Áttekintés

A kereskedelmi vámtarifák és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanság hozzájárultak a gazdasági teljesítmény 2025 első felében megfigyelhető erős ingadozásaihoz, a tevékenységek főként Írországban tapasztalható előreütemezésének is köszönhetően. E tényezők második félévi lecsengése várhatóan további volatilitást von maga után, tompítva az euroövezeti gazdaság mögöttes lendületének jeleit. Eltekintve az ír adatok ingadozásai által okozott volatilitástól, az euroövezet többi részében a gazdasági növekedés valójában stabilabb volt, és a várakozások szerint az év második felében is így marad. Bár az Egyesült Államok és az EU közötti új kereskedelmi megállapodás magasabb vámtarifákat jelent az euroövezet Egyesült Államokba irányuló exportja tekintetében, segített csillapítani a kereskedelempolitikai bizonytalanságot. A prognózis szerint az előrejelzési időszak későbbi szakaszában erőteljesebbé válik az euroövezet gazdasági növekedése, amit több tényező is támogat. Az emelkedő reálbérek és foglalkoztatás, valamint az infrastrukturális és védelmi célú új kormányzati kiadások – elsősorban Németországban – várhatóan élénkíteni fogják az euróövezet belső keresletét. Ezenkívül – a főként a közelmúlt monetáris politikai döntéseit tükröző – kevésbé szigorú finanszírozási feltételek, valamint a külső kereslet 2027-es fellendülése szintén kedvezően hatnak a növekedési kilátásokra. A prognózis szerint a reál-GDP éves szinten átlagosan 1,2%-kal, 1,0%-kal és 1,3%-kal bővül 2025-ben, 2026-ban, illetve 2027-ben. Az eurorendszer szakértőinek 2025. júniusi makrogazdasági prognózisához képest a GDP-növekedés kilátásai 2025-re 0,3 százalékponttal felfelé módosultak a vártnál jobb beérkező adatok és a múltbeli adatok felülvizsgálatából eredő áthúzódó hatás következtében. Mivel nem minden váratlan adat kapcsolódik a korábban feltételezettnél erőteljesebb előreütemezéshez, ezek kioltása feltehetően csak részleges lesz az év második felében. Az euro felértékelődése és (részben a júniusi prognózisban feltételezettnél valamivel magasabb vámtarifákhoz köthető) gyengébb külföldi kereslet 2026-ra 0,1 százalékpontos lefelé irányuló módosítást eredményezett. A 2027-es prognózis nem változik.^[1]

Az inflációs kilátások összhangban vannak azzal, hogy az infláció a 2%-os középtávú cél közelében stabilizálódik. A harmonizált fogyasztói árindexszel mért infláció (HICP) a prognózis szerint 2025 hátralevő részében 2% körül fog mozogni, majd 2026-ban 1,7%-ra esik, mielőtt 2027-ben 1,9%-ra emelkedne. A 2026-os csökkenés az energián kívüli összetevők további fokozatos enyhülésének tudható be, míg az energiainfláció előreláthatóan volatilis marad, az előrejelzési időszakban azonban emelkedni fog, részben a 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) 2027-es elindulásának köszönhetően. Az élelmiszer-infláció eleinte várhatóan magas marad, mivel érvényesülni fognak a nemzetközi élelmiszernyersanyag-árak korábbi emelkedéseinek késleltetett hatásai, 2026-ban és 2027-ben azonban valamivel 2% feletti értékre mérséklődik. Az energia- és élelmiszerárak nélküli HICP-infláció (HICPX) előreláthatólag csökkenni fog, miután enyhül a bérnyomás és szelídül a szolgáltatások inflációja, és az euro felértékelődése begyűrűzik az árazási láncba, fékezve az áruinflációt. A múltbeli reálbérveszteségek kiegyenlítődése következtében alacsonyabb bérnövekedés a termelékenység növekedésének fellendülésével párosulva várhatóan a fajlagos munkaerőköltség jelentősen lassabb növekedéséhez vezet. A 2025. júniusi prognózishoz képest a HICP-infláció kilátásait mind 2025-re, mind 2026-ra 0,1 százalékponttal felfelé módosítottuk a magasabb energiahordozó-árak és erre vonatkozó feltevések, valamint a magasabb nemzetközi élelmiszernyersanyag-árak késleltetett hatásai miatt, amelyek bőven ellensúlyozzák az euro felértékelődését. 2027-ben az euro felértékelődésének késleltetett hatásai dominálnak, ami 0,1 százalékpontos lefelé irányuló módosítást eredményez.