviszony megszűnte után fizetett, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések	124	142	(19)
Személyi jellegű ráfordítások	676	652	25

1) A fizetések és pótlékok lényegében az EU javadalmazási rendszerén alapulnak, és ahhoz hasonlíthatók.

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaidős egyenértékben (FTE)^[57] kifejezve 4222 fő (2022: 4136 fő), amelyből 380 volt a vezetői pozíciók száma (2022: 373).

A fizetések és pótlékok az EKB által – elsősorban a bankfelügyeletnél – foglalkoztatott személyzet nagyobb átlagos létszámára és a fizetésemelésekre tekintettel nőttek. Ezt a növekedést részben ellensúlyozta, hogy a volt munkavállalóknak fizetett juttatásokhoz kapcsolatódó költségek alacsonyabban voltak, ami elsődlegesen az aktuáriusi értékelésben a 2023. évi folyó szolgálati költség^[58] kiszámításához alkalmazott magasabb diszkontrátának tudható be (lásd a „Vegyes tétel” című 13.3 pontot).

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést, továbbá lakhatási pótlékot kapnak. Az elnöknek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Igazgatóság tagjait és a Felügyeleti Testület elnökét reprezentációs pótlék is megilleti. Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatára figyelemmel mindkét testület tagjai – egyéni körülményeik függvényében – jogosultak lehetnek háztartási, családi, oktatási és egyéb támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetendő adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2023-ban az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képviselői nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a következők voltak:^[59]

	2023 €	2022 €
Christine Lagarde (elnök)	444 984	427 560
Luis de Guindos Jurado (alelnök)	381 444	366 504
Philip R. Lane (igazgatósági tag)	317 856	305 400
Fabio Panetta (igazgatósági tag 2023. október 31-ig)	264 880	305 400
Isabel Schnabel (igazgatósági tag)	317 856	305 400
Frank Elderson (igazgatósági tag)	317 856	305 400
Piero Cipollone (igazgatósági tag 2023. november 1-től)	52 976	-
Igazgatóság összesen	2 097 852	2 015 664
A Felügyeleti Testület (EKB által alkalmazott tagjai) összesen¹	1 374 853	1 225 887
*ebből:*
*Andrea Enria (a Felügyeleti Testület elnöke)*	317 856	305 400
Összesen	3 472 705	3 241 551

1) A teljes adat tartalmazza a Felügyeleti Testület elnökének és az EKB négy képviselőjének javadalmazását. Frank Elderson nem kap további javadalmazást a Felügyeleti Testület alelnökeként betöltött szerepéért. A Pentti Hakkarainen és utódja, Anneli Tuominen hivatali idejének vége és kezdete között eltelt időeltérés kihatott a 2022. évi összegekre, míg 2023-ban a Felügyeleti Testület minden EKB-s tagja az egész év folyamán hivatalban volt.

A két testület tagjainak nyújtott összes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett hozzájárulás összege 1 169 703 € (2022: 1 110 618 €).

Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még kaphatnak átmeneti kifizetéseket. 2023-ban ez az összeg, a kapcsolódó pótlékok, valamint az EKB hozzájárulása a két testület volt tagjainak egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításához 365 864 €-t tett ki (2022: 742 892 €). A juttatások összege azért csökkent, mert 2023-ban kevesebb testületi tag részesült belőlük, mint 2022-ben.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíjjal kapcsolatos juttatások - például a munkaviszony megszűnését követő juttatások -, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járadékok értéke 2 670 313 €-t tett ki (2022: 1 095 737 €)^[60]. 2023-ban a végösszeg tartalmazott egy volt igazgatósági tag nyugdíjba menetele alkalmával kifizetett egyszeri összeget, amelyet a jövőbeli nyugdíjcélú kifizetések helyett kapott.

30. pont - Igazgatási költségek

Az igazgatási ráfordítások a következőképpen alakultak:

	2023 millió €	2022 millió €	Változás millió €
Bérleti díj, ingatlan-karbantartás és közművek	52	54	(2)
Személyi jellegű ráfordítások	67	60	7
Informatikai ráfordítások	137	138	(2)
Külső szolgáltatások	161	151	10
Egyéb ráfordítások	64	57	7
Igazgatási ráfordítások	481	460	20

Az igazgatási ráfordítások általánosan nőttek 2023-ban, ami főként annak tudható be, hogy (i) magasabbak voltak az informatikai karbantartási tevékenységekhez és az eurorendszerbeli projektekhez kapcsolódó külső tanácsadói támogatásra (úgynevezett külső szolgáltatásokra) fordított kiadások, (ii) a világjárvány után – különösen a bankfelügyeletnél – maradéktalanul helyreállt a tevékenység, és (iii) az infláció éreztette a hatását. Az utóbbi két tényező az ebben a tételben megjelenített különféle ráfordításokat érintett.

31. pont - Bankjegy-előállítási szolgáltatások

Ez a ráfordítás 2023-ban 9 millió € (2022: 9 millió €). Túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetközi szállításából ered, amely történhet a pénzjegynyomdák és az NKB-k között, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint az egyes NKB-k közötti szállításhoz, amely során a többletállományból pótolják a máshol fellépő hiányt. Ezeket a költségeket központilag az EKB viseli.

2.7 A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

32. pont – Az EKB tőkejegyzési kulcsának ötévenkénti kiigazítása

A KBER alapokmánya 29. cikkének értelmében az EKB tőkejegyzési kulcsában az NKB-khoz rendelt súlyokat ötévente kiigazítjuk^[61]. Az EKB megalakulása óta 2024. január 1-jén ötödször módosítottunk a súlyozáson az alábbiak szerint:

	Tőkejegyzési kulcs 2024. január 1. óta %	Tőkejegyzési kulcs 2023. december 31-én %
Nationale Bank van België / Banque Nationale de Belgique (Belgium)	3,0005	2,9630
Deutsche Bundesbank (Németország)	21,7749	21,4394
Eesti Pank (Észtország)	0,2437	0,2291
Central Bank of Ireland (Írország)	1,7811	1,3772
Bank of Greece (Görögország)	1,8474	2,0117
Banco de España (Spanyolország)	9,6690	9,6981
Banque de France (Franciaország)	16,3575	16,6108
Hrvatska narodna banka (Horvátország)	0,6329	0,6595
Banca d’Italia (Olaszország)	13,0993	13,8165
Central Bank of Cyprus (Ciprus)	0,1802	0,1750
Latvijas Banka (Lettország)	0,3169	0,3169
Lietuvos bankas (Litvánia)	0,4826	0,4707
Banque centrale de Luxembourg (Luxemburg)	0,2976	0,2679
Central Bank of Malta (Málta)	0,1053	0,0853
De Nederlandsche Bank (Hollandia)	4,8306	4,7662
Oesterreichische Nationalbank (Ausztria)	2,4175	2,3804
Banco de Portugal (Portugália)	1,9014	1,9035
Banka Slovenije (Szlovénia)	0,4041	0,3916
Národná banka Slovenska (Szlovákia)	0,9403	0,9314
Suomen Pankki – Finlands Bank (Finnország)	1,4853	1,4939
Euroövezeti NKB-k részösszege	81,7681	81,9881
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) (Bulgária)	0,9783	0,9832
Česká národní banka (Cseh Köztársaság)	1,9623	1,8794
Danmarks Nationalbank (Dánia)	1,7797	1,7591
Magyar Nemzeti Bank (Magyarország)	1,5819	1,5488
Narodowy Bank Polski (Lengyelország)	6,0968	6,0335
Banca Naţională a României (Románia)	2,8888	2,8289
Sveriges Riksbank (Svédország)	2,9441	2,9790
Euroövezeten kívüli NKB-k részösszege	18,2319	18,0119
Összesen	100,0000	100,0000

Az EKB befizetett tőkéjére gyakorolt hatás
Mivel az euroövezeti (a tőkejegyzést teljes egészében befizető) NKB-k súlya az EKB 10 825 millió € összegű jegyzett tőkéjében összesen 0,2200 százalékponttal csökkent, és az euroövezeten kívüli NKB-k (amelyek a tagsági jegyzésüknek csak a 3,75%-át fizetik be) súlya ugyanennyivel emelkedett, az EKB befizetett tőkéje 2024. január 1-jén összesen 23 millió €-val csökkent.

Hatás az EKB-nak átadott, devizatartalékkal megegyező NKB-s követelésekre
A KBER alapokmánya 30. cikkének 2. bekezdése alapján az NKB-k devizatartalék-eszközeinek az EKB részére történő átadása az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésük arányában van rögzítve. Az euroövezeti NKB-k (amelyek devizatartalék eszközöket adtak át az EKB-nak) súlyának az EKB jegyzett tőkéjében való csökkenése miatt az átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelések is módosultak. Ez 2024. január 1-jén 109 millió €-s csökkenést eredményezett, amelyet az euroövezeti NKB-knak visszafizettünk.

2.8 Pénzügyi kimutatások, 2019-2023

2.8.1 Mérleg

ESZKÖZÖK	2019 millió €	2020 millió €	2021 millió €	2022 millió €	2023 millió €
Aranykészletek és aranykövetelések	21 976	25 056	26 121	27 689	30 419

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, devizában denominált követelések	51 188	45 971	51 433	55 603	55 876
Az IMF-fel szemben fennálló követelések	710	680	1 234	1 759	2 083
Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök	50 478	45 291	50 199	53 844	53 793

Euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában	2 637	4 788	2 776	1 159	1 450

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések euróban	-	1 830	3 070	-	-
Bankszámla-egyenlegek, értékpapír-befektetések és kölcsönök	-	1 830	3 070	-	-

Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban	109	81	38	12	17

Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban	250 377	349 008	445 384	457 271	425 349
Monetáris politikai célú értékpapír-állomány	250 377	349 008	445 384	457 271	425 349

Eurorendszeren belüli követelések	103 420	114 761	123 551	125 763	125 378
Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések	103 420	114 761	123 551	125 763	125 378

Egyéb eszközök	27 375	27 797	27 765	31 355	34 739
Tárgyi eszközök és immateriális javak	1 330	1 262	1 189	1 105	1 023
Egyéb pénzügyi eszközök	20 633	20 785	21 152	21 213	22 172
Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete	619	388	620	783	552
Aktív időbeli elhatárolások	2 572	3 390	4 055	7 815	10 905
Vegyes tétel	2 221	1 970	749	438	88

Tárgyévi veszteség	-	-	-	-	1 266

Eszközök összesen	457 082	569 292	680 140	698 853	674 496

FORRÁSOK	2019 millió €	2020 millió €	2021 millió €	2022 millió €	2023 millió €
Forgalomban lévő bankjegyek	103 420	114 761	123 551	125 763	125 378

Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban	1 325	2 559	9 473	17 734	4 699

Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban	20 466	13 700	7 604	63 863	20 622
Államháztartás	18 198	10 012	3 200	48 520	143
Egyéb kötelezettségek	2 268	3 688	4 404	15 343	20 479

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban	7 245	11 567	112 492	78 108	23 111

Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek devizában	-	-	-	-	24
Betétek, egyenlegek, egyéb kötelezettségek	-	-	-	-	24

Eurorendszeren belüli kötelezettségek	274 632	378 432	375 136	355 474	445 048
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek	40 344	40 344	40 344	40 344	40 671
Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek	234 288	338 088	334 792	315 130	404 377

Egyéb kötelezettségek	2 962	3 095	2 877	5 908	9 498
Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete	709	636	568	430	68
Passzív időbeli elhatárolások	66	40	32	3 915	8 030
Vegyes tétel	2 188	2 419	2 277	1 562	1 401

Céltartalékok	7 586	7 641	8 268	6 636	67

Átértékelési számlák	29 420	28 235	32 277	36 487	37 099

Saját tőke	7 659	7 659	8 270	8 880	8 948
Tőke	7 659	7 659	8 270	8 880	8 948

Tárgyévi nyereség	2 366	1 643	192	-	-

Források összesen	457 082	569 292	680 140	698 853	674 496

Megjegyzés: az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az „Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” tételben szereplő „Államháztartás”, és „Egyéb kötelezettségek” altételek összegeit 2019-re nézve kiigazítottuk a 2020 óta alkalmazott módszertannak megfelelően. A változás további részletei az EKB 2020. évi Éves beszámolójának „Számviteli irányelveiben” a 2.3 „Átsorolások” alatt olvashatók.

2.8.2 Eredménykimutatás

	2019 millió €	2020 millió €	2021 millió €	2022 millió €	2023 millió €
Kamatbevétel devizatartalékot megtestesítő eszközökön	1 052	474	197	798	2 382
Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel	-	-	-	736	4 817
Egyéb kamatbevétel	1 828	1 844	1 531	11 001	56 552
Kamatbevétel	2 879	2 318	1 728	12 536	63 751
Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat	-	-	-	(201)	(1 335)
Egyéb kamatráfordítás	(193)	(301)	(162)	(11 434)	(69 609)
Kamatráfordítás	(193)	(301)	(162)	(11 636)	(70 944)

Nettó kamatbevétel	2 686	2 017	1 566	900	(7 193)

Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség	197	342	(6)	(110)	(106)
Pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása	(20)	(26)	(133)	(1 840)	(38)
Pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos céltartalékképzés, ill. -felszabadítás	84	(48)	(610)	1 627	6 620

Pénzügyi műveletek, értékvesztés és kockázati céltartalékképzés nettó eredménye	260	268	(749)	(322)	6 476

Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás	531	520	559	585	650

Részvényekből és részesedésekből származó bevétel	1	-	2	1	1

Egyéb bevétel	43	37	56	61	72

Teljes nettó bevétel	3 522	2 842	1 435	1 224	6

Személyi jellegű ráfordítások	(566)	(646)	(674)	(652)	(676)
Igazgatási költségek	(476)	(434)	(444)	(460)	(481)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése	(102)	(106)	(108)	(103)	(106)
Bankjegy-előállítási szolgáltatások	(12)	(14)	(13)	(9)	(9)
Egyéb ráfordítások	-	-	(5)	-	-
Tárgyévi nyereség/(veszteség)	2 366	1 643	192	-	(1 266)
A nyereség felosztása	2 366	1 643	192	-	-

3 Független könyvvizsgálói jelentés

Az Európai Központi Bank
elnöke és Kormányzótanácsa részére
Frankfurt am Main

Az EKB 2023. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatáról szóló jelentés

Vélemény

Elvégeztük az Európai Központi Bank (EKB) 2023. december 31-én végződő évről szóló – és az EKB éves beszámolójának részét képező – pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát. A pénzügyi kimutatások a mérleget, az eredménykimutatást, a lényeges számviteli irányelvek összefoglalóját, valamint egyéb magyarázó pontokat tartalmaznak.

Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak az EKB 2023. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről és az említett napon záruló év alatti pénzügyi tevékenységének eredményeiről, összhangban a Kormányzótanács által megfogalmazott alapelvekkel, amelyek az EKB éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2247 EKB-határozatban (EKB/2016/35) vannak lefektetve, amelynek alapja a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2249 EKB-iránymutatás (EKB/2016/34).

A vélemény alapja

A könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal (ISA) összhangban végeztük el. Az ezen standardok értelmében fennálló felelősségünk bővebb leírását jelentésünknek „A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló könyvvizsgálatáért” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk az EKB-tól – összhangban a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata szempontjából releváns német etikai követelményekkel, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület (IESBA) által a számviteli szakembereknek kiadott IESBA etikai kódexnek, és teljesítettük az ezen követelményeknek megfelelő további etikai kötelezettségeinket is. Úgy véljük, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot nyújtanak véleményünkhöz.

Egyéb információk

Az EKB Igazgatósága („Igazgatóság”) felelős az EKB éves beszámolójában szereplő egyéb információkért. Az egyéb információk közé tartozik az EKB éves beszámolójában foglalt összes információ, kivéve az EKB pénzügyi kimutatásait és könyvvizsgálói jelentésünket.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem terjed ki az egyéb információkra, továbbá semmiféle biztosítékot nyújtó konklúziót nem fejezünk ki ezekről.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálatunkkal kapcsolatban feladatunk az egyéb információk átolvasása, valamint ennek során annak átgondolása, hogy az egyéb információk lényeges ellentmondásban állnak-e a pénzügyi kimutatásokkal vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinkkel, vagy hogy tartalmazhatnak-e egyéb tekintetben lényeges hibás állítást.

Az Igazgatóság és a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos irányítással megbízottak kötelezettségei

Az Igazgatóság felelős a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és valósághű bemutatásáért összhangban a Kormányzótanács által felállított alapelvekkel, amelyek a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2249 EKB-iránymutatáson (EKB/2016/34) alapuló, az EKB éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2247 EKB-határozatban (EKB/2016/35) vannak lefektetve; továbbá az Igazgatóság felel az olyan belső ellenőrzési rendszerért, amelyet szükségesnek ítél az olyan pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, amelyek mentesek a valóságtól eltérő lényeges állítástól, származzon az akár csalásból, akár hibából.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során az Igazgatóság feladata annak vizsgálata, hogy mennyiben képes az EKB a folytonos tevékenységet fenntartani, adott esetben közzétéve a folytonos tevékenységgel kapcsolatos ügyeket, és alkalmazva a tevékenység folytonosságának számviteli elvét.

Az EKB pénzügyi beszámolási folyamatának felvigyázása az irányítással megbízottak felelőssége.

A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatához kapcsolódó könyvvizsgálói kötelezettségek

A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az éves beszámoló egésze mentes akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítástól, valamint az, hogy a véleményünket tartalmazó könyvvizsgálói jelentést bocsássunk ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garantálja, hogy az ISA Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálatban mindig észleljük az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha észszerű lehet az a várakozás, hogy önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználóknak a szóban forgó pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.

Az ISA standardokkal összhangban végzett könyvvizsgálat részeként a könyvvizsgálat megtervezése és elvégzése során végig szakértői megítélésünk szerint járunk el, és a szakmai szkepticizmus talaján állunk. Ezenkívül:

Megállapítjuk és megvizsgáljuk annak a kockázatát, hogy akár csalás, akár hiba miatt a pénzügyi kimutatásokban lényeges hibás állítás található-e; olyan könyvvizsgálati eljárásokat dolgozunk ki és folytatunk le, amelyek reagálnak a kockázatokra; véleményünk kialakításához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtünk. A lényeges hibás állítás nem észlelésének nagyobb a kockázata csalás esetében, mint hiba esetében, mivel csalás esetében szerepet játszhat összejátszás, hamisítás, szándékos kihagyás, megtévesztő közlés vagy a belső ellenőrzés figyelmen kívül hagyása.
Értelmezzük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollrendszert azért, hogy az adott körülményeknek megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat alakítsunk ki, de nem célunk az EKB belső ellenőrzési rendszerének eredményességét véleményezni.
Értékeljük az alkalmazott számviteli irányelvek helyességét, valamint a számviteli becslések és a hozzájuk kapcsolódó vezetőségi közlések észszerűségét.
Következtetést vonunk le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló éves beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kételyeket támaszthatnak az EKB-nak a vállalkozás folytatására való képességét illetően. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy fennáll ilyen lényeges bizonytalanság, akkor kötelességünk könyvvizsgálói jelentésünkben felhívni a figyelmet a pénzügyi kimutatások erre utaló közléseire, illetve, ha a kérdéses közlések nem megfelelőek, kötelességünk módosítani véleményünkön. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk keltéig megszerzett könyvvizsgálati adatokon alapulnak.
Értékeljük a pénzügyi kimutatások, így a közlések általános bemutatását, szerkezetét és tartalmát, valamint azt, hogy a pénzügyi kimutatások a mögöttes ügyleteket és eseményeket a valósághű bemutatás elvének megfelelően mutatják-e be.

Kötelességünk az irányítással megbízott személyekkel kommunikálni többek között olyan ügyekben, mint a könyvvizsgálat tervezett hatóköre, időzítése és jelentős megállapításai, így a könyvvizsgálat során a belső ellenőrzés terén esetleg feltárt jelentős hiányosságok.

Frankfurt am Main, 2024. február 14.

Baker Tilly GmbH & Co. KG
Wirtschaftsprüfungsgesellschaft
(Düsseldorf)

4 Kiegészítő melléklet a nyereség, illetve veszteség felosztásáról

Ez a melléklet nem része az EKB 2023. évi pénzügyi kimutatásainak.

A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az EKB nettó nyereségét a következő sorrendben kell átutalni:

a Kormányzótanács által meghatározott, a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó összeget az általános tartalékalapba kell átutalni, legfeljebb a tőke 100%-ának mértékéig;
a fennmaradó nettó nyereséget az EKB részvényesei között befizetett részesedésük arányában kell felosztani.^[62]

Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalapja, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Utóbbi az NKB-k között a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott összegek arányában és mértékéig történhet.^[63]

Az EKB a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékának teljes felszabadítása után 2023-ban 1266 millió € veszteséget könyvelt el (2022: nulla). A Kormányzótanács határozata alapján ezt a veszteséget az EKB mérlegébe átviszik, és a jövőbeli nyereség terhére számolják el.

Postacím: 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefon: +49 69 1344 0
Honlap: www.ecb.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában .

HTML ISBN 978-92-899-6635-1, ISSN 2443-485X, doi:10.2866/192, QB-BS-24-001-HU-Q

A kerekítések miatt az egész jelentésben előfordulhat, hogy a közölt számadatokat összeadva nem pontosan a végösszeget kapjuk, és a százalékos adatok sem mindig mutatják pontosan az abszolút számokat.
A „pénzügyi kimutatások” közé a mérleg, az eredménykimutatás és a magyarázó pontok tartoznak. Az „éves beszámoló” pedig a pénzügyi kimutatások mellett a gazdálkodási jelentést, a független könyvvizsgálói jelentést és a nyereség, illetve veszteség felosztásáról szóló kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az összeállítással és jóváhagyással kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
2023-ban az eurorendszerhez 20 nemzeti központi bank tartozott.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 202., 2016.6.7., 1. o.),, módosított változat. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
(4.) jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról (HL C 202., 2016.6.7., 230. o.). A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjai az EKB és a 27 EU-tagállam nemzeti központi bankja.
Az APP-be tartozó vásárlási programok a következők: harmadik fedezett kötvény (CBPP3), eszközfedezetű értékpapír (ABSPP), közszektort érintő (PSPP) és vállalati szektort érintő (CSPP) programok. A CSPP keretében az EKB nem szerez értékpapírt. Az eszközvásárlási programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
A PEPP programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
Az amortizáció olyan számviteli alapelvből ered, amely szerint az értékpapírokat a lejárati időpontjuk felé idővel felfelé vagy lefelé át kell értékelni attól függően, hogy a vételi ár a névértékük alatt vagy fölött volt.
További részletekért lásd a Kormányzótanács döntéseiről szóló 2023. december 14-i sajtóközleményt.
Az APP-re és a PEPP-re vonatkozó lejárati korlátozásokról az EKB honlapján találhatók bővebb információk.
Az állományokban foglalt eszközök a következő mérlegtételek alatt találhatók: „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések devizában – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök” és az „Euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában”.
Az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoport ajánlásaival összhangban az EKB 2023 márciusában közzétette a vagyonalapra és a nyugdíjalapokra vonatkozó első, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kimutatásait az EKB honlapján, és bejelentette, hogy évente közzétesz a szóban forgó portfóliókra vonatkozó éghajlati jellegű információkat.
Az EKB a bankfelügyelet során felmerülő kiadásait a felügyelt szervezetekre kivetett éves díjakból fedezi. További információk az EKB bankfelügyeleti honlapján találhatók.
A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.
Ebben a részben „Az átértékelési számlákba” beletartozik az aranyon, devizán és értékpapír-állományokon elért teljes átértékelési nyereség, viszont nem tartozik bele a munkaviszony megszűnése utáni juttatások átértékelési számlája.
Ez a meghatározás kizárólag az EKB éves beszámolójának összeállítására szolgál.
A felügyeleti díjbevételt az „Egyéb bevételek és ráfordítások” soron mutatjuk ki (13. diagram).
A várható veszteség (ES) a valószínűséggel súlyozott átlagveszteséget méri, amely a szcenáriók legkedvezőtlenebb (1-p)%-ában fordul elő; p a konfidenciaszintet jelöli.
A kockázatmodellezési módszertannal kapcsolatos további információkat olvashatunk „Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó pénzügyi kockázatkezelés” című, 2015. júliusi EKB-kiadványban.
A vállalatikötvény-állományokra vonatkozó stresszteszt eredményeit belefoglalták az euroövezeti NKB-k vállalati kötvényállományainak a CSPP és a PEPP alatti, éghajlattal kapcsolatos adatközléseibe, amelyeket az EKB 2023 márciusától évente közzétesz. További részletekért lásd „Az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi adatközlést az eurorendszer vállalati szektort érintő, monetáris politikai célokra fenntartott állományairól” című kiadványt, EKB, 2023. március.
Ezenkívül a stresszteszt általános kvalitatív eredményeit közzétettük az EKB Gazdasági jelentésében. További részletekért lásd: Az eurorendszer mérlege 2022-es klímakockázati stressztesztjének eredményei, Gazdasági jelentés, EKB, 2023. évi 2. szám.
A működési kockázatba a pénzügyi kockázaton kívül minden egyéb kockázat beletartozik, és olyan negatív pénzügyi, üzletmeneti és/vagy reputációs hatásként határozzuk meg, amelynek kiváltó oka lehet emberi tevékenység, a belső szervezetirányítási, üzletmeneti folyamatok nem megfelelő menete vagy kudarca, a folyamatokat megalapozó rendszerek összeomlása vagy külső esemény (pl. természeti katasztrófa, külső támadás).
Az irányítási szerkezetre vonatkozó további információk az EKB honlapján találhatók.
Az üzletvitelikockázat-kezelés egyre nagyobb figyelmet kap a vállalati és az állami szektorban. Az üzletvitelikockázat-kezelés kiegészíti a pénzügyi- és működésikockázat-kezelést, és az EKB számára úgy határozható meg, mint az intézmény hírnevével kapcsolatos sérelmeknek, pénzügyi vagy más típusú kárnak való kitettség, amely a vezető tisztségviselők, alkalmazottak vagy vállalkozók által elkövetett olyan szándékos vagy gondatlan cselekedetekből származik, amelyek nincsenek összhangban az intézmény etikai, jogi és feddhetetlenségi szabályaival, illetve a helyes szervezetirányítási és igazgatási normákkal.
Az EKB részletes számviteli irányelvei a következő jogi aktusban vannak meghatározva: Az EKB éves beszámolójáról szóló (EU) 2016/2247 (2016. november 3.) határozat (EKB/2016/35) (HL L 347., 2016.12.20., 1. o.), módosított változat. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
Az eurorendszer műveleteiről szóló számviteli és pénzügyi beszámolók egységessége érdekében a fent említett határozat a következőn alapul: az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (HL L 347., 2016.12.20., 37. o.), módosított változat. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
Az irányelvek – amelyeket szükség szerint rendszeresen felülvizsgálunk és aktualizálunk – összhangban állnak a KBER alapokmánya 26.4 bekezdésének rendelkezéseivel, amelyek harmonizált módszertan alkalmazását írják elő az eurorendszer műveleteiről szóló számviteli és pénzügyi beszámolók szabályainak lefektetésében.
Az igazgatási jellegű passzív időbeli elhatárolások és a céltartalékok esetében 100 000 €-s minimális küszöbérték van érvényben.
A bérleti viszony akkor minősül pénzügyi bérlésnek, ha lényegében átruházza a fedezeti eszköz tulajdonlásához kapcsolódó összes kockázatot és hasznot, egyébként operatív bérleti viszonynak minősül.
A munkavállaló az önkéntes járulékfizetéssel felhalmozott pénzből kiegészítő nyugdíjat vásárolhat a nyugdíjba menetelkor. Ez a nyugdíj onnantól kezdve a járadékkal meghatározott kötelezettség része lesz.
Az EKB által 2017-ben bevezetett ideiglenes pályamódosítás-támogatási programhoz kapcsolódó összes fennmaradó végkielégítés 2023-ban kifizetésre került, így az EKB 2023. december 31-én nem rendelkezett ehhez kapcsolódó kötelezettséggel.
Mivel az EKB-nak 2023. december 31-én nem volt a pályamódosítás-támogatási programmal kapcsolatos kötelezettsége, 2023-ban nem kellett ehhez kapcsolódó újraértékelést felszámítani.
2023. december 31-én a következő, euroövezeten kívüli NKB-k vettek részt a TARGET-ben: Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank), Danmarks Nationalbank, Narodowy Bank Polski és Banca Naţională a României.
Az EKB határozata (2010. december 13.) az eurobankjegyek kibocsátásáról (EKB/2010/29) (2011/67/EU) (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.), módosított változat. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
A „bankjegyelosztási kulcs” olyan százalékos arány, amely az EKB bankjegy-kibocsátási részesedésének levonása után a tőkejegyzési kulcs alapján meghatározza az egyes nemzeti központi bankoknak a teljes eurobankjegy-kibocsátásból való részesedését.
Az EKB (EU) 2016/2248 határozata (2016. november 3.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36), (HL L 347., 2016.12.20., 26. o.), módosított változat. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
Az EKB 2014. december 15-i, (EU) 2015/298 határozata az EKB jövedelmének előzetes felosztásáról (EKB/2014/57), HL L 53., 2015.2.25, 24. o., módosított változat. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
Az állományokba az adott devizában denominált, devizaátértékelés alá vont eszközöknek a forrásokkal csökkentett állománya tartozik. Ezeket az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizakövetelések”, az „Euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések”, az „Aktív időbeli elhatárolások”, az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizakötelezettségek”, a „Mérlegen kívüli tételek átértékelési különbözetei” (forrásoldal) és a „Passzív időbeli elhatárolások” sorokban mutatják ki, figyelembe véve a mérlegen kívüli tételek között található határidős deviza- és devizaswapügyleteket is. A devizában denominált pénzügyi instrumentumokon az átértékelés eredményeképpen elért árfolyamnyereség nem szerepel a tételek között.
Lásd a Kormányzótanács döntéseiről szóló 2022. december 15-i sajtóközleményt.
Az APP-programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
Lásd a Kormányzótanács döntéseiről szóló 2023. június 15-i sajtóközleményt.
A PEPP programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
Lásd a Kormányzótanács döntéseiről szóló 2023. december 14-i sajtóközleményt.
A piaci értékek jelzésképp szolgálnak, és piaci jegyzések alapján számítják őket. Amennyiben a piaci jegyzés nem áll rendelkezésre, az eurorendszer belső modelljeinek segítségével becsüljük a piaci árfolyamokat.
További információk az EKB bankfelügyelet honlapján találhatók.
Azok az értékpapír-kölcsönzési tranzakciók, amelyek az év végén nem eredményeznek be nem fektetett készpénzfedezetet, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra (lásd az „Értékpapír-kölcsönzési programok” című 17. pontot).
A kiegészítő rendszerek olyan pénzügyi piaci infrastruktúrák, amelyek számára a Kormányzótanács hozzáférést biztosított a TARGET-EKB tagrendszerhez, feltéve, hogy teljesítik a módosított, 2022. április 19-i EKB/2022/911 számú TARGET-ECB szabályairól és az EKB/2007/7 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EKB/2022/22) határozatban (HL L 163, 2022.6.17., 1. o.) meghatározott követelményeket. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található. A számlavezetőtől függően a kiegészítő rendszerek vagy euroövezeti rezidenseknek (lásd az „Egyéb kötelezettségek” című 9.2 pontot) vagy euroövezeten kívüli rezidenseknek minősülnek (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot). A kiegészítő rendszerekkel kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
A nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillére csak az EKB és a személyzet kötelező hozzájárulásait tükrözi. Ehhez járulnak még a munkavállalóknak a járulékkal meghatározott pillérbe való önkéntes befizetései, amelyek 2023-ban 228 millió €-t tettek ki (2022: 189 millió €). A járulékok a nyugdíjrendszer eszközeibe vannak befektetve, és azonos értékű kötelezettséget generálnak.
Az EKB által 2017-ben bevezetett ideiglenes pályamódosítás-támogatási programhoz kapcsolódó összes fennmaradó végkielégítés 2023-ban kifizetésre került, így az EKB 2023. december 31-én nem rendelkezett ehhez kapcsolódó kötelezettséggel.
Az összeg a KBER alapokmányának 48. cikk (2) bekezdésével összhangban került befizetésre.
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/135 határozata (2022. december 30.) az EKB tőkéjének a Hrvatska narodna banka általi befizetéséről, a Hrvatska narodna banka devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az EKB számára történő átadásáról és az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról (EKB/2022/51), HL L 17., 2023.1.19, 94. o.
Az értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
Amennyiben az év végén marad nem befektetett készpénzfedezet, ezek az ügyletek a mérlegen belüli számlákon kerülnek kimutatásra (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban” című 8. pontot, továbbá az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).
A likviditásbővítő swapmegállapodásokkal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
Ha a tényleges törlesztési időpont eltér a jogi lejárati időponttól (ami általában jellemző az ABSPP-re), a még nem amortizált ázsió vagy diszázsió a visszafizetett tőke értékével arányosan tekintendő realizáltnak.
Lásd a felügyeleti díjakról szóló, 2014. október 22-i 1163/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/41) (HL L 311., 2014.10.31., 23. o., módosított változat) 5. cikkének (3) bekezdését. Az egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg és a módosítások listája itt található.
Az EKB-nak a 2023-ra kivetett éves felügyeleti díjak teljes összegéről szóló határozatát 2024. március közepéig fogadják el, majd teszik közzé.
További információk az EKB bankfelügyelet honlapján találhatók.
Az aktuáriusi értékeléshez használt diszkontráta 2022 végén 3,9% volt, szemben a 2021. évi 1,3%-kal.
A teljes munkaidős egyenérték egy dolgozó egyévnyi teljes munkaidős munkájának megfelelő egység. A végleges, a határozott időre vagy rövid időtartamra szóló szerződéssel alkalmazottakat, valamint az EKB frissdiplomás-programjának résztvevőit a ledolgozott munkaórák arányában foglalja magában. Ezenkívül tartalmazza a gyermekgondozási és a tartós szabadságon lévőket is, de nem tartalmazza a fizetés nélküli szabadságon lévőket.
A folyó szolgálati költség kiszámítása az előző évben alkalmazott diszkontráta alapján történik.
Bruttó összegek, tehát az EU-nak fizetendő adó levonása előtt.
Ezek a nyugdíjjellegű kifizetések csökkentették a mérlegben kimutatott, járadékkal meghatározott kötelezettséget. Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott mostani tagságának nyugdíjazási rendszerével kapcsolatban az eredménykimutatásban megjelenített nettó összeget lásd a „Vegyes tétel” című 13.3 pontban.
A súlyok kiigazítása akkor is szükséges, amikor az EKB jegyzett tőkéjéhez hozzájáruló NKB-k száma, vagyis az uniós tagállami NKB-k összetétele változik.
Az euroövezeten kívüli NKB-knak nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.
A KBER alapokmányának 32.5 cikke előírja, hogy az NKB-k összesített monetáris bevételét az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában kell közöttük felosztani.