Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2022. április 14.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatalmas szenvedéseket okoz. A gazdaságra is kihatással van Európában és azon túl is. A konfliktus és a vele járó bizonytalanság nagymértékben rontja a vállalati és fogyasztói bizalmat. A kereskedelmi fennakadások nyomán újabb anyag- és termelőeszköz-hiányok alakulnak ki. Az energia- és nyersanyagárak megugrása csökkenti a keresletet, és visszafogja a termelést. A gazdaság várható alakulása döntően függ a konfliktus alakulásától, az aktuális szankciók hatásától és a lehetséges további intézkedésektől. A gazdasági teljesítményt ugyanakkor továbbra is támogatja a gazdaságnak a pandémia válságszakasza utáni újraindulása. Az infláció jelentősen megemelkedett, és az elkövetkező hónapokban magas marad, aminek fő oka az energiaköltségek megugrása. Az inflációs nyomás számos ágazatban fokozódott.

Mai értekezletünkön úgy ítéltük meg, hogy az utolsó értekezletünk óta beérkező adatok megerősítik a várakozásunkat, miszerint az eszközvásárlási programunk (APP) alatti nettó eszközvásárlások előreláthatólag a harmadik negyedévben lezárulnak. Előretekintve, a monetáris politikánk a bejövő adatok, valamint a kilátásokról szóló értékelésünk alakulásának függvénye lesz. A mostani nagy bizonytalansággal jellemezhető helyzetben monetáris politikánk kialakításában fenntartjuk az opcionalitást, a fokozatosságot és a rugalmasságot. A Kormányzótanács minden olyan lépés megtételére készen áll, amelyet az EKB árstabilitást kitűző megbízatásának teljesítése és a pénzügyi stabilitás biztosításához való hozzájárulás megkíván.

Most részletesebben szólok arról, hogy meglátásunk szerint hogyan alakul a gazdaság és az infláció, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris feltételekre vonatkozó értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága 2021 utolsó negyedévében 0,3%-kal bővült. Becslések szerint a növekedés 2022 első negyedévében is gyenge volt, ami nagyrészt a pandémiával kapcsolatos megszorításoknak tudható be.

Több tényező utal lassú növekedésre az elkövetkező időszakban is. A háború már most is gyengíti a vállalati és fogyasztói bizalmat, többek között a vele járó bizonytalanságon keresztül. Az energia- és nyersanyagárak meredek megemelkedésével párhuzamosan megemelkedtek a háztartások megélhetési költségei, a vállalatok pedig nagyobb termelési költségekkel szembesülnek. A háború miatt új szűk keresztmetszetek alakultak ki, miközben az Ázsiában elfogadott újabb pandémiás intézkedéscsomag súlyosbítja az ellátási lánc nehézségeit. Néhány ágazatban súlyosbodtak a termelési tényezők beszerzéséhez kapcsolódó nehézségek, ami fennakadást okoz a termelésben. Vannak ugyanakkor a folyamatban levő helyreállást alátámasztó olyan ellensúlyozó tényezők is mint a kompenzációs fiskális intézkedések és a háztartásoknak az a lehetősége, hogy felhasználják a pandémia alatt felhalmozott megtakarításaikat. Emellett a pandémia által leginkább sújtott ágazatok újranyitása és a több dolgozót foglalkoztató erős munkaerőpiac továbbra is támogatja a jövedelmeket és a fogyasztási kiadásokat.

A fiskális és monetáris politikai támogatás továbbra is kulcsfontosságú, különösen a mostani nehéz geopolitikai helyzetben. A „Next Generation EU” program alatti beruházási és reformtervek sikeres megvalósítása felgyorsítja az energiaforrásokkal és a zöld gazdasággal kapcsolatos átmenetet, ami várhatóan fokozza az euroövezet hosszú távú növekedését és rezilienciáját.

Az infláció

Az infláció a februári 5,9%-ról márciusban 7,5%-ra emelkedett. Az energiaárak a háború kitörése után tovább emelkedtek, és jelenleg 45%-kal meghaladják az egy évvel ezelőtti szintet. A magas infláció fő okai továbbra is az energiaárak, amelyek a piaci alapú mutatók szerint a közeljövőben is magas szinten tartózkodnak, majd valamelyest mérséklődnek. Az élelmiszerárak is meredeken megemelkedtek. Ennek okai a nagyobb szállítási és termelési költségek, nevezetesen a magasabb műtrágyaárak, ami részben az ukrajnai háborúval függ össze.

Az áremelkedés mostanra szélesebb kört érint. Az energiaárak számos ágazatban felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az árakra. A kínálati szűk keresztmetszetek és a gazdaság újraindulásával párhuzamosan zajló keresletnormalizálódás is folyamatosan felfelé húzza az árakat. A trendinflációs mutatók az utóbbi hónapokban 2% feletti szintekre emelkedtek. Bizonytalan, hogy az említett mutatók megemelkedése mennyire tartós, tekintettel a pandémiával összefüggő átmeneti tényezők szerepére és a magasabb energiaárak közvetett hatásaira.

A munkaerőpiaci helyzet folyamatosan javul, ahogy a munkanélküliségi ráta februárban 6,8%-ra visszaesett, amely hosszú időszakot tekintve is rekord alacsony ütem. A sok ágazatban szabad álláshelyek továbbra is erőteljes munkaerő-keresletet jeleznek, a bérnövekedés ugyanakkor még mindig általában visszafogott. A gazdaság visszatérése a teljes kapacitás-kihasználáshoz idővel támogatni fogja a gyorsabb bérnövekedést. Míg a pénzügyi piacokból és szakértői felmérésekből számolt hosszú távú inflációs várakozások különféle mutatói nagyrészt 2% körül tartózkodnak, a cél fölötti korrekciókra utaló első jelzések indokolttá teszik a szoros megfigyelést.

Kockázatértékelés

A növekedési kilátásokat övező kockázatok az ukrajnai háború miatt lényegesen megerősödtek. Miközben a pandémiával kapcsolatos kockázatok enyhültek, a háborúnak a gazdasági szereplők hangulatára való kihatása ennél is erősebb lehet, és tovább súlyosbíthatja a kínálati oldali korlátokat. A folyamatosan magas energiaköltségek bizalomvesztéssel párosulva a vártnál erősebben lefékezhetik a keresletet, és korlátozhatják a fogyasztást és a beruházásokat.

Az inflációs kitátásokat övező felfelé mutató kockázatok is felerősödtek különösen a közeljövőre vonatkozóan. A középtávú inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok közé tartoznak az inflációs várakozások cél fölé való elmozdulásai, a vártnál nagyobb béremelkedések és a kínálati oldali kondíciók tartós romlása. A kereslet esetleges gyengülése középtávon viszont az áremelkedés irányába ható nyomást is enyhítheti.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A pénzügyi piacok a háború kitörése óta és a pénzügyi szankciók kiszabása óta igen volatilisak. A piaci kamatok megemelkedtek, válaszul a változó monetáris politikai kilátásokra, a makrogazdasági környezetre és az inflációs dinamikára. Tovább emelkedtek a banki finanszírozási költségek, ugyanakkor eddig még nem alakultak ki súlyos pénzpiaci feszültségek és forráshiányok az euroövezeti bankrendszerben.

A vállalati és háztartási bankhitelkamatok ugyan még alacsony szinten vannak, már elkezdték tükrözni a piaci kamatok emelkedését. Tartja magát a háztartási, különösen lakásvásárlási célú kihelyezések szintje, a vállalati hitelkihelyezések pedig stabilizálódtak.

A legutóbbi bankhitelfelmérésünk szerint az első negyedévben általánosan szigorodtak a vállalati és lakásvásárlási hitelezési standardok, ahogy a hitelezők növekvő aggodalommal figyelik az ügyfeleiket a bizonytalan környezetben érő kockázatokat. Az elkövetkező hónapokban a hitelezési standardok várhatóan tovább szigorodnak, ahogy a bankok beárazzák Oroszország Ukrajna elleni agressziójának káros gazdasági hatásait és a magasabb energiaárakat.

Konklúzió

Összefoglalva, az Ukrajnában folyó háború súlyosan érinti az euroövezeti gazdaságot, és jelentősen növeli a bizonytalanságot. Gazdasági hatásai függenek a konfliktus alakulásától, az aktuális szankciók hatásától és a lehetséges további intézkedésektől. Az infláció jelentősen megemelkedett, és az elkövetkező hónapokban magas marad, aminek fő oka az energiaköltségek meredek megemelkedése. Nagy figyelmet fordítunk az aktuális bizonytalanságokra, és szorosan nyomon követjük a beérkező adatokat abból a szempontból, hogy milyen következménnyel lehetnek a középtávú inflációs kilátásokra. Intézkedéseink kalibrálása továbbra is az adatoktól függ, és a kilátásokról alkotott értékelés alakulását tükrözi. Készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására, indokolt esetben a rugalmasságot is beépítve annak érdekében, hogy az infláció középtávon a két százalékos célunkon stabilizálódjék.

Készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok